II. Péter brazil császár

Brazília második, egyben utolsó császára
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 26.

II. Péter (Dom Pedro II., teljes nevén Pedro de Alcântara João Carlos Leopoldo Salvador Bibiano Francisco Xavier de Paula Leocãdio Miguel Rafael Gabriel Gonzaga de Bragança e Habsburgo) (Rio de Janeiro, 1825. december 2.Párizs, 1891. december 5.) Brazília második, egyben utolsó császára.

II. Péter brazil császár
Uralkodói díszben (1872)
Uralkodói díszben (1872)

Brazília császára
Pedro II
Uralkodási ideje
1831. április 7. 1889. november 15.
KoronázásaRio de Janeiro
1841. július 18.
ÖrököseBragança Izabella
ElődjeI. Péter
Utódjaköztársaság kikiáltása
UralkodóházBragança-ház
Született1825. december 2.[1][2][3][4][5]
Rio de Janeiro
Elhunyt1891. december 5. (66 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs
Nyughelye

ÉdesapjaI. Péter
ÉdesanyjaHabsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina brazil császárné
Testvére(i)
  • II. Mária portugál királynő
  • Isabel Maria de Alcântara, Duchess of Goiás
  • Mária Amália portugál infánsnő
  • Princess Francisca of Brazil
  • Princess Januária, Countess of Aquila
  • Princess Paula of Brazil
  • Infante Miguel of Portugal
  • Prince João Carlos, Prince of Beira
  • Pedro de Alcántara Brasileiro
  • Maria Isabel de Alcântara, Countess of Iguaçu
HázastársaBourbon–Szicíliai Teréz brazil császárné
Gyermekei
II. Péter brazil császár aláírása
II. Péter brazil császár aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Péter brazil császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
A Brazil Császárság címere

I. Péter és Habsburg Mária Leopoldina főhercegnő hetedik gyermekeként született. 1831. április 7-én, apja lemondását követően foglalta el a brazil trónt, de eleinte ifjú kora miatt gyámság alatt állt. 1840-ben lett önálló uralkodóvá. Jóakaratú, önzetlen uralkodó volt, aki az alkotmányos formák megtartása mellett nagy befolyással bírt az ország kormányára.

 
II. Péter császár (1876)

Munkásságát sok háború megzavarta. 1851-52-ben Argentína, 1854-55, 1864-65-ben Uruguay, 1865-70-ben pedig Paraguay ellen viselt hadat. Ez utóbbi Brazília, Argentína és Uruguay szövetségében folyt (az ún. hármas szövetség háborúja), ami viszont Paraguayt szinte teljesen elpusztította. Mindezen sikerek ellenére nem tudta megfékezni a köztársaság-pártiak megerősödését, ami az 1889. november 15-ei bukásához vezetett. A trónfosztás egyik oka az volt, hogy a hadsereg egy része nehezen fogadta el a nőági trónöröklést hogy a lánya, Izabella hercegnő, aki trónörökösként már többször helyettesítette apját annak távollétében régensként, kövesse II. Pétert a trónon, illetve az előző évi, 1888-as rabszolga-felszabadító törvény, amely eltörölte Brazíliában a rabszolgaságot. Kimondták II. Péter és a Bragança-ház trónfosztását, majd kikiáltották a köztársaságot is. Ekkor Péter elhagyta Brazíliát és Franciaországban talált menedéket, de a trónról haláláig nem mondott le. Mauzóleuma a brazíliai Petrópolisban található.

Nejétől, a Bourbon-házból származó Terézia Krisztina Mária nápoly–szicíliai királyi hercegnőtől (1822–1889) négy gyermeke született:

  • Alfonz Péter (1845–1847), kisgyermekként meghalt.
  • Izabella (1846–1921)
  • Leopoldina Terézia (1847–1871), Ludwig August szász–coburg–gothai herceg (1845–1907) felesége.
  • Péter (1848–1850), kisgyermekként meghalt.
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
Előd:
I. Katona Péter
Brazília császára

18311889

Utód:
megszűnt titulus
A brazil császári ház feje

18891891

Utód:
Izabella