Főmenü megnyitása

A hármas szövetség háborúja

A hármas szövetség háborúja (más néven: a paraguayi nagy háború) egy hat éven át, 1865 és 1870 között zajló háború volt Paraguay és a Hármas szövetséget alkotó országok: Argentína, Brazília és Uruguay között.

Paraguayi nagy háború
Dél-amerikai háború
Americo-avaí.jpg
Dátum 1864. október 12.; – 1870. március 1.
Helyszín Paraguay, Brazília, Uruguay
Casus belli Paraguay hadüzenet nélkül megtámadja Brazíliát és Uruguayt, majd miután Argentína visszautasította a segítségadást Paraguaynak, így Paraguay hadüzenetet küld Argentínának is.
Eredmény A Hármas szövetség megszállja Paraguayt
Terület-
változások
Paraguayt 3 felé osztják
Harcoló felek
Flag of Argentina.svg Argentína
Flag of Brazil (1870–1889).svg Brazília
Flag of Uruguay.svg Uruguay
Flag of Paraguay.svg Paraguay
Parancsnokok
Flag of Brazil (1870–1889).svg Prince Gaston
Flag of Brazil (1870–1889).svg Luís Lima
Flag of Brazil (1870–1889).svg II. Péter brazil császár
Flag of Argentina.svg Bartolomé Mitre
Flag of Argentina.svg Domingo Faustino Sarmiento
Flag of Uruguay.svg Venancio Flores
Flag of Paraguay.svg Francisco Solano López †
Flag of Paraguay.svg José E. Díaz †
Flag of Paraguay.svg Domingo Francisco Sánchez †
Flag of Paraguay.svg Bernardino Caballero
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A hármas szövetség háborúja témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElőzményekSzerkesztés

Paraguay az 1800-as évek közepére Dél-Amerika erős országai közé tartozott. 1841-ben Carlos Antonio López került Paraguay élére. Az elnök fejlesztette az ország gazdaságát, és nyílt titok volt, hogy Paraguayt önellátóvá szeretné tenni. 1862-ben hunyt el, és fia, Francisco Solano López lett az új elnök, aki Bonaparte Napóleon csodálója volt, és úgy gondolta, ő is nagy dolgokra termett. Arra kereste a lehetőségeket, hogy nemzetközi hírnevet szerezzen.

A háborúSzerkesztés

1864-ben a szomszédos Brazília határviszályok miatt lerohanta Uruguayt. Az elnök, attól tartva, hogy a brazilok Paraguayt is lerohannák, ezért megszállta Mato Grosso tartományt. Azonban ez nem volt elég neki, később katonákat küldött Uruguayba is, sőt - miután Argentína elutasította, hogy területén paraguayi csapatmozgások történjenek - hadat üzent az argentinoknak is.

A három megtámadott ország szövetséget kötött, és megegyeztek abban, hogy lerohanják Paraguayt, és felosztják a három ország között. A gyengén felszerelt paraguayi haderőt gyorsan kiverték Brazília és Uruguay területeiről. Ekkor Francisco Solano López elnök már hajlott volna a béketárgyalásokra, ám a három ország nem hajlott erre. 1868-ra elfoglalták Asunciónt, Paraguay fővárosát. Az ország lakosainak életét azonban nemcsak a három szomszédos állammal vívott harc keserítette meg: López elnök gyakorlatilag minden férfit bevonultatott a hadseregbe, így nem maradt olyan munkás, aki a földeken tudott volna dolgozni. Az emiatt kialakuló éhínségben több ezren vesztették életüket. A halottak számát az elnök is jelentősen növelte: az elárulástól való félelmében ugyanis százával végeztette ki az embereket, köztük leghűségesebb híveit, valamint édesanyját és testvérét is. Végső kétségbeesésében pedig gyermekekből szervezett katonai alakulatokat - ezeknek a dandároknak kellett volna megfékezniük a Hármas szövetség támadásait. Ez azonban nem sikerült nekik. Végül az 1869-től gerillaharcot folytató Lópezt Paraguay északkeleti részén 1870-ben a brazilok elfogták és lelőtték, hivatalosan is befejezve a háborút.

KövetkezményekSzerkesztés

Az öt évig tartó vérontás - illetve az éhínség - eredményeképpen 1,4 millió lakosú ország elvesztette férfi lakosainak 80 százalékát. A megmaradt 220 ezer fős lakosságban pedig drasztikusan megváltozott a nemek szerinti arány: négy nőre jutott egy férfi. Az ország csak 1948-ra érte el újra a háború előtti lakosságszámot. Paraguay véglegesen elvesztette követelését olyan területekre, amelyek hovatartozásán a háború előtt is tárgyaltak Brazíliával és Argentínával. Összesen mintegy 140 ezer négyzetkilométer (54.054 m2) volt érintett.

Utókor véleményeSzerkesztés

A történészek a mai napig kérdések tucatjaira igyekeznek választ adni azzal kapcsolatban, hogy miért ment bele López a három frontos háborúba. Sokak szerint ez volt a világtörténelem legértelmetlenebb és legfeleslegesebb fegyveres konfliktusa, mivel a paraguayi elnöknek gyakorlatilag semmilyen oka nem volt arra, hogy hadba lépjen erősebb szomszédjai ellen.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés