III. Frigyes német császár
III. Frigyes (Potsdam, 1831. október 18. – Potsdam, 1888. június 15.) 1861-től porosz trónörökös, 1888-ban német császár. A Hohenzollern-ház tagja.
III. Frigyes | |
Friedrich Wilhelm Nikolaus Karl von Preußen | |
III. Frigyes 1874-ben | |
Német császár | |
Frigyes (Friedrich) | |
Uralkodási ideje | |
1888. március 9. – 1888. június 15. | |
Elődje | I. Vilmos |
Utódja | II. Vilmos |
Poroszország királya | |
III. Frigyes (Friedrich III.) | |
Uralkodási ideje | |
1888. március 9. – 1888. június 15. | |
Elődje | I. Vilmos |
Utódja | II. Vilmos |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hohenzollern-ház |
Született | 1831. október 18. Potsdam |
Elhunyt | 1888. június 15. (56 évesen) Potsdam |
Nyughelye | Béke-templom |
Édesapja | I. Vilmos német császár |
Édesanyja | Auguszta német császárné |
Testvére(i) | Lujza badeni nagyhercegné |
Házastársa | Viktória brit királyi hercegnő |
Gyermekei | II. Vilmos német császár Sarolta hercegnő Henrik herceg Zsigmond herceg Viktória hercegnő Valdemár herceg Zsófia hercegnő Margit hercegnő |
III. Frigyes aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzármazása
szerkesztésFrigyes Vilmos herceg Potsdamban született 1831-ben. Édesapja I. Vilmos német császár (1797–1888) volt. Édesanyja Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő (1811−1890) volt, Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1786–1859) és Károly Frigyes szász-weimar-eisenachi nagyherceg (1783-1853) leányát, I. Pál orosz cár unokája.
Szülei házasságából két testvér született:
- Frigyes Vilmos királyi herceg (1831–1888), 1888-tól III. Frigyes császár,
- Lujza porosz királyi hercegnő (1838–1923), 1856-tól I. Frigyes badeni nagyherceg felesége.
Ifjúkora
szerkesztésFrigyes könyvkötést és asztalosságot tanult, a porosz hagyományoknak megfelelően, miszerint az uralkodóknak mesterséget is ki kellett tanulniuk. Ő volt az első porosz uralkodó, aki egyetemi képzésben vett részt.
Sikeres hadvezér volt. 1866-ban a königgrätzi csatát Poroszország javára nyerte meg, és jelentős sikereket ért el az 1870–71-es porosz–francia háború során is.
Sikerei ellenére megvetette a háborúkat, és érdeklődése sokkal inkább a tudományokra, művészetekre és szociális kérdésekre irányult. A művészek mecénása volt, ő kezdeményezte és támogatta a mai Bode Múzeum létrehozását.
Házassága, gyermekei
szerkesztésKoronahercegként Vilmos 1856-ban eljegyezte és 1858. január 25-én Londonban feleségül vette Viktória brit királyi hercegnőt (1840–1901), Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg legidősebb leányát. Ebből az alkalomból a vőlegényt apja a porosz haderő vezérőrnagyává léptette elő. Nyolc gyermekük született; hatan érték meg a felnőttkort.
- Vilmos herceg (1859–1941), 1888-tól II. Vilmos néven Németország császára, Poroszország királya.
- Sarolta hercegnő (1860–1919), házassága révén Szász–Meiningen uralkodó hercegnéje.
- Henrik herceg (1862–1929), a Német Császári Haditengerészet tengernagya.
- Zsigmond herceg (1864–1866), kisgyermekként meghalt.
- Viktória hercegnő (1866–1929), házassága révén schaumburg–lippei hercegné.
- Valdemár herceg (1868–1879), gyermekként meghalt.
- Zsófia hercegnő (1870–1932), I. Konstantin görög király felesége, Görögország királynéja.
- Margit hercegnő (1872–1954), házassága révén Hessen–Kassel őrgrófnéja.
Rövid uralkodása
szerkesztés1888-ban gégerákban elhunyt, így mindössze 99 napot uralkodott.
Galéria
szerkesztés-
III. Frigyes hivatalos uralkodói portréja.
-
Német 20 márkás aranyérme III. Frigyes portréjával.
-
III. Frigyes császár és felesége síremléke.
-
A III. Frigyes tiszteletére elnevezett német SMS Kaiser Friedrich III pre-dreadnought csatahajó.
Források
szerkesztés- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 76. old.
Előző uralkodó: I. Vilmos |
Következő uralkodó: II. Vilmos |
Előző uralkodó: I. Vilmos császár |
Következő uralkodó: II. Vilmos császár |