Főmenü megnyitása

Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

A Porosz Királyság címere (1701-től)
A Porosz Királyság címere (1701-től)

Az alábbi lista a Brandenburg-Poroszország területén létrejött, különböző megnevezésű államalakulatok uralkodóinak listáját tartalmazza.

Poroszország történelme a Német Lovagrend történelméhez kötődik. 1618 után Brandenburg és Poroszország történelme szorosan összekötődik, amennyiben a két területen azonos uralkodó országol, és Brandenburg egyre inkább beolvadt a porosz közigazgatásba.

BrandenburgSzerkesztés

Őrgrófok (11341356)Szerkesztés

Az államalakulat megnevezése ebben az időben: Brandenburgi Őrgrófság.

Askani-házSzerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  I. „Medve” Albert
*1100 körül
1170. november 18.
1134–1170 Albrecht I. „der Bär”
  I. Ottó
*1128
1184. július 8.
1170–1184 Otto I.
  II. Ottó
*1147
1205. július 4.
1184–1205 Otto II.
  II. Albert
*1150 körül
1220. február 25.
1205–1220 Albrecht II.

1220–1313 között a területen a család Stendal és Salzwedel ágai osztoztak.

Brandenburg–Salzwedel-házSzerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  I. János
*1213
1266. április 4.
1220–1266 Johann I.
  III. „Jámbor” Ottó
*1215
1267. október 9.
1220–1267 Otto III „der Fromme”
  IV. „Nyilas” Ottó
*1238
1308. november 27.
1267–1308 Otto IV. „mit dem Pfeil”

Brandenburg–Stendal-házSzerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  „Nagy” Valdemár
*1281
1319. augusztus 14.
1308–1319 Waldemar „der Große”
  II. „Gyermek” Henrik
*1308
1320. júliusa
1319–1320 Heinrich II. „das Kind”

Választófejedelmek (13561701)Szerkesztés

A terület megnevezése az 1356-ban kiadott Német Aranybullában foglaltaknak megfelelően, azt követően Brandenburgi Választófejedelemség.

Wittelsbach-ház (13231373)Szerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  I. „Öreg” Lajos,
vagy „Brandenburgi Lajos”
*1315. májusa
1361. szeptember 18.
1323–1351 Ludwig V. „der Aeltere”, Ludwig V. „der Brandenburger”
II. „Római” Lajos
*1328. május 7.
1365. május 17.
1351–1356 Ludwig VI. „der Römer”
VII. „Lusta” Ottó
*1346
1379. november 15.
1351–1373 Otto VII. „der Faule”

Luxemburgi-ház (13731415)Szerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  „Lusta” Vencel
*1361. február 26.
1419. augusztus 16.
1373–1378 Wenzel „der Faule” – cseh király, német-római király. Luxemburgi Zsigmond testvérbátyja.
  Zsigmond
*1368. február 14.
1437. december 9.
1378–1388 Siegmund - magyar király és német-római császár is volt
  Morva Jobst
*1351
1411. január 18.
1388–1411 Jobst von Mähren – morva őrgróf, tehetséges politikus, aki jól kihasználta dinasztiájának sikereit. Brünni (ma Brno) udvara a korai humanizmus fellegvára.
  Zsigmond
(másodszor)
1411–1415

Brandenburg-PoroszországSzerkesztés

A Poroszországban uralkodó Albert Frigyes 1618-as halála után az uralkodói cím vejére, János Zsigmondra szállt, onnantól kezdve Brandenburg és Poroszország uralkodói tisztét egyazon személy töltötte be.

Poroszország hercegei (15251618)Szerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  Albert
*1490. május 17.
1568. március 20.
1525–1568 Albrecht; III. „Achilles” Albert brandenburgi választó unokája. Hohenzollern-ház tagja. A Német Lovagrend nagymestere. I. („Öreg”) Zsigmond lengyel király adományozta neki a porosz hercegi címet.
  Albert Frigyes
*1553. április 29.
1618. augusztus 27.
1568–1618 Albrecht Friedrich; I. Albert fia.

Hohenzollernek (14151701)Szerkesztés

Név Uralkodása Német név, megjegyzések
  I. Frigyes
*1371. szeptember 21.
1440. szeptember 20.
1415/17–1440 Friedrich I.
  II. „Vas” Frigyes
*1413. november 19.
1471. február 10.
1440–1470 Friedrich II. „der Eiserne”
  III. „Achilles” Albert
*1414. november 9.
1486. március 11.
1470–1486 Albrecht „Achilles”
  I. „Ciceró” János
*1455. augusztus 2.
1499. január 9.
1486–1499 Johann I. „Cicero”
  I. „Nesztór” Joachim
*1484. február 21.
1535. július 11.
1499–1535 Joachim „Nestor” – művelt, humanista uralkodó, aki egyetemet alapított és fontos törvénykezési reformokat hajtott végre.
  II. „Hektór” Joachim
*1505. január 13.
1571. január 3.
1535–1572 Joachim „Hektor”
  János György
*1525. szeptember 11.
1598. január 8.
1571–1598 Johann Georg
  Joachim Frigyes
*1546. január 27.
1608. július 18.
1598–1608 Joachim Friedrich
  János Zsigmond
*1572. november 8.
1619. december 23.
1608–1619 Johann Siegmund – jelentősen növelte Brandenburg területét és apósától örökölte Poroszországot, mellyel megindult a modern Poroszország kialakulása.
  György Vilmos
*1595. november 13.
1640. december 1.
1619–1640 Georg Wilhelm – gyengekezű uralkodó volt, aki országát hiába próbálta megvédeni a harmincéves háború szörnyűségeitől.
  Frigyes Vilmos
*1620. február 16.
1688. április 29.
1640–1688 Friedrich Wilhelm – „a Nagy Választófejedelem”-ként emlegetett uralkodó, erőskezű központosító, haderő-szervező és hadvezér, aki megteremtette a porosz militarizmus alapjait.

Porosz Királyság (1701–1918)Szerkesztés

Bővebben: Porosz Királyság
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
 
I. Frigyes
németül: Friedrich I.
Poroszország 1. királya
1657. július 11.

1713. február 25.
(55 évesen)
1701. január 18.
1713. február 25.
(12 év, 1 hónap, 7 nap)
Hohenzollernek
Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és Lujza Henrietta orániai–nassaui hercegnő fia. A Porosz Királyság megalapítója és első királya
 
 
I. Frigyes Vilmos
németül: Friedrich Wilhelm I.
Poroszország 2. királya
1688. augusztus 14.

1740. május 31.
(51 évesen)
1713. február 25.
1740. május 31.
(27 év, 3 hónap, 6 nap)
Hohenzollernek
I. Frigyes porosz király és Zsófia Sarolta hannoveri hercegnő fia. Erőskezű uralkodó, aki jelentős iparosítást hajtott végre, ezzel erősítve a gazdaságot
 
 
II. Nagy Frigyes
németül: Friedrich II. der Große
Poroszország 3. királya
1712. január 24.

1786. augusztus 17.
(74 évesen)
1740. május 31.
1786. augusztus 17.
(46 év, 2 hónap, 17 nap)
Hohenzollernek
I. Frigyes Vilmos porosz király és Zsófia Dorottya hannoveri hercegnő fia. A felvilágosult abszolutizmus irányelvét követve Poroszországot katonai és politikai nagyhatalommá tette
 
 
II. Frigyes Vilmos
németül: Friedrich Wilhelm II.
Poroszország 4. királya
1744. szeptember 25.

1797. november 16.
(53 évesen)
1786. augusztus 17.
1797. november 16.
(11 év, 2 hónap, 30 nap)
Hohenzollernek
II. Nagy Frigyes porosz király unokája, Ágost Vilmos királyi herceg fia. Részt vett Lengyelország III. felosztásában, ám uralkodása inkább tékozlásairól és szerelmi botrányairól ismeretes
 
 
III. Frigyes Vilmos
németül: Friedrich Wilhelm III.
Poroszország 5. királya
1770. augusztus 3.

1840. június 7.
(69 évesen)
1740. május 31.
1840. június 7.
(42 év, 6 hónap, 22 nap)
Hohenzollernek
II. Frigyes Vilmos porosz király és Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő fia. A napóleoni háborúkat követően stabilizálta országa helyzetét, a Szent Szövetség egyik létrehozója
 
 
IV. Frigyes Vilmos
németül: Friedrich Wilhelm IV.
Poroszország 6. királya
1795. október 15.

1861. január 2.
(65 évesen)
1840. június 7.
1861. január 2.
(20 év, 6 hónap, 26 nap)
Hohenzollernek
III. Frigyes Vilmos porosz király és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő fia. A kezdeti liberális politikáját Bismarck javaslatára abszolutista irányra váltotta
 
 
I. Vilmos
németül: Wilhelm I.
Poroszország 7. királya
1797. március 22.

1888. március 9.
(90 évesen)
1861. január 2.
1888. március 9.
(27 év, 2 hónap, 7 nap)
Hohenzollernek
IV. Frigyes Vilmos porosz király testvére. Először az Északnémet Szövetség elnöke, majd az újonnan alakult Német Birodalom első császára lett
 
 
III. Frigyes
németül: Friedrich III.
Poroszország 8. királya
1831. október 18.

1888. június 15.
(56 évesen)
1888. március 9.
1888. június 15.
(3 hónap, 6 nap)
Hohenzollernek
I. Vilmos német császár és porosz király és Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő fia. Az első egyetemi végzettségű porosz uralkodó, egyben a legrövidebb ideig regnáló is
 
 
II. Vilmos
németül: Wilhelm II.
Poroszország 9. királya
1859. január 27.

1941. június 4.
(82 évesen)
1888. június 15.
1918. november 9.
(30 év, 4 hónap, 25 nap)
Hohenzollernek
III. Frigyes német császár és porosz király és Viktória brit királyi hercegnő fia. Az első világháború elvesztése és az 1918–19-es németországi forradalom következtében lemondott trónjáról
 

Az 1918 utáni időkSzerkesztés

Az elvesztett világháború után Németország megszűnt monarchia lenni, azonban a weimari Németországban Porosz Szabadállam (Freistaat Preußen, más írásmódban Freistaat Preussen) működött tovább.

A Porosz Szabadállam miniszterelnökei:

1932-ben Franz von Papen feloszlatta a porosz kormányt, és helyén kormányzóságot hozott létre, melynek élén a Reichskommissar, a birodalmi kormányzó állt. Poroszország birodalmi kormányzói:

A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Poroszország vezetője:

Az elvesztett második világháború után a szövetséges erők feloszlatták Poroszországot. Kelet-Poroszország, a korábbi porosz állam, melyből a katonai hatalom kifejlődött, orosz és lengyel igazgatás alá került. Brandenburgot a megszálló szovjet hatalom és az NDK kommunista kormánya három körzetre osztotta fel. Brandenburg, mint szövetségi állam, a német újraegyeülés után jött újra létre.

TrónkövetelőkSzerkesztés

A német monarchia megszűnése óta a Hohenzollern-család egyes tagjai életük során, ill. a mai napig igényt tartanak a porosz, ill. a német trónra. Ezek:

ForrásSzerkesztés

  • Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland – vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung (Weltbild kiadó, 1997, ISBN 3-8289-0358-4, 248. old.)
  • Az angol és német Wikipédia vonatkozó cikkei

Lásd mégSzerkesztés