III. Albert brandenburgi választófejedelem

brandenburgi választófejedelem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 2.

III. Albert vagy Albert Achilles (Tangermünde, 1414. november 9.Frankfurt am Main, 1486. március 11.) brandenburgi választófejedelem 1470-től haláláig.

III. Albert brandenburgi választófejedelem
Született1414. november 9.[1]
Tangermünde[2]
Elhunyt1486. március 11. (71 évesen)[1]
Frankfurt am Main[3]
Állampolgárságabrandenburgi
Házastársa
  • Margaret of Baden (1446 – 1457. október 24.)[4]
  • Szász Anna (1458. november 12. – 1486. március 11.)[4]
Gyermekei
  • I. János brandenburgi választófejedelem
  • Ursula of Brandenburg, Duchess of Münsterberg-Oels
  • Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Württemberg
  • Margaret of Brandenburg
  • II. Frigyes brandenburg-ansbach-kulmbachi herceg
  • Amalie of Brandenburg
  • Brandenburgi Borbála magyar királyné
  • Sibylle of Brandenburg
  • Sigismund, Margrave of Bayreuth
  • Dorothea von Brandenburg
  • Elisabeth of Brandenburg
  • Anastasia von Brandenburg
  • Wolfgang von Hohenzollern
  • Friedrich von Hohenzollern
  • Anne von Hohenzollern
  • Albrecht von Hohenzollern
  • Georg von Hohenzollern
  • Magdalene von Hohenzollern
SzüleiElisabeth of Bavaria, Electress of Brandenburg
I. Frigyes brandenburgi választófejedelem
Foglalkozásauralkodó
Tisztségeválasztófejedelem
KitüntetéseiSzent Sír Lovagrend tagja
SírhelyeHeilsbronn Abbey

III. Albert brandenburgi választófejedelem aláírása
III. Albert brandenburgi választófejedelem aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Frigyes brandenburgi választófejedelem és Bajorországi Erzsébet fiaként született Tangermündében 1414-ben. Lovagi neveltetést kapott Luxemburgi Zsigmond német király udvarában, ott kapta szépsége, erőssége, lovagi játékokban való ügyessége miatt az Akhilleuszhoz való hasonlítást. 1435-ben a Szentföldre zarándokolt, 1440-ben – édesapja halála után – az ansbachi területeket örökölte. Albert egyike volt annak a kevés fejedelemnek, akik a birodalmi gyűléseken az új, de gyengekezű III. Frigyes német-római császárt támogatták. Tette számítással volt magyarázható, ugyanis meg akarta kapni a frank hercegséget. Célja nem teljesen valósult meg, mindössze János bátyja 1464-es halála után Brandenburg–Bayreuthot; választófejedelem bátyjától, Frigyestől szerződés útján a Hohenzollern család Frankföld hercegségi birtokait nyerte el.

1470-ben Frigyes lemondott a Brandenburgi Választófejedelemség éléről, így Albert öregkorára végül annak is az uralkodója lett. 1472-ben Pomerániával kapcsolatban fogalmazott meg – később sikertelen – jogi igényeket. I. Mátyás magyar királyunk és III. Frigyes császár Csehország ellenes háborújában Albert kezdetben a huszita Podjebrád György királyt támogatta. Tettéért 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta a katolikus egyházból. 1470-ben Albert felhagyott György támogatásával, a pápa pedig felmentette az átok alól.

Albert 1473-ban adta ki az úgynevezett Dispositio Achillea-t, amelyben kimondta a mindenkori örökösödésre vonatkozólag Brandenburg feloszthatatlanságát, a frank birtokoknak pedig legfeljebb két részre való darabolását. 1474-ben – miután Brandenburgot János nevű fiára bízta – Merész Károly burgundiai herceg ellen vezette Frigyes császár seregeit, de sikereket nem ért el a háborúban. A választófejedelem pozitív személyként élt népe köztudatában, mert fényes udvartartása és háborúi ellenére nem hagyott adósságot utódaira, viszont halálakor a kincstár meg volt töltve pénzzel.

Albert 70 éves kora fölött járt már, amikor 1486 tavaszán Frankfurt am Mainban elhunyt. Utóda fia, János lett.

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. a b p10880.htm#i108795, 2020. augusztus 7.

Lásd még

szerkesztés


Előző uralkodó:
II. Frigyes
Következő uralkodó:
I. János