Rázsó Gyula

magyar hadtörténész

Rázsó Gyula (Miskolc, 1930. január 9. – Budapest, 2007. július 18. ?) hadtörténész.

Rázsó Gyula
Született 1930. január 9.[1]
Miskolc
Elhunyt 2007. július 18. (77 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása hadtörténész

TanulmányaiSzerkesztés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem, angol és könyvtár szakát egyaránt elvégezte. 1952-től könyvtárosként dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, majd 1957-től történészként. 1976-ban szerezte meg a történelemtudomány kandidátusa tudományos minősítést. 1988-tól az ELTE Bölcsészettudományi Kara címzetes egyetemi docensévé nevezték ki.

MunkásságaSzerkesztés

A középkor hadművészetének, valamint általában a hadügy stratégiai kérdéseinek, továbbá a második világháború történetének elismert kutatója volt.

Elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Hadtörténész kutatócsoportjának, a Hadtudományi Társaság Hadtörténelmi Szakosztályának, a Honvédelmi Minisztérium (HM) tanácsadó testületének, valamint a tárca Oktatási Tudományos Tanácsának. Betöltötte a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Történelemtudományi Társaság alelnöki posztját is, valamint tagja volt az MTA Történelemtudományi Bizottságának.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatói tisztségét 1990. augusztus 15-től 1993. november 30-ig töltötte be.

ElismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1992)

MűveiSzerkesztés

Hat önálló kötete jelent meg, egyéb írásai huszonhat könyvben szerepeltek. Szaklapokban, folyóiratokban is publikált tanulmányokat, cikkeket.

Főbb munkái:

  • A koreai hadsereg (1959);
  • Nagy hadvezérek (1971);
  • Dózsa György, az 1514-es parasztfelkelés vezére 1473 - 1514 (1972);
  • A vezénylő fejedelem ( II. Rákóczi Ferenc, 1976);
  • A lovagkor csatái (1987);
  • Velence és Magyarország az újjászületés idején 1973 (olaszul);
  • Hunyadi Mátyás emlékkönyv (1990);
  • A magyar feudális hadseregek fénykora (1984);
  • A magyar tüzérség kialakulása és fejlődése (1992);
  • Mátyás zsoldoshadseregének hadművészetéről (1990);
  • Mohács. Tanulmányok a Mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából (1986);
  • Székesfehérvár hadászati jelentősége a török hódoltság korában (1977);
  • Tanulmányok a biztonságpolitika történetéből (1991);
  • 1066 Hastings. Anglia meghódítása (1966);
  • Budától - Belgrádig. Bodeni Lajos két háborús esztendeje (1989);
  • A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány kísérlete egy új hadsereg megszervezésére 1945-ben (1993);
  • Michele D' Aste báró naplója Buda 1686-os felszabadító ostromáról 1991 (fordítás);
  • Az egyetemes és magyar hadművészet története 1-3 kötet (1959 - 1961);
  • Die Feldzüge des Königs (Mátyás magyar király) Matthias Corvinus in Niederösterreich) 1973;
  • La guerre d' indépendance de Rákóczi et l'Europe 1976;
  • Hadszervezet és honvédelem István király korában 1988;
  • Hadtörténelem Tankönyv a katonai főiskolák számára 1994.; Hadtörténelem. Tansegédlet a katonai főiskolák hallgatói számára (1989).

ForrásokSzerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 31.)