Főmenü megnyitása

Hegyalja

Hogyan kell írni a "hegyalja" utótagú tájegységek nevét? Kötőjellel vagy anélkül, a "hegyalja" kis- vagy betűvel? A Hegyalja (egyértelműsítő lap)on is kétféle megoldást látok. (A meg nem írt Szebeni és Erdélyi hegyalják hivatkozásait szeretném rendezni, mert többféle változatban fordulnak elő). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. július 22., 13:34 (CEST)

Mivel Tokaj-Hegyalja benne van az OH-ban (csak ez van benne), szerintem a Király-Hegyalja is így volna helyes. A többit nem egészen értem. – Pagony foxhole 2018. augusztus 6., 21:28 (CEST)

@Pagony: Királyhegyalja település, nem tájegység. Az Erdélyi-, Szebeni- és Aradi-Hegyalját a -i miatt kérdeztem meg külön. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. augusztus 9., 15:33 (CEST)

@Hkoala: A hegyalja egyike a földraji közneveknek, és mint ilyen alapesetben kötőjellel kapcsolódna a tulajdonnévi elemhez, de hát az élet nem egyszerű. A kistáji kataszterben körbenézve van Tokaj-Hegyalja, van Kőszeghegyalja, van Abaúji-hegyalja, Alsó-fehéri-hegyalja, Béli-hegyalja, Lugosi-hegyalja, Tordai-hegyalja, Zágrábi-hegyalja, Zarándi-hegyalja stb. Ezekből és társaikból kiindulva közel bizonyosan csak annyi állapítható meg, hogy ha a tulajdonnévi elem jelzői értékű, az írásmód csak akkor engedelmeskedik a hegyalja földrajziköznév-jellegének, és ezen kívül, hát izé, vannak speciális esetek (Kőszeg és Tokaj), nyilván a maguk etimológiai magyarázatával (?). Épp az általad említett Szebeni-hegyalját és Erdélyi-hegyalját nem találom, hol volnának ezek földrajzilag? Pasztilla 2019. január 5., 17:40 (CET)

A Szebeni Nagyszebentől délnyugatra, az Erdélyi pedig Nagyenyed és Gyulafehérvár környékén. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. január 5., 18:36 (CET)

A szebeni számomra közigazgatási fogalomnak tűnik, biztosan nem földrajzi. Földrajzi (kistáji) szempontból ez nagyjából a Szebeni-medence (Depresiunea Sălişte–Sibiu). A román szócikkben szereplő Szeben-Hegyalja a fentiek fényében elfogadható írásmódnak tűnik, de a Szebeni-hegyalja sem kárhoztatható, gondolom.
Időközben megtaláltam az Erdélyi-hegyalját, amelynek részei a Torda-aranyosi-hegyalja (Dealurile Măhăcenilor) és az Alsó-fehéri-hegyalja (Dealurile Aiudului). Pasztilla 2019. január 5., 18:56 (CET)

Tahtadzsjan-rendszer

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 5., 23:35 (CET)

Van ez a cikk: Tahtadzsjan-rendszer. Mivel az örmény neveknél a KNMH alapján a WP:ÖRMÉNY módosítva lett, a -jan névvégződések -ján-ná lettek, ebben az esetben a cím javítandó, vagy ez ebben az alakban tekinthető-e meghonosodott alaknak? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. december 26., 00:17 (CET)

Szerintem egyértelműen, hiszen maga az ember Tahtadzsján, akkor hogy lehet a róla elnevezett rendszer magyarul Tahtadzsjan? Pasztilla 2019. január 5., 21:01 (CET)
A Rámánudzsan vs. Ramanujan konfliktus miatt kérdeztem meg, nehogy a biológusok nekem támadjanak... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 5., 23:35 (CET)
@Gaja: jobb ha én? Vigyor Ogodej vitalap 2019. január 6., 00:35 (CET)
Hát, ööööö.... Nemt'om... Vigyor - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 6., 00:43 (CET)

Gójok

Alensha fentebbi fáraós problémájához hasonló dolog merült fel a Csillagos ház szócikk kapcsán. Ha valaki esetleg nem ismerné a sztorit, itt az a háttér, hogy 1944-ben a budapesti polgármester kényszerlakhelyekbe zsúfolta össze a székesfővárosi zsidókat, a felszabaduló lakásokat pedig einstandolta és szétosztotta a nemzsidó lakosok között. A helyesírási kérdés az, hogy a rendelet kedvezményezetteit hogy írjuk. Én -- a cikk eredeti szerzője -- az egybeírt nemzsidó alakot használtam, amit Voxfax később nem-zsidóra változtatott, amit aztán JSoos nem zsidóra javított (és a szerkesztői összefoglalóban az OH 126. oldalára is hivatkozott). A kérdésem az, hogy a három alak közül melyik a helyes.

Nekem a kötőjeles alak nem tűnik indokolhatónak. Az is világos, hogy alapesetben a nem zsidó külön írandó (például az olyan fordulatokban, mint hogy Ferenc pápa nem zsidó, hanem katolikus.). Az egybeírást -- szerintem -- az indokolja, hogy a konkrét esetben teljesül az AkH.12 95.-ben szereplő kritérium (miszerint „két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese”) és itt a „nemzsidó” nem egyszerűen azt jelenti, hogy az illető nem zsidó vallású, de még csak nem is azt, hogy nem a zsidó etnikum (jó szó ez?) tagja, hanem azt, hogy az illető az 1941. évi XV. törvénycikk értelmében nem számít zsidónak. A nemzsidó tehát itt jogi-adminisztratív fogalom, nem egyszerűen a zsidó valláshoz vagy etnikumhoz nem-tartozás kifejezése. Ezt támasztja alá az is, hogy a nemzsidók köre változott a jogi környezet változásával: 1941 augusztusa előtt például nemzsidó volt az az izraelita személy, aki olimpiai bajnoki címet szerzett. 1941 augusztusától az ilyen személyek elvesztették nemzsidó státuszukat.

Vélemények?

Malatinszky vita 2018. december 26., 05:45 (CET)

  • Számomra meggyőző a gondolatmeneted, támogatom a konkrét esetben a "nemzsidó" írásmódot. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. december 26., 05:53 (CET)

Szerintem pedig itt is abszurd az egybeírás erőltetése, annyival cifrább, hogy itt még főnevet is csinálunk belőle. A magyarázatra, miszerint a nemzsidó szó külön jelentéssel bír, ami eltér a tagok együttes eredeti jelentésétől, minimum forrás kellene, az én nyelvérzékem nem észleli ezt és nem is tudok ilyen jelentésváltozásról. Azt is mondjuk ezzel, hogy ha nem a törvény a kontextus, továbbra is helyesen különírjuk, de a törvény kapcsán mindig nemzsidókról írunk, ami szintet lépés még magunkhoz képest is. Pasztilla 2018. december 26., 07:28 (CET)

  • Számomra is teljesen meggyőző volt a fejtegetés, és indokolható a megkülönböztető helyesírás alkalmazása. De vesztemre elkezdtem a jogos észrevétel alapján forrásokat nézni, és ez megingatta a véleményemet. Eltekintve vallásos indíttatású szövegektől, amiben lehet fordítói szándék is, már nem látom alátámasztva az egybeírt forma valamiféle prioritását. (Kivéve magát a hivatkozott törvényt, ahol konzekvens egybeírást találunk.) A Rendeletek tára 1944. évi szövegeit néztem meg, ott mind a három szóba jöhető megoldásra van példa. (Jó néhány akad, csak egyet-egyet idézek.) Mindenhol olyan esetet kerestem, amelynél látható az a cél, hogy a hovatartozást ne felekezeti, hanem jogi alapon definiálják. Feltételeztem ugyanis, hogy a „nemzsidó” használatban lehetett, mint rövidítés, olyasféle megfogalmazások helyett, mint „az x évi y. törvénycikk alapján vagy a z számú rendelet szerint zsidónak nem minősülő személy”. Ezért olyan példákat hozok, ahol pontosan ilyen hivatkozás szerepel.
Egybeírás: 1.520/1944. M. E. rendelet (a zsidók önkormányzatáról). 463. old. (…) Annak megállapításában, hogy az 5. § (3) bekezdésének rendelkezése szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki (…)
Kötőjeles: 120.000/1944 H. M. eln. 35. sz. rendelet (légoltalmi). 169. old. (…) magyar állampolgárságú férfit vagy kivételesen nőt lehet kinevezni, aki az 1942:XIV. tc. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében nem-zsidó (…). Ez esetleg lehet gépelési hiba is.
Különirás: 541.000/1944 B. M. rendelet (házasodási kölcsön), 295. old. (…) büntetőjogi felelősség mellett kijelentik, hogy az 1941:XV. tc. 9. §-a értelmében nem zsidók (…)
Nem érv sem az egybeírás mellett, sem ellene, de a korabeli szóhasználat ismerte a „nem árja” fogalmat is (különírták). Viszont nem is volt másképpen értelmezhető, mint ahogyan használták: keresztény felekezethez tartozó zsidó.
Garamond vita 2018. december 26., 15:32 (CET)

Arra semmilyen irányban sem hagyatkoznék, hogy a negyvenes években hogy írták ezt a szót: világos, hogy a helyesírás sokat változott az elmúlt hetven évben, ráadásul még a jelenkori törvényszövegeket sem szoktuk iránymutatónak tekinteni a helyesírás szempontjából.

Ezzel szemben a korabeli zsidótörvények és -rendeletek igenis forrásául szolgálnak annak az állításnak, hogy jelentésváltozáson ment keresztül a zsidó/nem zsidó kifejezéspár, amikor a hétköznapi nyelvhasználatból átkerült a jogi nyelvbe. Aki például megnézi a harmadik zsidótörvényt és Petschauer Attila életrajzát, az láthatja, hogy a "Petschauer Attila nem zsidó" állítás a szó köznapi értelmében mindig is hamis volt. Ezzel szemben jogi értelemben a "Petschauer Attila nemzsidó" állítás 1941. júliusában igaz volt, augusztusban meg már nem. Nyilván nem lehet az első mondatbeli "nem zsidó" jelentése ugyanaz, mint a második mondatbeli "nemzsidó" jelentése, ha egyszer az első állítás igazságtartalma időben változatlan, a másodiké meg nem. Ezt a jelentésváltozást tükrözzük a modern magyar helyesírásban (az AkH.12 95. alapján) az egybeírással.

Pasztillával szemben abban sem látok semmi furcsát, hogy egy szó helyesírása a kontextustól függ. A klasszikus példa erre a baloldal/bal oldal, amelyet politikai kontextusban egybeírunk, más kontextusban meg nem. Nem tudom, miféle „szintet lépés” az, amiről itt állítólag szó van: szerintem teljesen bevett dolog az ilyesmi. Malatinszky vita 2018. december 26., 16:09 (CET)

Teljes tévút az egész fejtegetés. Természetesen minden egyes szó jelentése, jelentésárnyalata stb. változik túlzás nélkül előfordulásról előfordulásra, kontextusról kontextusra, jelentésváltozás vagy állandósulás csak akkor van, ha a nyelvészek kanonizálták. Nem azért írjuk egybe a nemlétező szót, mert valaki lemérte és évente 13 milliárd alkalommal használja a magyarul beszlő populáció, hanem azért, mert a helyesírászok forrásolhatóan kanonizálták az állandósulását, például szótárakban és helyesírási szószedetekben. Ugyanez igaz jelentésváltozás esetében, nem azért írjuk egybe a politikai baloldalt, mert a mi magunk nyelvi reléi érzékelik a jelentésváltozást, hanem azért, mert ezt nyelvészek kanonizálták, és ennek forrásolható nyoma van. A jobbik énem sem íródik egybe csak attól, hogy ezúttal a feleségemre mondtam (más a kontextus), nem pedig a bennem kavargó kettősségek közül a nemesebbekre. Nemzsidó szó a magyarban forrásolhatóan nincs, nem állandósult szerkezet és semmiféle jelentésváltozásról nincs szó, a nem zsidó mint tagadó szerkezet pusztán annyit jelent, hogy akire vagy amire nem igaz a zsidó jelző. Hogy a zsidó szó kontextusa adott esetben etnikai vagy vallási vagy mindkettő vagy bármi más, az teljesen mindegy, nyilvánvaló, hogy ugyanabban a kontextusban a nem zsidó az adott kontextusban meghatározott zsidófogalmon kívül eső rész. A szintet lépés nemlétező helyesírási elvek kreálása, azért ezt már tényleg nem kellene. Ugyanis nem, nem bevett kontextusfüggően találomra egybeírni szavakat. A bevett dolog az lenne, hogy ismered a helyesírást és a szellemiségét, és nem vezetsz le egyszemélyes akadémiai intézményként jelentésváltozást ott, ahol nincs. Pasztilla 2018. december 26., 16:31 (CET)
OFF: Tudsz kevésbé agresszívan is fogalmazni? Általában érdekel, amit írsz, de a hangnemed miatt szinte minden alkalommal kellemetlen érzés olvasnom a hozzászólásaidat. Malatinszky vita 2018. december 26., 16:42 (CET)
Ez engem nem érdekel. Pasztilla 2018. december 26., 16:47 (CET)
Amig éppen nem ordítoztok egymással, közbeszúrnám, hogy nem helyesírási mintát kerestem a 1944-ben (ez élesebb, mint „a negyvenes években”), hanem az esetleges jelentésváltozást próbáltam észlelni. Nem keresnék egybeírásra ösztönző motívumokat mondjuk 1955-ből, sem 1973-ból. De a Sztójai-kormány idejében esetleg igenis lehet találni. További keresések alapján annyi számomra eléggé bizonyos, hogy nem csak kanonizált, hanem bármilyen jelentésváltozásra utaló forrás sincs. Az a kettő van, amit jeleztem, a korabeli jogi nyelv és a felekezeti írások bármikor, például jelenleg is megfigyelhető írásmódja. Garamond vita 2018. december 26., 18:37 (CET)

Márpedig a "nyelvészek" csak lejegyzik/lejegyezhetik a nyelvi változásokat, nem irányíthatják és nem mondhatják meg, hogy miként is beszéljünk/írjunk az anyanyelvünkön! Márpedig a @Pasztilla által túltisztelt nyelvészek is csak azt teszik, hogy nézik az addig helytelennek tartott nyelvi alak előfordulási gyakoriságának a változását, és ha úgy találják/látják, hogy "JÉ" tavaly óta 5000-nél is több találatot ad a keresőm erre az eddig rossznak tartott alakra, akkor előjegyzik a következő kiadásban helyesbítésre, vagy a mégkövetkezőben. (csak a túlzott szabálykövetők ezt a nyelvészeti nyomdai késést meg is várják), a többiek meg azt mondják, hogy márpedig ez így jó, mert ez az én anyanyelvem! De akinek nagyon kell a "forrásolás", az nyugodtan írja be a keresőjébe így, pl.: -ki a "nemzsidó" -(a idézőjel kötelező, mert a kereső ezt másként értelmezi!) és lám, máris kaptunk 17.000 találatot. Gondolom ez már elégséges a "nemérdekel" Pasztillának is :P, meg az akadémiának is :D. De, ha ez mégse elégséges egyeseknek, akkor az irodalmi szövegekbeni előfordulást szokták irányadónak venni a bizonytalankodók, mert nekik nagyon "irányadó", hogy valaki "írócska" leírta valahol ezt az alakot bármilyen okból; arra meg itt találunk pár példát:

- Kaffka Margit: Fekete karácsony
- Hernádi Miklós: Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban 1860-1945
stb-stb.

Szóval megint igaz, hogy: Ne oktass ki a nyelvtanomból! :) – Phurtoo vita 2018. december 30., 14:00 (CET)

Csak szólok, hogy nem sikerült belinkelned. Pasztilla 2018. december 30., 17:07 (CET)
Úgy veszem észre két különböző dologról beszélünk. Nem kérdés, hogy az adott kifejezést egybe- és külön írva egyaránt meg lehet találni, jelenleg is, és a múltban is. Az a kérdés, hogy a két alak között van-e (volt-e) valamilyen jelentéskülönbség. Ezt kellene dokumentálni. – Garamond vita 2018. december 30., 15:18 (CET)
Sőt, a kötőjeles forma is meglehetősen elterjedt, nem csak a nem-zsidó, de mindenféle egyéb tagadószavas szerkezet esetében. Amit aztán végképp nem lehet indokolni semmivel. Pasztilla 2018. december 30., 17:10 (CET)
Nem is kell "megindokolni" semmivel, csak tudomásul kell venni, hogy ez az állandósult szókapcsolat létezik és mindenki úgy és akkor használja, ahogy jónak és odavalónak érzi, mikor leírja. Aki pedig olvassa, az azt érez bele, amit akar. Nektek az "ingyom-bingyom tá libére" is indok kellene?, meg a kákára is csomó? :) A félkarút és félszeműt és a többi hasonlót sem tudta még "tudományosan" és meggyőzően indokolni senki; csak magyarázgatni próbálgatják különböző elméletecskékkel feltörekvő nyelvészek, hogy hol-mikor-és-miért keletkezett ez a nyelvi alakzat a magyar?, ugor?, türk?, vagy melyikis? nyelvi rétegben. – Phurtoo vita 2018. december 31., 11:52 (CET)
Egyébként minden hiba és baj a törvényhozó jogtudósoktól ered és az 1939. évi IV. törvénycikkből származik, hiszen ott törvényileg meghatározza a jogalkotó az 1. §-ban, hogy ki a zsidó, de elfelejti ugyanígy pontosan és törvényileg meghatározni, hogy ki nem az, kire is használhatjuk a "nemzsidó"-t; tehát mindenki más az! A törvény szövege a továbbiakban így is használja ezt az szóösszetételt: nemzsidó az, akit ez a törvény nem tart zsidónak! Ez elég "indok és forrásolás" a kétkedőknek? – Phurtoo vita 2018. december 31., 12:41 (CET)
Még sokszor akarsz sok egyéb értelmetlen hülyeséget is ideírni, bro? Pasztilla 2018. december 31., 13:15 (CET)
@Pasztilla, Garamond: Nem többet, mint Te, Brá; akinek fennsőbbséges, bár kissé csökevényes nyelvérzékenységéhez kellene igazodnia nemcsak a wikinek, de minimum az egész világnak :D. Egyébként, ha nem elég a fentebb említett két írói forrás (akiket meg kellene szerintetek kérdezni, hogy miből is kiindulva és miért is merészelték így leírni ezt a szóösszetételt ilyetén nemlétező formában, amikor azt még nem "kanonizálták" drága nyelvészeink); akkor talán többet kellene irodalmat olvasni és azokban forrást találni, vagy többek között
vitéz Endre László nyilas háborús főbűnöst,
vitéz Jánossy Gyula békéscsabai nyilas polgármestert,
stb-stb.
igazoltatni [utólag?], hogy hogyan is merték mindezt plakátokra nyomtattatni és újságokban főoldalon szalagcímen megjelentetni az engedélyetek nélkül, nem ismerve ezek jelentéstartalmi különbségeit; (talánbizony az értesített lakosság, kereskedők és iparosok értették, hogy róluk lehet szó, mint "nemzsidókról", hiszen jelentkeztek számosan a felhívásokra).– Phurtoo vita 2019. január 3., 11:06 (CET)
Nyelvhelyességi kérdésekben sem az írók-költők, sem a plakátok nem mérvadóak. Wikizoli vita 2019. január 3., 12:25 (CET)

Nekem "speciel" szintén az egybeírt verzió, ami megfelel, mert az én nyelvérzékem szerint is egybeolvadt. De mint tudjuk itt az OH szent és sérthetetlen :-(, és az külön felsorolja az egybeolvadt alakokat, ami között nincs ott a "nemzsidó" (http://www.e-nyelv.hu/2011-06-17/nem-zsido/), ezért javítottam. (A kötőjeles formára nem tudom mi a magyarázat) JSoos vita 2019. január 3., 20:27 (CET)

Akkor kioszthatjuk újra a "Mi létezett előbb: a tyúk, vagy a tojás?" első díját. Aztán mellé kioszthatjuk még a "Csukafogta róka" aranyérmét is! :)

Amit idéztél, az egy olyan sokat bírált és cáfolt nyelvészkolléga önkönyvreklámja, ahol éppen védi a saját mundérja becsületét. Az Osirist is sokszor úgy lobogtatják és tolják maguk előtt egyesek/sokan, mint mások a Bibliát: ami abban nincs benne, az nincs is, az nemlétező! [igen egybeírtam a nemlétezőt, mert ez itt így helyes, mert más a jelentéstartalma :P] (és ilyen botorságokat is írnak és mondanak többen nyelvészek, hogy: "Igazad van, de mégsem ..", mert nincs benne [még?] a mi bibliánkban!, tehát [most még?] helytelenül írtad.)

Akkor idézzünk mástól is, például MTA:

"A különírás-egybeírás témakör különösen összetett eleme a magyar helyesírás rendszerének. A szabályok sokszor többértelműek, a nyelvhasználók szövegkörnyezetet értelmező képességére építenek. ... Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is."

Egy másik idézet pedig, egy "megengedőbb" alapról szemlélődő nyelvészkollégától:

"Először is ismételjük meg együtt a nyelvész-közhelyet: A helyességet a nyelvhasználat határozza meg. Tehát figyeljük meg, hogyan használják a magyar emberek a szavakat, és megtudjuk, mi a helyes használat."

Akkor kinek is adjunk igazat: annak-e, aki használja a nyelvét folyamatosan, vagy annak-e, aki 5-10-15 éves késéssel lejegyzi, majd még néhány év nyomdai átfutási késéssel kiadja, hogy a nyelvhasználó hogyan is használta régebben a saját nyelvét és az miért is lehetett akkor helyes?

Azonban, ha egyesek mélyebben és "tudományosabban" szeretnének elmélyedni ebben a kérdéskörben és az alapján döntenének, akkor az egyik ajánlatom (forrásoltan :P):

http://ladanyi.web.elte.hu/grammvegleges.pdf  Phurtoo vita 2019. január 5., 16:57 (CET)

(Amit én idéztem, annak nincs szerzője, ill. utána kellene nézni, ki volt akkor az ügyeletes enyelv-válaszoló. Ha viszont nem az én hozzászólásomra válaszoltál, akkor légy szíves pótold, kinek az idézetére reagálsz. Köszönöm, JSoos vita 2019. január 5., 17:17 (CET))

Lefüggőbentelenítenénk?

Tizenkilenc, részben historikus szakaszon van ezen a kocsmafalon függőben sablon. Nem esszük meg fegyelmezetten reggelire, ha pedig továbbra is megüli a hasunk, hagyjuk őket archiválódni? Pasztilla 2019. január 5., 17:21 (CET)

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésével

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén :-). – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)

Ha stílusvitáról is van szó, mélyen egyetértek azokkal, akik berzenkednek az 1-i és 1-én írásmóddal kapcsolatban. Ha már lentebb szóba került, ide is idevésem. Szabályzattól függetlenül a birtokos személyragos változatot tartom szabatosnak. Pontosságát törő magyar szövegben az alapalak január 6. vagy január 6-a, mindkettő "ejtése" január hatodika, nem január hat vagy január hatodik, így a továbbképzés során ehhez az alapalakhoz járulnak a további toldalékok: hatodikán (6-án és nem 6-n), hatodikai (6-ai és nem 6-i), hatodikáig (6-áig és nem 6-ig) stb. Még élőbeszédben sem mondok olyat, hogy hatodiki. Arról nem beszélve, hogy az új szabályzat akkor lenne következetes, ha a birtokos személyrag “elnyelését” minden esetben engedné. De továbbra sem helyes a január 6-n. Akkor hogy lehet helyes a január 6-i vagy a január 6-ig? Az elseje ugyanez, az írott január 1. és január 1-je kimondva egyaránt január elseje. A pont kikerül a toldalékolt alakokból, a kötőjeles változattal kell továbbdolgoznunk: 1-jén, 1-jei stb. Pasztilla 2017. november 7., 20:57 (CET)

@LaSza, Bencoke, Bináris, Sasuke88, Samat:, engedelmetekkel levettem a függőben sablont, a vonatkozó botgazdás szakasz is régesrég archiválódott már. Nyilván érzékelem, hogy nem volt teljes az összhang a témában, és Bencoke nem ért egyet a j-s változattal, de azt gondolom, másfél évig semmilyen kocsmafalon nem kellene mesterségesen tartani semmilyen megbeszélést. Písz. Pasztilla 2019. január 6., 08:16 (CET)

Gjoumri vs. Gjumri vs. Gümri

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 5., 23:24 (CET)

Csatlakozva az előző bekezdéshez: mi a helyes alakja a jelenleg Gjoumri cím alatt található településnek? Örményül Գյումրի, ami a fenti megbeszélés alapján most Gjumri lenne, de 2012-ben, a vitalapján volt egy vita, hogy a KNMH-ban meg Gümri szerepel. Mi legyen vele? Mert a jelen alakja a WP:ÖRMÉNY módosítása miatt már nem jó. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. december 22., 16:27 (CET)

Én a magam részéről maradnék az örmény átírás mellett, ahogy eddig is. De ha az örmény átírás megkívánja, akkor át kell nevezni a jó átírásra. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. december 22., 21:03 (CET)

A kérdés az, hogy magasabb szintű-e a KNMH az últalunk kreált WP:ÖRMÉNY-nél? Ha nem, akkor az irányelvben is újra kellene ezt szabályozni, nem? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. december 26., 12:23 (CET)

Indokolt esetben akár az OH-tól is eltérünk. A KNMH-ban nem átírás, hanem egy török név van egy örmény földrajzi névnek. Indokolatlan mindaddig, amíg nem tekintjük mondjuk honosodottnak a török alakot. Kétlem, hogy Gümri honosodott lenne, tök ismeretlen földrajzi név. A keretszabály az, hogy nem latin betűs ábécét használó népnél átírást használunk. Ezek az átírások több esetben térnek el bevett és más forrásokban található névhasználattól. Szerintem az átírás, és főleg az átírás egységessége minden egyéb forrást felülír. Ellenkező esetben egyébként minden egyes átírást igénylő, de a forrásokban másképp (is) szereplő szóalakoknál ugyanezt a vitát, a források mennyiségének és súlyának mérlegelését kéne végigvinni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. december 26., 12:40 (CET)

@Gaja, Laszlovszky András: Az örmény átírás volna az első ésszerű gondolat valóban, de a KNMH. mellett a térképeken (Cartographia) is Gümri alakban szerepel. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a Gümri török név, én mindenütt Gümrüt látok török névként. Egy egészen biztos, Gjoumri nem maradhat, ezért átneveztem ideiglenes, és a biztos rossznál eggyel jobb megoldásra: Gjumrira. Pasztilla 2019. január 5., 20:25 (CET)

Akkor azt mondom, hogy megoldva, aztán majd meggondoljuk... Ja, és @Pasztilla: „észszerű” ez ma már... ;-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 5., 23:24 (CET)

Ehhhh. Pasztilla 2019. január 6., 07:09 (CET)

Ukrán focista

Üdvǃ Ezt hogy kell átírni magyarra? Ukrán focista. Парцванія Темур Рафіелович, angolosan Temur Rafiyelovych Partsvania. – Gerry89 vita 2019. január 8., 08:09 (CET)

Temur Rafielovics Parcvanija. Pasztilla 2019. január 8., 08:18 (CET)
Szerintem meg Temur Rafielovics Parcvanyija, mert az ukránban az „і” lágyít. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 8., 11:36 (CET)

Oroszban biztosan. Az ukránban ki tudja ... OsvátA Palackposta 2019. január 8., 11:57 (CET)

A WP:CIRILL szerint sem lágyul az ukránban. (Hab a tortán, hogy a név grúz.) Pasztilla 2019. január 8., 12:17 (CET)

Ebből a szempontból a WP:CIRILL is hibás, lásd: A cirillbetűs átírás kérdései (15. oldal). Gondolom, ez érvényes még ma is. @OsvátA: A mai oroszban nincs „і” betű! ;-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 8., 12:19 (CET)

Van, csak így néz ki: и :-) OsvátA Palackposta 2019. január 8., 12:28 (CET)
Ez két külön betű. Hang van, de betű nincs. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 8., 13:21 (CET)

Ezt azért alaposabban meg kellene nézni, este megteszem, mindenesetre az ukrán ejtésben nem tudok az oroszhoz hasonló lágyulásról, lásd Timosenko asszony vagy Odesza példáját. Pasztilla 2019. január 8., 12:56 (CET)

Mert Timosenkót nem „і”-vel írják, hanem „и”-vel: Тимошенко, ez az ukránban két külön betű. Az „і” lágyít (= orosz „и”), míg az „и” nem (= orosz „ы”). Ugyanígy van az „e”-vel is: ukrán „е” = orosz „э”, ukrán „є” = orosz „е”. Ezért Ogyessza oroszul (Одесса), míg Odesza ukránul (Одеса) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 8., 13:21 (CET)

Igen, igazad van, ez az ajánlás ment át az akadémiai szabályzásba, valóban Parcvanyija. Pasztilla 2019. január 8., 19:15 (CET)

Egyébként a WP:CIRILL táblázatunk nem hibás, ui. a lágyulást jelöli, csak épp az Н н н betűknél. – Vadaro vita 2019. január 9., 09:32 (CET)

Magyarkúti Béla

Magyarkuti Béla (egyes forrásokban tévesen Magyarkúti Béla; fiatalkori művészneve Magyarkúthy Béla)...”
Hogy van ez?– Holdkóros vita 2019. január 9., 19:48 (CET)

Kijev/Kijiv

Mi a szabály arra, hogy az ukrán fővárost milyen kontextusban írjuk Kijevnek, és mikor Kijivnek? A hagyományosan megrögzült írásmódot használjuk a Kijev, Kijevi Rusz, Kijevi terület, Kijevi metró, Kijevi csata cikkekben. Az ukrános írásmód átiratát alkalmazzuk az FK Dinamo Kijiv, FK Obolony Kijiv, FK Arszenal Kijiv kapcsán. Az egyik moszkvai pályaudvar neve Kijevi pályaudvar, de ez nem tévesztendő össze a Kijiv-Paszazsirszkij pályaudvarral, amely a cikk szerint Kijevben van, a Kijev-Kurszk vasútvonalon; címe Kijiv, Vokzalna ploscsa 1. Malatinszky vita 2019. január 8., 21:56 (CET)

Szerintem ezek jól vannak így. Kijev minden esetben, amikor lefordítunk valamit (Kijevi pályaudvar), vagy hagyományosan rögzült (Kijevi Rusz). A focicsapatok és a másik kijevi pályaudvar nincs lefordítva, hanem átírva van. Az Arszenál Kijev nem nézne ki túl jól félig átírva, a Kijevi Arzenált meg nem gondolnám rögzültnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 9., 01:30 (CET)

Lásd még Paris Saint-Germain esetét. – Hollófernyiges vita 2019. január 9., 08:11 (CET)

Értem, köszönöm. Malatinszky vita 2019. január 9., 14:35 (CET)

Ilyen focicsapatra közelebbi példa a GNK Dinamo Zagreb, egy zágrábi focicsapat. Paris Saint-Germain FC-ben nem bízom, mint példa, mert a “Paris”-nak legalább három különböző etimológiája van, amiket magyarra összevissza írnak át legalább négyféle alakban. – b_jonas (üzenj) 2019. január 13., 17:30 (CET)

X...-X... Természetvédelmi Terület vagy X...-X... természetvédelmi terület

Szeretném tudni melyik helyes? (Köztudott, hogy nem vagyok helyesírási fenomén). Probáltam a hivatalos természetvédelmei honlapot követni, de nem megy. Lásd:itt Le kell görögni a 171 természetvédelmi területhez. Fele így, fele úgy! Ki tud itten igazságot tenni? Texaner vita 2019. január 11., 17:18 (CET)

Valamikor régen volt róla megbeszélés. Úgy emlékszem, az X...-X... természetvédelmi terület felé hajlott a mérleg nyelve, de egységes írásmódról nem állapodtunk meg. – Vadaro vita 2019. január 11., 17:47 (CET)

Egyébként elég vicces, hogy a védetté nyilvánító törvényekben is hol ez van hol az!Texaner vita 2019. január 11., 18:06 (CET)

A politikusokat nem a jó helyesírásukért szeretjük. Malatinszky vita 2019. január 11., 18:35 (CET)

A természetvédelmi területek nem földrajzi nevek, hiszen a „természetvédelmi terület” nem tartozik a földrajzi köznevek közé, vagyis a földrajzi megjelölések körébe tartoznak. Ugyanakkor nem intézménynévi földrajzi megjelölések, hiszen a természetvédelmi területeknek saját intézményi hátterük nincs, jellemzően egy magasabb szintű intézményi egység (nemzeti park, tájvédelmi körzet stb.) alkotórészei. Ebből az marad, hogy az intézménynévszerű földrajzi megjelölések körébe tartoznak. Ezekre az jellemző, hogy csak az egyedítő (vagyis tulajdonnévi) előtag íródik nagy betűvel, a név többi köznévi eleme kisbetűs, pl. Nyugati pályaudvar, Avas szálloda, Tabán mozi, Gundel étterem, Farkasréti temető, Kámoni arborétum, Esterházy madárvárta, Eperjes tanösvény, Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület stb. Egyébként megfigyelhető az is, hogy bár lehet közvetlen intézményi háttere egy-egy ilyen földrajzi megjelölésnek, és azok csupa nagybetűs intézménynévként is megállnak, mégis, amikor földrajzilag meghatározható létesítményként, épületként, területként stb. gondolunk rájuk, jellemzőbb a földrajzi megjelölés szerinti írásmód. A magam részéről szívesebben kezelem ezeket kivétel nélkül földrajzi megjelölésként, mint intézménynévként, mert előállhatnak olyan faramuci helyzetek, hogy a saját intézményi háttérrel rendelkező Astoria Szálloda mellett az éppen gazdátlan és intézményi hátérrel nem rendelkező Avas szállót kell használnom, holott mindkét esetben egy jól meghatározható épületre gondolok, nem pedig az igazgatótanácsra vagy az adóalanyra. Pasztilla 2019. január 14., 08:51 (CET)

Akkor [az itt olvasható] és az [itt felsorolt] hivatalos elnevezéseket értékeld ki légy szíves! Texaner vita 2019. január 14., 09:08 (CET)

De mit értékeljek ki rajta? Te magad is úgy indítottál, hogy hol így, hol úgy írják jogszabályokban is. Jól tudott, hogy káosz van, én a kérdésedre válaszolva letettem a voksom valami mellett. Az első szöveg egyébként tele van banális helyesírási hibákkal, például: KVM rendelet, Tabdi Kőrises égerláp Természetvédelmi Terület, Duna-Tisza közi hátság, Felső-kiskunsági, Középdunántúli, trollius europeus, erdeifenyő társulások stb. Pasztilla 2019. január 14., 09:32 (CET)

Helyes akkor várjunk pár napot és ha lesz valami egyezségszerűség, itt legalább egységesítsük. Texaner vita 2019. január 14., 11:04 (CET)

Lazán kapcsolódó kérdés: a Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület helyesírását megmagyaráznátok nekem? Először is nem értem azt, hogy honnan jön a kötőjel, másrészt azt sem értem, hogy a vonatkozó cikk miért mondja azt, hogy „A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek” így, nagy P-vel a mondat közepén. Én úgy képzelném, hogy az ingókő egy természeti képződmény; ha belőlük több van egy rakáson, akkor ők együtt ingókövek, és ha Pusztaborzasztó mellett vannak, akkor ők a pusztaborzasztói ingókövek, ha meg Pákozd mellett, akkor ők a pákozdi ingókövek, kis P-vel és kötőjel nélkül. Miért más ez mint a barcsi ősborókás? Malatinszky vita 2019. január 14., 15:10 (CET)

Írhatod köznévi szerekezetként is, csakhogy ez egy földrajzi név, a tulajdonnévi jelleget pedig földrajzi nevek esetében úgy érzékeltetjük, hogy a nagybetűs tulajdonnévi előtaghoz kötőjellel kapcsolódik az ingókő földrajzi köznév, akárcsak az Északi-sark, Azovi-tenger, Velencei-tó, Nagykunsági-csatorna, Algyői-Tisza-ág, Ecsedi-láp stb. esetében. Fejből nem tudom a földrajzi közneveket, de majdhogynem esküt mernék tenni rá, hogy a borókás/ősborókás is földrajzi köznév, és a helyes írásmód Barcsi-ősborókás; ha mégsem földrajzi köznév, akkor pedig a fentiek fényében az egész szerkezet földrajzi megjelölés, ezért Barcsi ősborókás az írásmód. Pasztilla 2019. január 14., 15:49 (CET)

Oké, köszönöm. Talán érdemes volna átnézned a Barcsi ősborókás cikket a fentiek fényében. Malatinszky vita 2019. január 14., 16:03 (CET)

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van Vigyor Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem :-)) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa Blue old car.svgbevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

@Puskás Zoli: Úgy gondolom, eleve ketté kellene bontani a kérdéskört: mi a kívánatos országnév egy címszóban, és mi egy egyértelműsítő kiegészítésben. Utóbbiak esetében, lévén maga az egyértelműsítés is pusztán egy technikai eszköz, nem látom sok értelmét annak, hogy Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok stb. szerepeljen, bőséggel megteszi a közérthető Észak-Korea, USA stb. Egyrészt tudomásom szerint nincsenek már nagyon botok, amelyek a zöld linkeket rendszeresen kékítenék, másrészt ilyesmit nem róhatunk a szerkesztőkre, hogy mindig 30-cal több karaktert pötyögjenek be, csak mert mi a zárójelek között is 100%-osan precízek akarunk lenni. A címszavakban természetesen csak a hivatalos teljes és hivatalos rövid országnevek volnának kívánatosak (Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, és nem *USA szenátusa). Pasztilla 2019. január 6., 08:31 (CET)

Ha jól látom, ez van most. Pasztilla 2019. január 6., 08:42 (CET)
  1. 2000. évi népszámlálás (Amerikai Egyesült Államok), 2010. évi népszámlálás (Amerikai Egyesült Államok), Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok), El Centro (Amerikai Egyesült Államok), La Quinta (Amerikai Egyesült Államok), Libertárius Párt (Amerikai Egyesült Államok), Marfa (Amerikai Egyesült Államok), Pasco megye (Amerikai Egyesült Államok), Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok), Roma (Amerikai Egyesült Államok)
  2. 90. rakétaezred (USA), 91. rakétaezred (USA), 341. rakétaezred (USA), Csendes-óceáni államok (USA), Közép-atlanti államok (USA), Megyei bizottság (USA), Megyei elöljáró testület (USA), Megyei jogú város (USA), Megyei központ (USA), Megyei végrehajtás (USA), Megyei vezető (USA), Nemzeti Könyvdíj (USA), Pulitzer-díj (USA), Sierra Nevada (USA), Toledói egyházmegye (USA), Whig Párt (USA)
  3. Dime (Egyesült Államok), Függetlenség napja (Egyesült Államok), Kereskedelmi Minisztérium (Egyesült Államok), Nemzetiszocialista Mozgalom (Egyesült Államok), The X Factor (Egyesült Államok)

Jé, ez is beragadt? Nekem igazából mindegy, én csak elkezdtem kékíteni, és mivel rám szóltak, hogy előbb beszélni kellett volna róla (nyilván nem elsősorban nekem, hanem annak, aki átnevezte a cikket), abbahagytam és idehoztam. A félbemaradt javítást mindenképp érdemes lenne befejezni, csak valaki döntse el, hogy melyik irányba csináljam. A fentieknél nagyobb gond szerintem ez:

Itt még a kis és nagy kezdőbetűket sem értem, de nem is ismerem annyira az eredeti neveket, hogy meg tudjam ítélni a helyességüket. – Puskás Zoli vita 2019. január 6., 09:04 (CET)

Az AkH. 12. kiadásának szótári részében egyébként szerepel tulajdonnévként írva az Egyesült Államok alak is, ráadásul mindenféle magyarázat nélkül, amiből nekem azt dobja a gép, hogy az akadémikusok szerint is egyértelműen az USA-t jelenti ebben a formájában. – Puskás Zoli vita 2019. január 6., 09:18 (CET)

Igen, azt időközben el is kezdtem mozgatni, hogy legyen mind Az Amerikai Egyesült Államok... kezdetű. Pasztilla 2019. január 6., 09:33 (CET)

@Puskás Zoli: Akkor marad még a függőben? Pasztilla 2019. január 14., 08:00 (CET)

@Pasztilla: Szerintem ezt a kb. száz cikket még javítom, mert fölöslegesen mutatnak az átirányításra (ez volt anno a kiindulási probléma :-)), nem merült fel azóta sem (több mint két éve) a cikk visszanevezése. Egy kérdésem maradt: Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa címben a szenátus szándékosan maradt kisbetűs? Ha igen, megköszönöm, ha megírod, hogy miért, hogy tanuljak is a dologból valamit. Ha ezek megvannak, akkor szerintem mehet az archívumba. – PZoli vita 2019. január 14., 17:26 (CET)

Nem szándékos, csak az Egyesült Államok címszóbeli előfordulásaira komcentráltam, de akkor sort kerítek rá. Pasztilla 2019. január 14., 17:39 (CET)

A cikkcímekben miért is nem elég az USA? Miért kell kilométeres cím? hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2019. január 16., 10:37 (CET)

Nem kilométeres. Csak ki van írva az Amerikai Egyesült Államok magyar neve. Szebb, pontosabb és senkinek nem fáj. Ha akarsz az angol rövidítéssel egy átirányítást, annak szerintem semmi akadálya. Piraeus vita 2019. január 16., 11:43 (CET)

Piraeus +1. Az elvárható szabatosság és pontosság miatt. Nincs lexikon vagy atlasz, ahol USA a fő címszó és nem az utalókifejezések egyike lenne. Pasztilla 2019. január 16., 12:14 (CET)

A fejemben lévő kuszaság eloszlatása céljából szeretném, ha az alábbi négy állítás helyességét tisztáznánk:

  1. Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa -- ebben a kifejezésben a Szenátusa szót nagy kezdőbetűvel írjuk, mert ez intézménynév.
  2. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa -- ebben a kifejezésben a szenátusa szót kis kezdőbetűvel írjuk, mert a szenátus szó köznév.
  3. A Szenátus elnöke Mike Pence -- ebben a kifejezésben a Szenátus szót nagy kezdőbetűvel írjuk, mert ez egy intézménynév rövid alakja, és a kontextusból világos, hogy itt az Amerikai Egyesült Államok Szenátusáról van szó.
  4. A szenátus elnöke Mike Pence -- ebben a kifejezésben a szenátus szót kis kezdőbetűvel írjuk, mert a szenátus szó köznév.

Az én elképzelésem szerint az 1. és a 3. helyes, a másik kettő meg helytelen, de hát mittudomén.

Malatinszky vita 2019. január 16., 15:33 (CET)

1>2 és 4.

1–2. Erre könnyű válasz nincs. Miután a szavak együttes köznévi jelentése sem más, mint amit tulajdonnévként takar, meglehetősen csereszabatos a tulajdonnévi és köznévi használat. Ugyanilyen például a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara, hogy tulajdonképpen értelemvesztés nélkül írhatom Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara, sőt, budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki kara formában is, mindhárom ugyanazt jelenti. Nem mondható sem az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa, sem az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megoldásra, hogy helyes vagy helytelen. Ugyanakkor enciklopédiakörnyezetben jogos igény egy intézménynév teljes terjedelmét a nagybetűs írásmóddal érzékeltetni, azaz hiába ferencvárosi béleggyűjtők szövetsége a Ferencvárosi Bélyeggyűjtők Szövetsége, nálunk azért szabatosabb az utóbbi néven szerepeltetni.

3–4. Ha most ezen a teljes intézménynéven rövidítünk, és egyetlen köznévi elemével helyettesítjük be az egész intézménynevet, az akadémiai helyesírás azt szereti, ha kisbetűvel csináljuk: Bárka Színház, de a színház igazgatója; Balneológiai Kutatóintézet, de a kuntatóintézet munkatársai; az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa, de a szenátus tagjai. Vannak azért kiemelt intézmények, amelyekre általam felfoghatatlan okoknál fogva azt mondják, hogy rendben van a nagybetűzés, ezek a kivételek egészen pontosan: Magyar Tudományos Akadémia, ami röviden is továbbra is Akadémia, a másik meg vagy az Országgyűlés vagy az Opera, most fejből nem tudom. Pasztilla 2019. január 16., 16:12 (CET)

@Pasztilla: A több mint két éve elkezdett botmunkát befejeztem, a függő sablont levettem. Ha szenátus-ügyben jutsz valamire, és kell segítség, nyugodtan szólj, megcsinálom. A szakasz meg hamarosan mehet pihenni. :-) – PZoli vita 2019. január 17., 22:47 (CET)

Moanes Dabour

Héberül és arabul értőkǃ Moanes Dabour (arabː مؤنس دبور, héberː‎ מואנס דאבור) nevét magyarul hogy írjuk? – Gerry89 vita 2019. január 17., 19:26 (CET)‎

Szerintem Múnisz Dabúr, a forvós kiejtés is ezt támasztja alá. Néztem az interwikiket is ott sok helyen dabbur van, de ennek okát nem látom. Talán más is beleszól még... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 18., 09:01 (CET)

Köszönömǃ – Gerry89 vita 2019. január 18., 09:05 (CET)

Szerintem is jó Múnisz Dabúrnak Ogodej vitalap 2019. január 18., 10:39 (CET)

Köszönömǃ – Gerry89 vita 2019. január 18., 11:06 (CET)

Már a függöny után: az oroszok valamiért Múnasz-nak hallják (Даббур, Мунас). – Burumbátor Súgd ide! 2019. január 18., 11:58 (CET)

Biztonsági szoftverfejlesztő cégek

Van egy ilyen kategória: Kategória:Biztonsági szoftverfejlesztő cégek. Gondolom, itt a szoftver a biztonsági, tehát Biztonságiszoftver-fejlesztő cégek kellene legyen. Esetleg valamilyen körülírás feloldhatja a nehézkességét, pl. Biztonsági szoftvert fejlesztő cégek. Köszönöm, – Vépi vita 2019. január 18., 10:54 (CET)

Így van. Az utóbbi még jobb. Wikizoli vita 2019. január 18., 11:11 (CET)

Az operaház fantomja

A következő kérdéssel fordulnék a szakértőkhöz:

A tárgyi cím a következő variációkban fordul elő:

  • egyért. lap - nagybetűről kisbetűre mód. (Wikizoli, 2017)
  • musical - nagybetűről kisbetűre mód. (Wikizoli, 2017)
  • 1925-ös film - kisbetűről nagybetűre mód. (Molnárfi93, 2016)

A Szerkesztő:Damibot/Lista szerint, amelynek célja a helyes alak megmutatása, az O és az F is nagy betű kell legyen.

Lehetne-e ebben az ügyben végleges megoldásra jutni? – Porrimaeszmecsere 2019. január 13., 17:36 (CET)

Ez egy egyedi cím, és így az AkH.12 198. vonatkozik rá, amely szerint a „címekben csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel”. Ennek megfelelően az F mindeképp kicsi; a kérdés csak az, hogy az Operaház tekinthető-e tulajdonnévnek. Az AkH.12 188. szerint „A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Akadémia, Opera v. Operaház.” Nem tudom, ezt általánosíthatjuk-e a műben szereplő Opéra Garnier rövidebb névváltozatára is. Malatinszky vita 2019. január 13., 17:55 (CET)

Ugye itt az az elképzelés, hogy a fantom tulajdonnévként, önmegjelölésre használja, hogy ő az [Oo]peraház [Ff]antomja, és leveleit is úgy írja alá, hogy O. F., ezért merült föl a nagybetűs alak is. Ez nem tudom, hogy mennyire kell minket befolyásoljon, ha egyáltalán. – Máté (vitalap) 2019. január 13., 20:02 (CET)

A fantom semmiképpen sem tulajdonnév. Sok más nyelvű wikiben az is o és az f is kicsivel van (pl. román, lengyel,spanyol stb., amely nyelvekben szintén nem halmozzák a nagybetűket). Wikizoli vita 2019. január 13., 20:13 (CET)

Tekintettel arra, hogy egy hét elteltével érdemi hozzászólás illetve alkalmazható végeredmény nem született, a kérdést megoldottnak jelölőm, hogy archiválható legyen; az érintett címek egyikét sem módosítom, egyedül a Szerkesztő:Damibot/Lista listából törlöm, mint a Wikipédiában egyedül követendő alakot. – Porrimaeszmecsere 2019. január 20., 14:21 (CET)

Nusaybin, Nisibis

Nuszajbin török város, szócikkcímnek javaslom hivatalos török nevét Nusaybin-t (Lásd tr:Nusaybin). (Ókori görög neve Niszibisz, külön szócikk). Akela vita 2019. január 19., 11:30 (CET)

Egyértelmű. Nem is tudom, hogyan jöhetett így létre... Átirányítani meg úgyis lehet bármiről... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 19., 11:47 (CET)

Úgy jöhetett létre, hogy egy ideig ingadozott a török írás magyar alkalmazása. Teszem azt ha oszmánból írnánk át, akkor pontosan Nuszajbin lenne az átírás. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 19., 11:57 (CET)

Forrás: Pallasz [sic] Nagylexikon. Egyrészt a Pallas még simán lehet, hogy így írta, másrészt ha a szerző még a kezében lévő könyv nevét is magyarosította, akkor a cikkcímtől mit várnánk… – Tacsipacsi vita 2019. január 19., 12:03 (CET)

Több átírási problémát javítottam. Egyébként a Pallas idején még az oszmán írás volt érvényben, ami átírást igényel, nem átvételt. Ezek szerint jól gondoltam fentebb. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 19., 12:33 (CET)

Csináltam egy Nisibis→Niszibisz átirányító lapot, mert észrevettem, hogy a Nisibis piros link volt néhány cikkben. – Rakás vita 2019. január 21., 20:48 (CET)

A redir jó lesz, köszönöm. Más: A szerzős több szócikkében van "Pallasz nagylexikon" írva, "Pallas" helyett. Ilyesmit lehet botos kereséssel javítani? Akela vita 2019. január 21., 21:40 (CET)

Ha lehet, a hivatalos neve A Pallas nagy lexikona! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 21., 22:08 (CET)
Igen, a Ktezifon-nál már így javítottam, kézzel. Nem tudom, mennyi ilyen van még, felkérem a botos kollégákat. próbálják kigyűjteni és javítani. Itt írtam kérést a botgazdáknak. Akela vita 2019. január 21., 23:38 (CET)

Külföldi járművek típusai

Sziasztok! Két dologban szeretném kikérni a véleményeteket. Az egyik az lenne, hogy a brit AEC járműgyár buszainak a típusait (K-type, Q-type, stb.) ha át akarom hozni huwikibe, akkor fordítás során a típusoknál az eredeti (angol) megnevezést kell használni, vagy lehet magyarosítani, hogy a budapesti villamostípusokhoz (pl. L típus, V típus, stb.) hasonlóak legyenek? A másik is egy, illetve több angol típus, a londoni metró szerelvényei. Leginkább példán tudom elmondani: Van mondjuk a London Underground D78 Stock, ennek jelenleg a D78 típusú szerelvény (londoni metró) a magyar megfelelője. Ez a fordítás így jó, vagy inkább valami más jobb lenne? – balint36 🚌 buszmegálló 2019. január 22., 00:15 (CET)

Zárójelet csak egyértelműsítésnél szoktunk használni, de mivel nincs más értelemben D78 típusú szerelvény, így az egyértelműsítés ebben az esetben szerintem felesleges. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2019. január 22., 00:28 (CET)
Szóval akkor a London Underground D78 Stock magyar megfelelőjeként jó lesz a D78 típusú szerelvény? – balint36 🚌 buszmegálló 2019. január 22., 00:41 (CET)
Én nem értek hozzá, így nem akarok döntő véleményt mondani, csak a zárójel tényével kapcsolatban akartam szólni (de az sem kizárt, hogy mások azt is megvédik). Viszont a D78 típusú metrószerelvény nem hangzana jobban? Vagy az nagyon szakmaiatlan? Nyilván ismerni kéne hozzá, hogy egyébként hogy szoktátok megnevezni a különböző típusú járműszerelvényeket. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2019. január 22., 00:59 (CET)
Na igen, ez a baj, mert egyelőre jóformán sehogy. Legalább is a londoniakat. Még az IHO is egy bekezdésen belül három különböző módon használja, még ők sem tudják. De akkor amit írtál, az jó megoldásnak tűnik. – balint36 🚌 buszmegálló 2019. január 22., 01:18 (CET)

Egy Gál István

Gál István (egyértelműsítő lap) és a A Kozma utcai izraelita temető nevezetes halottainak listája szerint:

  • Gál István (politikus) (1917–1979) politikus, bányamérnök

A Kossuth-díjasok listája szerint:

  • Gál István (bányamérnök) (1917–1979) bányamérnök, közgazdász (1961, II. fokozat)

A Kossuth-díjasok dátum szerinti listája szerint:

  • Gál István (mérnök) bányamérnök, közgazdász

– Holdkóros vita 2019. január 21., 20:42 (CET)

Erről az úriemberről van szó: [1]; [2]; [3]. Évtizedeken át a Tatabányai Szénbányák igazgatója volt nyilvánvalóan pártkáder, de politikus nemigen. Bányamérnök vagy közgazdász lenne jó jelző. Akela vita 2019. január 21., 23:56 (CET)

Egyelőre a Gál István (bányamérnök)-öt választom. Össze is ütök róla egy kis életrajzot, ne legyen piros. Pár nap türelmet kérek ehhez. Akela vita 2019. január 23., 17:45 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Amennyire ki tudom venni, Gál István bányamérnökként egy napot se dolgozott. Amiért emlékszünk a nevére az az, hogy huszonhat éven keresztül ő volt a tatabányai szénbányatröszt igazgatója. Ennek megfelelően én a "bányaigazgató" vagy "vállalatigazgató" egyértelműsítő tagot sokkal jobbnak tartanám. Malatinszky vita 2019. január 23., 17:59 (CET)

Viszont nem a pártkáderi vagy esetleges üzemmérnöki kvalitásai miatt volt a tatabányai szénapó, hanem akkor már húsz éve a szakmában volt, az Állami Szénbányák Központjának is volt munkatársa, és eljárásokat dolgozott ki a széndúsítás, valamint az iszapolási eljárás területén, amitől végül is Tatabánya akkora sláger lett, hogy ma már egy egész lakótelep van a nevén. Pasztilla 2019. január 23., 18:13 (CET)

Másként: bányamérnök volt egy életen át, akkor is, amikor bányaigazgató volt. Pasztilla 2019. január 23., 18:17 (CET)
Symbol opinion vote.svg megjegyzésEsetleg a 'gazdasági vezető' jöhet még szóba. A Kossuth-díjasok között van kb. 30 ilyen. Köztük egyértelműsítő taggal ellátott is. Pl. Oláh János vagy Farkas József. Bár ők tbbnyire valszínleg (mgazd) tsz-elnökök voltak.– Holdkóros vita 2019. január 23., 18:20 (CET)
Symbol opinion vote.svg megjegyzés Egyébként most vettem észre, hogy ez a Kossuth-díjas Farkas József nem szerepel a Farkas József (egyértelműsítő lap)on.– Holdkóros vita 2019. január 23., 18:39 (CET)

Jelentem alássan, Farkas Józsefet (1921-2005) beírtam az egyért lapra. Gál István jelzőjén aludjunk egyet, aztán átnevezhetjük őt is gazdasági vezetőnek (mint Farkas), vagy bánya/vállalatigazgatónak, vagy meghagyhatjuk, úri kedvünk szerint. Gál szócikke készen van, az épít sablont is leszedtem róla. Akela vita 2019. január 23., 21:41 (CET)

NOAA

Van az Egyesült Államokban egy National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) nevű állami intézmény, amely nagyjából a mi Országos Meteorológiai Szolgálatunk megfelelője, csak több pénzük, repülőjük, hajójuk és szuperszámítógépük van. Erről valamilyen félreértés kapcsán Nemzeti Éghajlati Adatközpont címmel született cikkünk még a hőskorban (részletek a cikk vitalapján). Jó lesz, ha ezt a cikket átnevezem Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Ügynökségre? Esetleg Hivatal az Ügynökség helyett? Országos a Nemzeti helyett? Más ötletek? Malatinszky vita 2019. január 23., 17:05 (CET)

Az "Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatal" - jónak tűnik. misibacsi*üzenet 2019. január 23., 18:09 (CET)
Korrigálok, én is inkább ezt javaslom: "Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal", mivel valóban jelölni kell az országot is. Az "országos" és "nemzeti" önmagában nem elég. misibacsi*üzenet 2019. január 24., 17:14 (CET)
Nekem az Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal vagy Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal elnevezés jobban tetszik. Az Egyesült Államok vonatkozásában furcsán hangzónak érzem az "országos" jelzőt. Az amerikai jelző talán azért lenne jó, ha szerepelne a címben, nehogy valaki azt gondolja, hogy esetleg egy magyar hivatalról van szó, de enélkül is megfelelő lehet. – Dodi123 vita 2019. január 23., 18:18 (CET)
Én is az "Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatal" mellett teszem le a voksomat. – Pegy22 vita 2019. január 23., 18:33 (CET)
Nem lehet megfelelő. A nemzeti, ha magában van, kizárólag csak magyar(ország)i lehet. Az országos lehet más országi is. Ezért kellett átnevezni pl. az Országos Választási Bizottságot is.– Holdkóros vita 2019. január 23., 18:36 (CET) (Ez még Dodi 123-nak szólt.)
@Holdkóros: Ugye ez csak vicc? – Dodi123 vita 2019. január 23., 21:36 (CET)
Mi a vicc? Nem ÉN neveztem át az 'OVB'-t- 'NVB'-re. Akk tették, valszínleg nem viccből tették.– Holdkóros vita 2019. január 23., 22:19 (CET)
Annak, hogy Magyarországon jogszabály alapján mit, hogyan és miért neveznek el, semmi köze nincs ahhoz, hogy a világ többi országában mit, miért és hogyan neveznek el. Nem tudok semmilyen olyan magyar jogszabályról vagy akár csak bármilyen szintű szervezet állásfoglalásáról de még ajánlásáról sem, hogy ne lehetne egy más országbeli intézmény vagy szervezet nevét a magyar fordításában a "Nemzeti" jelzővel illetni. Ha tudsz ilyet, akkor hozd a forrást. Legalább én is tanulok valami újat. – Dodi123 vita 2019. január 23., 22:46 (CET)
Az nyelvfilozófiai és mitológiai okokból tették. Úgy vélik valahol valakik, attól lesz délceg a magyar, ha még a pipadohányt is NEMZETI dohányboltban veszi. Majd elmúlik ez is egyszer. És ennek semmi következménye arra nézve, hogy a nemzeti egy jól körülírt jelentésű szó, aminek megvannak a megfelelői más nyelvekben is, és ha azon a másik nyelven national, národní, narodnij, nazionale, kombëtar stb. valaminek az elnevezése, akkor azt jó eséllyel magyarra nemzetiként fordítjuk. Pasztilla 2019. január 23., 22:58 (CET)

Ilyen elv nincs, hogy a Nemzeti magában állva csak magyar intézményre utalhat, hogy tovább ne menjek, ott van a NASA, a prágai Nemzeti Színház stb. Pasztilla 2019. január 23., 18:40 (CET)

De van: Nemzeti Színházegyért2|a 2002-ben megnyitott budapesti Nemzeti Színházról|Nemzeti Színház (egyértelműsítő lap)” – Holdkóros vita 2019. január 23., 19:03 (CET)
Attól, hogy azt mondod, „De, van”, még nem lesz ilyen elv. Kevésbé finoman szólva ez egy általad kitalált blődli. Magad is láthatod az egyértlapon, amit szerettél volna belinkelni, hogy a prágai intézmény neve is Nemzeti Színház; mint utaltam rá, a NASA bevett magyar fordítása Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, vagy ott van a francia Nemzeti Konvent, a mexikóvárosi Nemzeti Palota. Bátran és minden megszorítás nélkül használható a Nemzeti szó külföldi intézménynevek fordításakor. Pasztilla 2019. január 23., 19:09 (CET)

Persze, ha mellé írod, hogy "francia", "mexikói", stb, mert attól válik egyértelművé. Önmagában a "nemzeti" egy pongyola jelző, ha nincs mellé írva, hogy melyik nemzetről van szó. misibacsi*üzenet 2019. január 25., 20:37 (CET)

@Misibacsi: Itt egy szócikk címéről vitatkozunk. Abban a szervezet nevének fordítását kell megadni. Az eredeti elnevezésben nem szerepel az, hogy amerikai. Természetesen a szócikknek már az első mondatában utalni kell rá, hogy az amerikai ilyen nevű szervezetről van szó, hogy minden félreértést eloszlassunk. A címben viszont törekedni kellene a hű fordításra. – Dodi123 vita 2019. január 25., 21:12 (CET)
A Bajor Nemzeti Színház kifejezett baromság, semmilyen formában nem szerepel a színház nevében a Bayerische. Pasztilla 2019. január 23., 19:12 (CET)
Akkor át kell nevezni a német szócikk címének lefordításával: Müncheni Nemzeti Színház vagy Nemzeti Színház (München).– Holdkóros vita 2019. január 23., 19:28 (CET)

Én is korrigálok. Akkor legyen "Amerikai Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatal" vagy inkább csak egyszerűen "Amerikai Óceán- és Légkörkutatási Hivatal" – Pegy22 vita 2019. január 24., 17:38 (CET)

Ne legyen! A „National” nem azt jelenti, hogy „Amerikai”, hanem azt, hogy „Nemzeti”. Legyen csak „Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal”. Más hasonló cikkünk nincs, úgyhogy egyértelműsítésre sincs szükség. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 24., 18:23 (CET)

Ébresztő. Nem szótári fordításra van szükség, ezen már túl vagyunk. A „National” azt jelenti ebben az esetben, hogy: „Amerikai”, mivel Amerikáról van szó. Ez nem tűnt fel? misibacsi*üzenet 2019. január 25., 20:37 (CET)

Az egész párbeszédet nem értem már. Harmadszor is leírom tehát, hogy a National Aeronautics and Space Administration bevett magyar fordítása Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal. Azért, mert a National magyarul nemzeti. Fogalmam nincs, honnan jönnek ezek az újító gondolatok, hogy a név National elemét fordítsuk Amerikai Országosnak. Pasztilla 2019. január 24., 18:29 (CET)
Itt csak most írtad le először... Vigyor De igen, ez tökéletes, ennek kéne lennie. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 24., 18:39 (CET)
Hogyhogy először? Ebben a rövidke szakaszban épp harmadszor írtam ide a NASA-t. Pasztilla 2019. január 24., 18:53 (CET)

Mondjuk tartalmilag jó fordítása a nationalnek a nemzeti is, meg az országos is. (Megfordítva, nem tudom, hogy mondanád angolul azt, hogy országos, ha nem úgy, hogy national.) Nekem a nemzeti egy kicsit NER-ízű, és így inkább az országost használnám, de elismerem, hogy ez inkább érzelmi-ízlésbeli preferencia. Malatinszky vita 2019. január 24., 18:42 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Szerintem a national fordításán nem nagyon van mit vitatkozni, nemzetinek szoktuk fordítani, még ha nem is ugyanazt jelenti az USA-ban, mint nálunk. (Mondjuk ha a nemzetivé vált trafikokat vesszük alapul, akkor pont ugyanazt jelenti, mert az itt élő sváb se tud máshol bagót venni, és az erdélyi magyar sem fog azért átjönni, hogy nemzetiben vehesse meg. :-)) Az administration már fogósabb kérdés, talán a hivatal adja vissza legjobban a lényegét, úgyhogy én a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal változat mellett teszem le a voksomat. – PZoli vita 2019. január 24., 18:43 (CET)

Azért fordítanánk az országost nationalre intézménynevekben, mert a magyarnak sajátossága, hogy az ország bővített jelzőjével is képezhet intézményneveket, az amerikai angol a countryval meg nem igazán csinál ilyet. Nem intézménynevekben viszont az országos (esőzés, botrány) angolul továbbra is countrywide vagy nationwide vagy ilyesmi. A NationalNemzeti közötti átjárásnak semmi ilyesféle bökkenője nincs, és a Nationalnek a Nemzeti a legközvetlenebb magyar megfelelője, nem az országos, állami, amerikai stb. Pasztilla 2019. január 24., 18:52 (CET)

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat. Végül a legtámogatottabbnak tűnő Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal lett a cikk új címe. Malatinszky vita 2019. január 25., 21:40 (CET)

Apróban megjegyzem, hogy itt többen azért ajánlották az amerikai jelzőt a nemzeti helyett, mert a címből így nem derül ki, hogy melyik ország intézménye a cikk tárgya. Ezért mondták, hogy nem tükörfordítás, hanem értelemszerű kellene. Én ezt meg is tudom érteni, ahogy azt is megérteném, ha egy angol cikkben a Nemzeti Közművek nevű vízfejet Magyar Nemzeti Közműveknek neveznék. Mindemellett nem vitatom, hogy a Wikipédián a tükörfordítások az elterjedtek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 25., 23:10 (CET)

Nem hiszem, hogy bárki ne értette volna, azonban néhány wikipédista fején kívül ilyen fordítási elv nem létezik, és lehető hűséggel fordítani tulajdonneveket nem a Wikipédia mániája. Leírhatom negyedszer is azokat a példákat, amikor tőlünk teljesen függetlenül nem kreatívan, hanem hűen fordítanak magyarra jól ismert hivatal- és testületneveket, de minek, úgyse fogja most sem elolvasni senki. Nem akarok csúszós lejtőre tévedni, de nagyon jó lenne elejét venni már most annak a babonának (nem pedig megértően támogatni), hogy ilyen elv létezik bárhol is, nehogy egyszer véletlenül eljussunk oda, hogy a Wikipédia a pártnevekbe is beteszi a nép- vagy nemzetnevet, csak mert a Demokrata Pártról kapásból nem lehet tudni, hogy az amerikairól, az olaszról vagy a románról van szó, és különben is, a húsvéti forradalom és a januári felkelés kifejezések sem mondják el kellően, hogy hol került rájuk sor, mit nekünk bevett fordítás meg szakmai hagyomány, tudjuk jobban ezt is. Pasztilla 2019. január 26., 10:35 (CET)
Nem kell negyedszer leírni, nekem másodszorra se kellett volna. Azt hittem, ezt elég világosan mondtam. Ha nem, bocs. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 26., 11:22 (CET)

Emiatt javasoltam én is, hogy nem kellene a szó szerinti fordításhoz ragaszkodni (aminek ebben az esetben nincs jelentősége). Ha marad a fenti cím (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal), akkor a legtöbb alkalommal elé kell írni, hogy "az amerikai ...", mert enélkül nem egyértelmű, hogy miről van szó. "Óceán- és Légkörkutatási Hivatal"-a más országnak is lehet. misibacsi*üzenet 2019. január 26., 09:57 (CET)

Teljesen igazad van. Az USA-beli magyarul amerikait, a nemzeti magyarul országost jelent, aminek viszont az USA-ban a szövetségi felel meg, így Amerikai Szövetségi Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. Voxfax vita 2019. január 26., 12:50 (CET)

Bocs, hogy teljesen laikusként beleszólok, de ha nincs sem hivatalos, sem félhivatalos magyar neve, akkor nem lenne jobb, ha inkább nem fordítanánk le sehogy a nevét? Nekem bármelyik fordítás némileg saját kutatásnak tűnik, és szerintem nem nekünk, WP-szerkesztőknek a feladata, hogy intézmények magyar neveit kitaláljuk. A témát a név lefordítása nélkül is lehet tárgyalni. De mint mondtam, ez csak laikus vélemény. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2019. január 26., 13:02 (CET)

@Voxfax: Nem tudom, hogy jössz ahhoz, hogy egyszer csak idecsöppenve azt hidd, megmondtad a tutit, és már szaladsz is átnevezni a saját szájízed szerint a cuccot. Ez nem így működik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 26., 13:10 (CET)

Hiába idecsöppenő, mégis az ő javaslata a legjobb az eddigiek közül. Wikizoli vita 2019. január 26., 13:15 (CET)
És azt egyből realizálta is, mert magától is tudja, mielőtt bárki bármit mondana rá. Szóval akkor se úgy működik, ha netán igaz is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2019. január 26., 13:24 (CET)
Szóval akkor se úgy működik, ha netán igaz is. Ő ezt így szokta meg, sajnos ehhez lett szoktatva az évek során:-(. Apród vita 2019. január 26., 14:25 (CET)
Kedves András! Attól, hogy a csepűrágásszerű kioktatósdiból kimaradtam, még nem azt jelenti, hogy nem is követtem azt elborzadva, mivel itt nem a logikus, érthető magyarázatok, hanem a politikai odamondogatások domináltak. Az kinek nem világos, hogy a nemzeti magyarul magyarországit jelent, és külföldi cím fordítása nem lehet puszta tükörfordítás, tehát meg kell adni, hogy melyik országról van szó, ami meg Amerikában, ha nem az egyik tagállamhoz köthető, a szövetségi szóval írható le? További jó tekintélyharcot kívánok az oktalan visszaállításdihoz! Voxfax vita 2019. január 26., 14:16 (CET)
Symbol opinion vote.svg megjegyzés Csak halkan jegyzem meg, hogy a nemzeti magyarul nem jelent magyarországit. Ez csak a magyar intézménynevek esetében igaz. A magyaron kívül még számtalan nemzet létezik a világon. – Dodi123 vita 2019. január 26., 14:25 (CET)
@Voxfax: Az ugye megvan Neked is, hogy a „szövetségi” az angolul Federal → FBI... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2019. január 26., 14:27 (CET)
Intézménynevet értelemszerűen kell lefordítani, vagy sehogy. Utóbbi esetben az olvasó viszont csak találgathatja, hogy melyik angol nyelvű országban is lehet. Voxfax vita 2019. január 26., 19:15 (CET)

Ez egy kabaré. Vigyor Pasztilla 2019. január 26., 13:34 (CET)

@Voxfax: Kicsit utánanéztem. Tudomásom szerint a "szövetségi" jelzőt azoknál a központilag irányított hivataloknál, ügynökségeknél jelzik az Amerikai Egyesült Államokban, amelyek jogosultak az USA különböző államai területén olyan tevékenységeket folytatni, amelyek egyébként az egyes államok hatáskörébe tartoznak, és az adott tevékenységre létezik is az egyes államokban saját szervezet. A legismertebb példa a szövetségi hatáskörrel rendelkező, nyomozati cselekményeket végző szervezet (FBI), amely jogosult az USA bármely államában a helyi nyomozó szervezetek munkáját átvenni, illetve azokkal együttműködni. Azon szervezetek, amelyeknek a tevékenysége nemzeti (országos) jelentőségű, és amelyekből általában csak egy van (legfeljebb esetleg kihelyezett részlegei vannak néhány más lokációban), de semmiképpen nem léteznek vele azonos profilú szervezetek a különböző USA tagállamokban – ezek a szervezetek viselhetik az USÁ-ban a "nemzeti" jelzőt.

Ez esetben tehát a "szövetségi" jelző nem fedné a valóságot, és félrevezetné a fentebb leírt különbséggel tisztában levő olvasót. A "nemzeti" jelző, mint tükörfordítás hűen visszaadja az adott szervezet jogállását. Azt pedig felejtsük el, hogy ha magyarul azt látjuk minden más megkülönböztető jelző nélkül, hogy "nemzeti", akkor az csak egy magyar szervezetre vonatkozhat. Ezt szerintem még azok sem gondolják, akik Magyarországon kigondolták, hogy az addig "országos" elnevezésű szervezetek nevét a "nemzeti" jelzővel kell lecserélni.

Az "amerikai" jelzőnek akkor lenne létjogosultsága, ha a világon bárhol máshol még létezne ugyanilyen nevű szervezet. Akár angol elnevezésében, akár magyarra lefordítva a helyi nyelvről. Mivel ilyen nevű szervezet – tudomásom szerint nincs több a világon, ezért felesleges annak jelölése. Ha lenne máshol is ilyen nevű szervezet, akkor sem az elnevezésében, hanem egyértelműsítő tagban kellene szerepeltetni. Aki rákattint a szócikkre, az rögtön az első mondatból láthatja, hogy egy amerikai szervezetről van szó.

Elolvasva az angol nyelvű szócikket a NOAA tevékenységi köreiről, nekem a mostani elnevezésnél a "Hivatal" szóval van egy kis problémám, de mivel jobbat nem tudok (az "Igazgatás", "Igazgatóság" nem nagyon tetszik jelen esetben), ezért még mindig a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal elnevezés mellett teszem le a voksom. – Dodi123 vita 2019. január 26., 20:43 (CET)

Így nem fog senki rákattintani, hacsak véletlenül nem. A federal szóra meg a Federal Reserve System az ellenpéldám, hogy minden államban kellene lennie hasonlónak. Ez a cím így nem szabatos. Voxfax vita 2019. január 26., 21:00 (CET)
A Federal Reserve System nagyon rossz ellenpélda, mert éppen azt támasztja alá, amit én korábban leírtam. Elég csak elolvasni a "Szervezete" szakasz első mondatát: „A Federal Reserve Bankok és a Federal Reserve rendszer tagbankjai felett a Kormányzótanács ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik.” Ez azt jelenti, hogy beavatkozhat a 12 Federal Reserve Bank és a Fed részvényekkel rendelkező magánbankok működésébe – legyenek azok bárhol az Államokban. Egyébként mitől kattintanának rá többen akkor, ha a te javaslatod szerinti elnevezést viselné? – Dodi123 vita 2019. január 26., 21:11 (CET)
Akkor legyen: NOAA az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Ügynöksége, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., vagy az MVM Paksi Atomerőmű mintájára! Voxfax vita 2019. január 26., 21:24 (CET)

Lehet bonyolítani, de tök fölösleges. Mivel minden létező elnevezéséről, rövidítéséről van átirányítás, bárki bárhogy keresi megtalálja. Ha meg egy szócikkben olvasod, akkor a szövegkörnyezetből is tök nyilvánvaló lesz, hogy amerikai szervezetről van szó, és el tudod dönteni, hogy kattintasz-e rá, avagy sem. Egyébként is a legtöbb helyen csak azt javítottam, hogy hova vezessen a link, a cikkben való megjelenítés formáját csak ott, ahol a teljesen hibás alak szerepelt. – PZoli vita 2019. január 26., 21:45 (CET)