Petschauer Attila

magyar kardvívó

Petschauer Attila (Budapest, 1904. december 14.[1]Davidovka, Szovjetunió, 1943. január 20.) olimpiai bajnok magyar kardvívó, újságíró.

Petschauer Attila
Petschauer Attila.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1904. december 14.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1943. január 20. (38 évesen)
Halálozási helyDavidovka, Szovjetunió
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem Kard
A Wikimédia Commons tartalmaz Petschauer Attila témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Férfi Vívás
Olimpiai játékok
arany
1928, Amszterdam
kard csapat
ezüst
1928, Amszterdam
kard egyéni
arany
1932, Los Angeles
kard csapat
Európa-bajnokság
bronz
1925, Oostende
kard egyéni
ezüst
1926, Budapest
kard egyéni
bronz
1929, Nápoly
kard egyéni
arany
1930, Liège
kard csapat
ezüst
1930, Liège
kard egyéni
arany
1931, Bécs
kard csapat
bronz
1931, Bécs
kard egyéni

ÉletpályájaSzerkesztés

Petschauer Fülöp kereskedő és Weisz Júlia Ilona gyermekeként[1] született a Király utca 36. szám alatti Hild házban. Az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpiai bajnok kardcsapat tagja volt. Egyéniben Amszterdamban második, Los Angelesben pedig ötödik volt. Az Európa-bajnokságokon 1930-ban Liège-ben és 1931-ben Bécsben csapatbajnok volt, egyéniben 1926-ban Budapesten és 1930-ban Liège-ben második, 1925-ben Oostendében, 1929-ben Nápolyban és 1931-ben Bécsben harmadik volt.

A versenyzés befejezését követően 1933-tól újságíróként tevékenykedett. Elsősorban sporttémájú cikkeket írt a Pesti Naplóba és Az Est-be, ahol önálló rovatot vitt Beszéljünk őszintén címmel. Egyszer-kétszer írt a Színházi Életbe is. Népszerű figurája volt a két világháború közötti Budapestnek. Színészként és konferansziéként is fellépett.

Bár a Los Angeles-i olimpia után kapott Signum Laudis-kitüntetése mentességet nyújtott neki, 1942-ben mégis behívták a nagykátai munkaszolgálatos központba. Az ukrajnai Davidovkába került. Egy gyakran olvasható téves történet szerint Kárpáti Károly megírta, hogy Petschauert munkaszolgálatosként halálra kínozták volna. B. Stenge Csaba hadtörténész levéltári kutatásai azonban ezt a történetet cáfolni látszanak. 2016-os tanulmánya szerint Petschauer tífuszban halt meg, miután szovjet fogságba esett.[2] Véleményét osztja Ungváry Krisztián is.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

 
Petschauer Attila emlékére

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Születése bejegyezve az Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 3226/1904 száma alatt.
  2. B. Stenge Csaba tanulmánya elérhető a következő linken. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  3. Ungváry Krisztián: A munkaszolgálat embertelen, de túlzó mozgó vesztőhelynek nevezni. index.hu, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. Pénteken botlatókövet helyeztek el Petschauer Attila emlékére at Attila úton. 1.kerulet.ittlakunk.hu (2019. dec. 13.) (Hozzáférés: 2019. dec. 20.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés