Kijevi terület
A Kijevi terület (Київська область) Ukrajna egyik megyei szintű közigazgatási egysége az ország északi részén. Székhelye az ország fővárosa, Kijev, amely azonban nem tartozik a területéhez. Területe 28 131 km² (a negyedik legnagyobb Ukrajnában), népessége 2016-ban 1,7 millió fő volt. A Dnyeper középső folyásánál helyezkedik el, keleten a Csernyihivi és Poltavai, délen a Cserkaszi, délnyugaton a Vinnicjai, nyugaton a Zsitomiri területekkel, északon pedig Fehéroroszország Homeli területével határos.
Kijevi terület | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Székhely | Kijev | ||
Járások száma | 25 | ||
Települések száma | 26 város, 30 városi jellegű település, 1126 falu | ||
Alapítás éve | 1932. február 27. | ||
Rendszám | AI, KI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 754 284 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 61,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28 131 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kijevi terület témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
Domborzatát illetően a Dnyeper felé enyhén lejtő, dombokkal tarkított síkság jellemzi. Északon található a Polisszjai-alföld (maximális magassága 198 m); a Dnyeper bal partján alacsonyan fekvő, sík Dnyepermelléki-alföld, míg a jobb parton a magasabb (max. 273 m) és jobban tagolt Dnyepermelléki-hátság fekszik. Ásványi lelőhelyekben szegény, inkább csak építőanyagok (gránit, gneisz, kaolin, agyag, kvarchomok, egy kevés tőzeg) található a területén. Legfontosabb folyója a Dnyeper (amelyből 246 km-nyi esik rá), de ezen kívül összesen 177 legalább 10 km-es vízfolyás található itt. A legnagyobbak a Pripjaty, Teteriv, Irpiny, Rosz (a Dnyeper jobb oldali mellékfolyói), valamint a Gyeszna és Trubizs (a bal oldalon). Rajtuk kívül 13 víztározó (köztük a 675 km²-es Kanyivi-víztározó a Dnyeperen) és több mint kétezer tó színesíti a terület vízrajzát. Az erdők mintegy 675,6 ezer hektárt tesznek ki. Északon fenyő- és vegyes erdők, délen lombos erdők (tölgy, gyertyán, kőris, éger, hárs) a jellemzőek. A Kijevi területen összesen 77 védett terület (80,3 ezer hektáron) található.
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
A Kijevi terület székhelye Kijev városa. A területen 25 járás, 56 város (ebben 13 területi jogú, 13 járási jogú város és 30 városi jellegű település) valamint 1126 falu található.
JárásokSzerkesztés
№ | Név | Székhely | Lakosság (2015.03.01.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|
1 | Barisivkai | Barisivka | 36 144 | 957,6 | 37,74 |
2 | Bila Cerkva-i | Bila Cerkva | 48 621 | 1276,8 | 38,08 |
3 | Bohuszlavi | Bohuszlav | 35 056 | 772 | 45,41 |
4 | Boriszpili | Boriszpil | 53 171 | 1485 | 35,81 |
5 | Borogyanka | Borogyanka | 57 441 | 934 | 61,50 |
6 | Brovari | Brovari | 68 029 | 1198 | 56,79 |
7 | Vaszilkivi | Vaszilkiv | 57 848 | 1184,4 | 48,84 |
8 | Vishorodi | Vishorod | 73 077 | 2031 | 35,98 |
9 | Volodarkai | Volodarka | 17 635 | 649 | 27,17 |
10 | Zhurivkai | Zhurivka | 16 881 | 763,08 | 22,12 |
11 | Ivankivi | Ivankiv | 30 201 | 3616 | 8,35 |
12 | Kaharliki | Kaharlik | 33 583 | 926 | 36,27 |
13 | Kijev-Szjvatosini | Kijev | 166 923 | 726 | 229,92 |
14 | Makarivi | Makariv | 37 051 | 1400 | 26,47 |
15 | Mironyivkai | Mironyivkai | 34 520 | 904 | 38,19 |
16 | Obuhivi | Obuhiv | 35 894 | 773 | 46,43 |
17 | Perejaszlav-Hmelnickiji | Perejaszlav | 28 415 | 956 | 29,72 |
18 | Poliszkei | Kraszjaticsi | 5 805 | 1288 | 4,51 |
19 | Rokitnei | Rokitne | 27 669 | 661,51 | 41,83 |
20 | Szkvirai | Szkvira | 37 557 | 980 | 38,32 |
21 | Sztaviscsei | Szatviscse | 22 559 | 674 | 33,47 |
22 | Tarascsai | Tarascsa | 28 744 | 758 | 37,92 |
23 | Tetyijivi | Tetyijiv | 31 948 | 756 | 42,26 |
24 | Fasztyivi | Fasztyiv | 30 856 | 896,25 | 34,43 |
25 | Jahotini | Jahotin | 33 398 | 793,25 | 42,10 |
Területi jelentőségű (járási jogú) városokSzerkesztés
№ | Címer | Név | Lakosság (2015.03.01.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|
1 | Berezany | 16 587 | 32,92 | 504 | |
2 | Bila Cerkva | 210 010 | 33,7 | 6232 | |
3 | Boriszpil | 60 861 | 37,01 | 1644 | |
4 | Brovari | 99 767 | 34 | 2934 | |
5 | Bucsa | 31 167 | 26,57 | 1173 | |
6 | Vaszilkiv | 37 237 | 21,03 | 1771 | |
7 | Irpiny | 41 533 | 110.83 | 375 | |
8 | Obuhiv | 33 725 | 24,2 | 1394 | |
9 | Perejaszlav | 27 698 | 32 | 866 | |
10 | Pripjaty | 0 | 8 | 0 | |
11 | Rzsiscsiv | 7 511 | 35,6 | 211 | |
12 | Szlavutics | 25 041 | 20,824 | 1203 | |
13 | Fasztyiv | 47 825 | 43 | 1112 |
Járási jelentőségű városokSzerkesztés
№ | Címer | Név | Lakosság | Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|
14 | Bohuszlav | 16 864 | 7,1 | 2375 | |
15 | Bojarka | 35 558 | 13 | 2735 | |
16 | Vishorod | 26 866 | 8,7 | 3088 | |
17 | Visneve | 38 011 | 25,2 | 1508 | |
18 | Kaharlik | 13 700 | 21 | 652 | |
19 | Mironyivka | 11 964 | 11,5 | 1040 | |
20 | Szkvira | 16 800 | 63,28 | 265,5 | |
21 | Tarascsa | 11 529 | 36,96 | 312 | |
22 | Tetyijiv | 13 302 | 13,04 | 1020 | |
23 | Uzin | 12 146 | 80 | 152 | |
24 | Ukrajinka | 15 458 | 5,91 | 2616 | |
25 | Csornobil | 500 | – | – | |
26 | Jahotin | 20 501 | 57,5 | 357 |
NépességSzerkesztés
A 2013-as állapot szerint a Kijevi területnek 1 722 ezer lakosa volt, amelynek 61,8%-a élt városban, 38,2% pedig falun. A 2001-es népszámlálás adat szerint a lakosok közül 1 684 803 (92,52%) volt ukrán, 109 322 (6,00%) orosz, 8 698 (0,48%) belorusz. 0,16% mondta magát lengyelnek, 0,13% örménynek, 0,08% pedig moldávnak.
A terület híres szülötteiSzerkesztés
- David Ionovics Bronstejn (1924–2006) sakkozó
- Kijevi Szent Feodoszij (1009–1074) szerzetes
- Ivan Szemenovics Kozlovszkij (1900–1993) operaénekes
- Lina Vaszilivna Kosztenko (1930–) író, költő
- Ivan Sztepanovics Mazepa (1639–1709) kozák hetman
- Olekszandr Olekszandrovics Moroz (1944–), politikus, a parlament elnöke
- Pavlo Romanovics Popovics (1930–2009) űrhajós
- Andrij Mikolajovics Sevcsenko (1976–) labdarúgó
- Sólem Aléchem (1859–1916) író
ForrásokSzerkesztés
- Я. В. Верменич. Київська область // Енциклопедія історії України : у 10 т. / редкол.: В. А. Смолій (голова) та ін. ; Інститут історії України НАН України. – К. : Наук. думка, 2007. – Т. 4 : Ка – Ком. – С. 226. – ISBN 978-966-00-0692-8.
- В. М. Гудима, Л. В. Кабан, Т. В. Чапаєва, Н. В. Якименко. Київська область // Енциклопедія сучасної України : у 30 т. / ред. кол. І. М. Дзюба [та ін.] ; НАН України, НТШ, Координаційне бюро енциклопедії сучасної України НАН України. – К., 2003–2016. – helytelen ISBN kód: 944-02-3354-X.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2018 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Київська область című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.