Wikipédia:Kocsmafal (források)

Kocsmafal – szócikkek megfelelő forrásolásával foglalkozó szekció

Magyarország-műhely az enwikin + | magyar KF a Commonson + | magyar társalgó a Wikidatán + | magyar KF a Wikifajokban +

Wikiforrás | Wikikönyvek | Wikidézet | Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-MF
WP:KF-FORR

Itt tehetsz fel kérdéseket egy konkrét forrás megbízhatóságával, felhasználhatóságával kapcsolatban, illetve javasolhatsz adott témakörben megbízhatónak talált forrásokat. Arról, hogy általánosságban mi számít megbízható forrásnak, a WP:MF lapon találsz útmutatást. Az eddigi megbeszéléseken megbízhatatlannak minősített források listáját ezen az allapon olvashatod.

Megszűnt weboldalak, már elérhetetlen források archívuma: WebArchive és WebCitation
Ha egy felvetés megfelelő választ nyert, az áttekinthetőség kedvéért jelezd a róla szóló szakasz elején a {{megoldva|~~~~}} sablonnal.
Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
belépés
Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

1 • 2 • 3 • 4 • 5 • 6 • 7 • 8 • 9 • 10 • 11 • 12 • 13 • 14

Kislexikon és Magyar kislexikonSzerkesztés

Függőben Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2020. január 25., 12:49 (CET)

Linkoman azt állítja, hogy „Ez ugyebár "tiltott forrás"”, és törölte a Sznob szócikk ezirányú tartalmát. Visszavonáskor rámutattam, hogy nincs erről megbeszélés, és irányelv sem szól arról, hogy ez tiltott forrás volna. A szócikk vitalapjának vonatkozó szakaszának címében megismételte, hogy a Kislexikon tilos, de az ott tett megjegyzése sem tartalmaz erre való utalást (csak egy homályos megjegyzést arról, hogy ő már járt úgy, hogy valaki, valamikor, valahol kivett ilyet.

Átkutattam a Wikipédia névteret, de nem találtam erre vonatkozó megbeszélést. Ezért kérem, hogy valaki vagy mutassa meg az erről szóló megbeszélést (ha van ilyen), vagy ha nincs beszéljük meg, hogy mi a helyzet a Kislexikonnal, mint forrással. Nem látom akadályát, hogy tiltólistára kerüljön, de mindenképpen kell legyen róla egy megbeszélés, amely támogatja a kizárást. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2020. január 17., 19:35 (CET)

Azért nem találtam, mert Magyar Kislexikon címen kerestem (aminek az volt az oka, hogy a szócikkben Magyar Kislexikonként volt beírva, és a kiszedés erre vonatkozott), de megkerült a Wikipédia:Kocsmafal (források)/Archív5#Kislexikon.hu helyen. Ráadásul utolsóként magam is támogattam a tiltólistára kerülését (nem is emlékeztem már rá). Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2020. január 17., 19:55 (CET)

Viszont maradt itt fentebbiek okán megválaszolandó kérdés: a Magyar kislexikon lett kivéve, mint nem megbízható forrás. Szerintem egyértelmű, hogy a két dolog nem egy és ugyanaz. Feltételezem, hogy a Szilvásy György-féle könyvet nincs okunk kizárni a források közül. Emellett gyanítom, hogy a sznob kifejezés ez utóbbiban nincs benne (persze, lehet, hogy mégis). Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2020. január 17., 20:18 (CET)

Céges weboldal, mint forrás - főleg linképítés céljábólSzerkesztés

A Kocsmafal (Egyéb)-en a minap felmerült megint a téma, a pénzért cikkírás. Mára ez a dolog odáig fajult, hogy vannak emberek, akik arra specializálják magukat, hogy cikket írnak a wikre bármiről, és forrásként berakják a megbízó weboldalát. Itt olyasmikre kell gondolni, mint amit az egyik ilyen fizetett cikkírással foglalkozó tartalommarketinges írt a honlapján, hogy "ha papagájtenyésztő vagy és jó anyagot írtál a papagájtenyésztésről a saját oldaladra, akkor mi írunk a papagájtenyésztésről cikket a wikire és belinkeljük forrásként az oldalad." Gyakorlatilag ez a lényeg a cikkben, a linkelés, mert így a megbízó értékes linkhez jut a wikiről, amit a Google algoritmusai értékelnek. Nekem viszont az a véleményem, hogy ez nettó (bújtatott) reklám. A kérdésem az, hogy ha egy blog nem megfelelő forrás a Wikipédia számára, akkor egy céges weboldal vajon az? Ha a Wikipédia szerint minden blog egyforma (mind üldözendő), akkor a céges weboldalak között van-e különbség? Ahogy elnézem, kismillió ilyen céges link lehet "forrás" a cikkeinkben. A kérdésem az, hogy mi a véleményetek erről a jelenségről? Nem abból a szempontból, hogy etikus-e pénzért cikket írni (ezt már ezerszer átrágtuk), hanem abból a szempontból, hogy lehet-e forrás egy céges weboldal, pláne, ha nyíltan csak linképítésre használják? - Tündi ^vita 2020. november 22., 10:36 (CET)

Tudom, hogy elterjedt az a vélekedés, hogy a blog nem használható forrásként, de ez tévedés. Ez így Ex chatedra nincs leírva sehol. A blogokról általában, mint szerzői kiadású webes tartalomról itt írunk, de nyilván nem általánosságban minden blogra értve ezt, ami ha többféleképpen értelmezhető módon is, de le van írva a linkelt oldalon. Tehát vannak esetek, amikor a blog is használható. (BTW ebben jó lenne valamilyen részletesebb álláspontot kidolgozni, hogy a közkeletű tévedéseket felszámolhassuk).

De vissza az alapvető felvetésre: egy vállalat döntéshozatali struktúráját, cégjogi alapító dokumentumait, kinevezéseit feltehetően a cég honlapja tartalmazza a leghitelesebben, ahogy számos alapadatát is: pl. egy kínai cég címét egyszerűbb a honlapjáról idézni, mint nekiállni megkeresni a kínai cégbíróság dokumentumai között. Szóval ezt is, mint valamennyi más szabályunkat észszerűen kell kezelni: ha egy cég azt állítja, hogy a terméke világviszonylatban egyedülálló, és annyira fantasztikusan jó minőségű, hogy az csak na!, akkor azt nem idézem a weboldaláról, ill. nem hagyom benne a cikkben. De ha a cég azt állítja a honlapján, hogy a stratégiai igazgató felülbírálhatja a gazdasági igazgató döntését, és ennek van jelentősége a cikkem szempontjából akkor azt bátran beidézem onnan. Állami tulajdonú intézmények esetében az alapító okirat (ami a honlapján található meg), szintén kiváló forrása lehet egy csomó adatnak. Szerintem az ilyesmit kellő józansággal ki-ki maga is meg tudja ítélni, a kezdő, vagy ritkábban szerkesztő kollégáknak pedig el tudjuk magyarázni, hogy mi az, amit lehet, és mi az, amit nem lehet idézni egy vállalati honlapról. Palotabarát ^vita 2020. november 22., 11:12 (CET)

Remek, akkor már csak az a kérdés, hogyan magyarázod el a tartalommarketing-guruknak, hogy "kellő józanságot" tanúsítsanak, amikor a megbízóik weboldalára linkelnek, tekintve, hogy AZÉRT írják a cikket, hogy oda linkelhessenek. Egyébként meg, ami a blogokat illeti, sokszor látok olyan visszavonásokat, amiknek az egyetlen indoka az, hogy "blog nem forrás". Harmadszor pedig, én is írok céges honlapot (a munkahelyemét), manapság szinte az összes (kisvállalati) céges honlap egy nagy-nagy blog - ha komolyan veszik a marketinget és az organikus találatra gyúrnak a gugliban. És bár elképzelhető, hogy egy papagájtenyésztő ért a papagájtenyésztéshez, (tehát remélhetőleg nem fals infók szerepelnek a honlapján) mivel érdeke fűződik hozzá, hogy oda irányuljon a forgalom, és ne az állatorvosi egyetem honlapjára papagájügyben, ezért az ő céges honlapjának a linkje reklám. Méghozzá olyan, ami bizonyos értelemben ingyen van, legalábbis maga a felület, és nagyon jó értékű linket ad. - Tündi ^vita 2020. november 22., 14:23 (CET)

Más szavakkal kifejezve, amire ki akarok lyukadni: ha Géza, a gázszerelő azt mondja neked, hogy lécci, írd be a Wikipédiába az X gázcsövet, mert az ilyen meg olyan jó, akkor te azt mondod neki, hogy nem úgy van az Gézám, a wiki nem ingyenes reklámfelület. Ha Géza, a kisvállalkozó leírja a honlapján, hogy az X gázcső ilyen meg olyan tulajdonságokkal bír, majd megkér egy tartalommarketing gurut, hogy írjon a gázcsövekről, és linkelje be forrásnak az ő weblapját, mert ő oda már leírt mindent, amit a gázcsőről tudni kell, akkor az okés? Szerintem ilyen esetben simán fenn áll a nemsemlegesség esete, még ha magában a cikkben explicite nincs is megemlítve Géza pici cége, csak "forrásként". Továbbá ezt meglátja Józsi és Béla, és már be is írták a maguk pici cégét is forrásnak, esetleg alibiből ők is írnak valamit a honlapjukra a gázcsövekről - és hopp, a Wikipédia máris átalakult Aranyoldalakká. És ha Géza linkelhetett, mi alapján tiltanád meg Józsinak és Bélának? - Tündi ^vita 2020. november 22., 14:32 (CET)

Például pont az különbözteti meg a "normális" szócikkektől a reklámcélból írt szócikkeket, hogy a reklámcélból írt szócikk egy bizonyos termékről szól.

Tehát a példád nem jó, Géza, a kisvállalkozó nem azt fogja kérni, hogy valaki írjon úgy általában a gázcsövekről (az olvasóknak ez hasznos lenne, de mi haszna lenne neki belőle?), hanem azt fogja kérni, hogy legyen egy szócikk a "Géza-féle gázcsövekről", ami speciális és (természetesen) csak nála lehet kapni, és (természetesen) az ő oldalára kell linkelni. Ezekből látszik, hogy reklám, és ez kicsit sem bújtatott, hanem nyílt reklám. Nem nehéz felismerni.

A WP egyik alapelve (ha jól emlékszem), hogy nem közöl reklámokat, akkor meg miért beszélünk pénzért írt szócikkekről, amik egyetlen célja az ingyenes, nagy tömegekhez eljutó reklám?

A blogokról annyit, hogy mindenre található ellenpélda, de meg kell nézni az arányokat. Ha a használható blogtartalom az mondjuk 1 db, arra 10.000 db használhatatlan blog jut, amit egyetlen valaki szerkesztett valamikor, tartalma teljesen ellenőrizetlen és ezért megbízhatatlan, WP-szócikk forrásának alkalmatlan. Reklámnak persze lehet jó, fake-news terjesztésre, vagy pornóoldalak reklámozására meg sok egyébre is. Tehát alaphelyzetben: egy blog mint forrás önmagában felejtős, és csak nagyon indokolt esetben használható forrásnak.

misibacsi*^üzenet 2020. november 22., 15:53 (CET)

Mielőtt a rossz beidegződést itt még inkább elmélyítenék a hozzászólások, a blogokkal kapcsolatban tisztázni szükséges, ami a Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak? útmutatóban is szerepel: „Néhány hírlap üzemeltet interaktív oldalakat, amit ők blognak neveznek. Ez utóbbiak elfogadhatóak forrásként mindaddig, amíg a szerzők professzionális újságírók, vagy szakértők azon a területen, amelyről írnak, és a blog az újság szerkesztőségének felügyelete alatt áll.” Ha tehát valamely ismert hírportál "blogja" ír egy vállalkozóról vagy egy termékről, és nincs jelezve, hogy ez reklám, akkor az elfogadható forrásként. – Dodi123 ^vita 2020. november 22., 16:08 (CET)

A "reklám a Wikipédiában" kategóriába tartozó vitákban gyakran szokott előtérbe kerülni az a gondolat, hogy nem akarjuk, hogy más üzleti hasznot húzzon a Wikipédiából (hiszen mi, rendes wikipédisták, ugye, ingyen brusztolunk itt). Szerintem ez rossz megközelítés. Engem nem érdekel, ha XY pénzért szerkeszti a Wikipédiát, vagy éppen a Z Kft. Google-eredményei javulnak a Wikipédia miatt. Engem az érdekel, hogy a Wikipédia jól használható, megbízható, tartalmas, színvonalas információforrás legyen. Ennek megfelelően, én a reklámcélból megírt cikkekkel szemben ugyanazokat a feltételeket támasztanám, mint minden más cikkel szemben:

Témája legyen a Wikipédiába való (legyen róla szó megbízható független forrásokban is, ne csak a Z Kft. honlapján)
Legyen elfogulatlanul megírva
A források legyenek relevánsak, hozzáférhetőek, és legyen belőlük egynél több.

Szerintem ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor nem kell kutatnunk a cikkíró motivációját. Ha meg nem teljesülnek, akkor nem azért kell kivágni vagy feljavítani a cikket, mert reklámból írták, hanem azért, mert rossz. --Malatinszky ^vita 2020. november 22., 16:27 (CET)

megjegyzés-- Örülnék, ha nem keverednének össze állandóan a topikok. A pénézrt írt cikk és a reklámtilalom két különböző dolog, csak akkor függne össze, ha valaki arra kapna megbízást, hogy reklámjellegű cikket írjon a Wikipédiába. A Wikipédiában tájékozott megrendelő ilyesmiért egy fillért sem áldoz, meggyőződésem.

Ez a megbeszélés egyébként előre mutatónak látszik. Nagyon sok értékes gondolat és megfogalmazás olvasható több témában is. Többen is állást foglaltak a szabályok túlzott leegyszerűsítése ellen, a mérlegelés, gondolkodás nélküli döntésekkel szemben.

A "blogtilalom" nyilvánvalóan túlzó általánosítás. A komolytalan blogok és a friss szakmai híreket,elemezéseket közlő blogok ég és Föld távolságtra vannak. A komoly blogokat csak azért negligálni, mert blogok, kontraproduktív a Wikipédia szempontjából.

A "reklámtilalom" kérdésével azért érdemes időről időre foglalkozni, mert többen hajlamosak arra, hogy reklámnak tekintsenek olyan információkat is, amelyek egyéb forrással alátámaszthatók. A "piacvezető" forrás nélkül reklám, forrással elfogadható lexikonanyag.

Tündi "Géza gázcsöve" példája több vonatkozásban is vizsgálható.

Ha Géza a 10 éve kőbe merevített nevezetességi szabályok szerint nem nevezetes, akkor nem marad meg róla cikk. Ha Géza gázcsöve jelentős és alátmászatható innováció, akkor a gázcsőről nyugodtan lehet cikkünk és nem dől össze a világ, ha megjegyzezzük benne: Géza a csöves, és van neki egy cége.
A reklámtilalom lényege szerintem: ne csak a cikk alanya/termék gyártója stb. állítsa magáról, hogy mennyire szuper -- hanem ezt független, nem általa fizetett/befolyásolt források állítsák róla.

A lényeg az, hogy minden egyes esetet meg kell vizsgálni és ezt nem helyettesítheti leegyszerűsített ökölszabályok alkalmazása.--Linkoman ^vita 2020. november 22., 17:21 (CET)

Nem, nem értitek, amit írok, vagy rosszul írom, azért nem értitek, vagy megint van, aki felveszi a szemellenzőt, és direkt nem akarja érteni, amit írok. Felejtsétek el ezt a direktbe reklámcikkírást, amit könnyű leleplezni, ez fölött már kezd eljárni az idő. Géza PONT AZT akarja, hogy valaki általánosságban írjon a gázcsövekről, mert már a marketingguruk is kezdenek rájönni, hogy a reklámcikk nem maradhat. Tehát más irányból közelítik meg a problémát: nem reklámcikket írnak, hanem linket építenek --> írnak egy normál cikket, ami megmaradhat, és a végére beteszik a megbízó linkjét forrásként. Bocsi, de úgy látom, a fenti hozzászólók nincsenek tisztában marketinges fogalmakkal, mint amilyen a linképítés meg tartalommarketing. A Google nagyon jól pontozza azokat a linkeket, amik egy adott cég oldalára mutatnak. Ez segít abban, hogy az adott cég minél feljebb legyen a gugli találati listáján anélkül, hogy pénzt kellene költenie Google-hirdetésre. Ám a gugli kezd rájönni, hogy linképítési célból ún. linkfarmok jöttek létre, amik jószerével más se tartalmaznak, csak ilyen cégekre mutató linkeket. Tehát a gugli a linkfarmos megjelenést lepontozza, esetleg bünteti is. Azonban a Wikipédia értékes, a Wikipédia mindig elöl van, ergo a Wikipédiában elhelyezett link sokat ér. Ahogy írtam, arra kezdenek rájönni (már aki), hogy a reklámcikk tilos. Ezért jönnek most hátulról, hogy maga a cikk lexikonba való, lexikonszerű, DE A FORRÁS a végén a megrendelő honlapja. Lehetne ms forrás is persze, szakkönyv, szaklap, de a megbízó a saját cégét akarja reklámozni, nem egy szakkönyvet. A saját honlapjára a megbízó, vagy a megbízott gyakorlatilag feltölti az anyagot, majd kvázi ugyanazt megírja a wikire is, a céglinkkel a cikk végén. (És az még a jobbik eset, ha a keletkezett cikk lexikonszerű és nevezetes a téma). Amit tehát én kérdezek, és jó lenne, ha valaki erre adna választ/véleményt, és nem a wiki szabályait linkelné be: releváns forrás-e egy cég honlapja a gázcsövekre nézve? És ha igen, akkor ki és hogyan fogja meggátolni, hogy ugyanabba a cikkbe ne linkelje be magát még 100 gázszerelő cég, mint "forrás"? Ki magyarázza meg nekik, hogy Géza cégének linkje azért lehet ott, mert az ő marketinguruja élelmes volt, és elsőként írta meg a gázcsöves cikket, ezért elfogadjuk forrásnak, de az összes többiek már nem tehetik be a linkjüket, mert az már reklám (miközben az első is az)? És miért ne tehetnék be, ha Géza is betehette? És ha nem tehetik be, akkor Géza miért tehette? Nagyon ingoványos talaj kezd ez lenni, és tényleg az lesz a vége, hogy nem lesz jogalap kitiltani a második, harmadik cégeket egy adott cikkről és Aranyoldalak lesz a Wikipédia, tele nyúlfarknyi cikkekel, amiknek végén kompeltt cégadatbázis fog szerepelni. Persze lehet, hogy ez csak engem zavar... - Tündi ^vita 2020. november 22., 17:43 (CET)

Szerintem értjük, amit írsz, csak nem tartjuk olyan problémának, mint te.

Ha a "gázcső" (világos, hogy ez csak egy példa) nevezetes, akkor lehet róla szó a Wikipédiában, ha nem, kivágjuk, pont úgy, mint a tizedikes Rajmund garázszenekarát.
Ha a Géza cikke a gázcsőről rossz, akkor kivágjuk, átírjuk, áttesszük a feljavítóba.
Ha Géza honlapja nem jó forrás a gázcsőről, akkor kivesszük, keresünk helyette másikat. Ha úgy érezzük, kevés, hogy csak az az egy forrás van keresünk mellé másikat.

Ha Géza cikke átment ezeken a szűrőkön, akkor miért ne lehetne a végén link Géza honlapjára? Miért lenne baj, ha a Google a gázcső-témában releváns találatnak tünteti fel a Géza honlapját?

Ha ezután jön a Béla, és belinkeli az ő honlapját is, mint forrást, akkor kivesszük, hiszen a Béla honlapja nem forrása a cikknek.
Ha ezután jön a Béla, és belinkeli az ő honlapját is, mint "További információt", de azon a honlapon nincs releváns új információ, akkor kivesszük.

Ha Béla linkje átment ezeken a szűrőkön, akkor miért ne lehetne link az ő honlapjára is? Miért lenne baj, ha a Google a gázcső-témában releváns találatnak tünteti fel a Géza honlapját is?

Ilyen egyszerű ez. Ha az olvasónak hasznára válik a tartalom vagy a link, megtartjuk. Ha nem kivágjuk. Ehhez nem kell "jogalap". Mi vagyunk a szerkesztők; punktum. Nincs itt semmi ingovány.

-- Malatinszky ^vita 2020. november 22., 19:42 (CET)

Pontosan. Ha valaki olyan tartalmat állít elő, ami nekünk hasznos forrásként vagy háttéranyagként, ez a tartalomgyártás pénzbe kerül neki, a tartalmának a (megbízhatóssággal, semlegességgel stb. kapcsolatos irányelveknek teljesen megfelelő módon történő) hivatkozása a szócikkeinkből valamilyen formában bevételt eredményez neki, és ez a potenciális bevétel motiválja arra, hogy számunkra hasznos tartalmat állítson elő, az egy pozitív folyamatnak tűnik, amivel mindkét fél jól jár (vagyis hát a mi oldalunkról az olvasók járnak jól).

A gyakorlatban persze ez egy fiktív szituáció, mert nagyjából kizárt, hogy egy gázcsőbolt honlapjai megfeleljen a források megbízhatóságáról szóló szabályainknak. Illetve nem fiktív, csak a tényleges haszonélvezői nem a gázcsőárusok, hanem az olyan piaci szereplők, akik általunk megbízhatónak minősített tartalmat állítanak elő és aztán a tartalom olvasóitól pénzt vagy adományokat kérnek - online újságok, tudományos folyóiratok, Arcanum-szerű tudásbázis-szolgáltatók stb. Csak ővelük példálózva nem lehetne olyan jól szerkesztőt hergelni. Tgr^vita 2020. november 23., 04:05 (CET)

+1. És hozzáenném, hogy nem üldözzük a blogokat, nem minden blog automatikusan rossz forrás. Nagy részük az, mert jancsi indít egy blogot a kedvenc bandáiról, vagy Évike recepteket oszt meg a blogjában, vagy Géza hobbiból autókról írogat, vagy a mindenegyben blog, amit már felvettünk a nem megbízható források közé mert hoaxokat gyárt -- ezek nem megfelelő források egy szócikkhez. Vannak viszont olyan blogok, amelyek megbízhatóak, mert pl. olyan ismert/elismert személy írja, akinek a szavára lehet adni (pl. van gyógyszerészblog, ahol diplomás, szakértő gyógyszerészek írnak debunking cikkeket a gyógyszerekről, vagy egy ismert sinológus saját blogja, ahol kínai kultúráról értekezik, vagy egy neves újság blogformátumú rovatai, pl. New York Times). Vannak információk, amelyekhez hasznos lehet egy-egy vállalat honlapja (pl. leír egy gyártási technológiát, ki értene hozzá, ha nem az a cég, amelyik gyártja?), de ne legyen a céges honlap az egyetlen forrás. Ha a szócikk objektív és tényszerű, nem látom, mi baj lenne, ha a források egyike céges honlap (és releváns a tartalma)? Xia ^Üzenő 2020. november 23., 10:46 (CET)

Jó, hát végül is én csak jeleztem a problémát. Ha senki másnak nem probléma ez, akkor engem sem érdekel. De ha ezt tudom, akkor lehet, hogy elvállaltam volna azt a remek szövegíró állást, amit az a csávó ajánlott nekem, akiről az egyéb Kocsmafalon írtam a minap. Nem kellett volna mást csinálni, csak írni a cikkeket, oszt' a végére betenni a megbízó honlapját forrásnak. Dőlt volna a lé, mert ahogy a csávó megjegyezte nekem: "van ebben pénz." - Tündi ^vita 2020. november 23., 17:01 (CET)

Késő már igent mondani neki? - Malatinszky ^vita 2020. november 23., 18:27 (CET)

Szerintem nem lennénk szomorúak attól, ha egyébként megbecsült szerkesztők találnak egy olyan konstellációt, amiben napi nyolc órával többet tudnak a Wikipédiával foglalkozni. Nyilván egy sor gyakorlati problémát felvet egy ilyen pozíció (pl. hogyan lehet kezelni egy szerkesztési vita folytán azt az erőfölényt, ami abból ered, hogy az egyik félnek sokkal több ideje van), de ezek abszolút kezelhetőek, ha a jóindulat megvan hozzá. Tgr^vita 2020. november 23., 23:16 (CET)

Nekem annyi kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, hogy ha egy nagyobb cég marketingesei keresnek meg valakit, majd a vállalkozó szerkesztő elmondja, hogy mehet, de csak CC licensszel, akkor a marketinges munkatárs engedélye elég-e? Vagy egy fordított megkeresés esetében. Engedélykérő levelet írunk, ám aki jóváhagyja, azt se tudja, mit hagy jóvá, majd pár hét múlva fel is mond. Ez így rendben lesz? – B.Zsolt ^vita 2020. november 23., 19:22 (CET)

teljesen mindegy, hogy aki a cégnél jóváhagyta, az felmond-e vagy sem. Akkor, abban a pozícióban ha jogosult volt, akkor érvényes, ennyi. Nem a személy hagy jóvá, hanem a cég, amit a személy csak képvisel. Ha aláírt valamit, azért vállalja a felelősséget is (a cég nevében). ha egy cég vezetője, marketingese, pr-osa nem tud értelmezni 10 sort a CC licencről, hát akkor nagy bajok lehetnek annál a cégnél egyébként..... Xia ^Üzenő 2020. november 23., 22:39 (CET)

megjegyzés-- A licenc csak a jogtisztaságot szavatolja. A jogtisztaság a belépő, után az általános szabályok szerint alakul a cikk sorsa. Bármi felülírható illetve felülírandó, ha erre szükség látszik. --Linkoman ^vita 2020. november 23., 20:08 (CET)

InterjúSzerkesztés

Sziasztok, az lenne a kérdésem, hogy független médiumban megjelent mélyinterjú lehet-e a nevezetességi kritériumban említett, független, nemtriviális források egyike? Én eleinte ösztönösen rávágtam, hogy nem, mivel az interjúalany sokszor a cikk alanya is egyben, vagy a céget igazgatja, amiről a cikk szól, ezért nem tekintettem függetlennek. De vannak, akik mégis beleszámítják az ilyen interjúkat. Az útmutatókban nem találtam külön kitételt az interjúkra. Nektek mi a véleményetek erről? - Assaiki ^vita 2020. november 28., 01:25 (CET)

Az interjúalany nevezetességére mindenképpen jó forrás (nem az interjúalanynak kell függetlennek lennie, hanem annak a szerkesztői döntésnek, hogy leközölnek vele egy interjút), a cégére is, ha eleve azért interjúvolják, mert ő a cég vezetője. Tgr^vita 2020. november 28., 01:47 (CET)