Főmenü megnyitása

első világháború

Mi lenne a megfelelő magyar címe az első világháborús tematikájú regények kategóriájának? (en:Category:World War I novels) Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2014. augusztus 24., 13:20 (CEST)

Egy lehetőség például:

De ha abból indulunk ki, hogy valószínűleg úgyis benne lesz már a cikk valamelyik könyves kategóriában, akkor az alábbi a takarékosabb megoldás, és ezzel például a filmeket, szobrokat is be lehet kategorizálni:

--Karmela posta 2014. augusztus 24., 13:36 (CEST)

És nem lehetne így?

Már vannak hasonló alkategóriák.

Wikizoli vita 2014. augusztus 24., 14:40 (CEST)

@Karmela, Wikizoli: Attól tartok, félreértelmeztétek a kérdést. Ezen a kocsmafalon nem a helyét keresem a kategóriafában, hanem a nevét. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2014. augusztus 24., 16:03 (CEST)

Én nevet is javasoltam, nemcsak helyet. Az angolnak megfelelőt: Első világháborús irodalom. - Wikizoli vita 2014. augusztus 24., 18:03 (CEST)

Mindketten javasoltunk nevet is, én kettőt is, és a név bizony nem teljesen független a kategóriafában való elhelyezkedésétől. De talán jobb lenne egy jó könyvtári katalógust mintának venni az ötletelés helyett. --Karmela posta 2014. augusztus 24., 20:44 (CEST)

Hogyan helyes?

A Székelyföld szócikk tatarozása közben folytatott eszmecseréknél fölmerült az, hogy helyesek-e a következő írásmódok:

Válaszaitokat előre is köszönöm! --Ercsaba74 vita 2014. február 8., 22:49 (CET)

Szerintem:

  • Zrínyi Ilona matematikaverseny
  • Kárpát-medencei rovásírásverseny
  • Nagyapó mesefája mesemondó verseny
  • Bekecsaljai tantárgyverseny (ezt felőlem akárhogy is lehet írni, számomra annyira nonszensz összetétel; elsősorban is bekecsalji a bevett alak, másodsorban ugyan nagy hódolója vagyok az erdélyi magyar kultúrának, de ez a „tantárgyverseny” szörnyűséges szó számomra)
  • Ezer Székely Leány Napja (ez vitatható, de semmiképpen nem kisbetűs, mert nem egy eseményre vagy emléknapra utal, hanem egy évente megrendezett többnapos rendezvény fantázianeve, szerintem teljes terjedelmében tulajdonnév)
  • Székely Majális (rendszeresen ismétlődő makfalvi rendezvény hivatalos neve)
  • Székely Sziget fesztivál (a névnek nem része a "fesztivál")
  • Székely Pajzs Napok (Székely Félsziget fesztivál) (mint fent)
  • Székelyföldi Rockmaraton (rendszeresen stb.)
  • Félsziget fesztivál (mint fent)
  • székelyföldi kerékpáros körverseny
  • kelet–nyugati autópálya (semmiképpen nem tulajdonnév)
  • székely nagygyűlés (nem tulajdonnév)

Pasztilla vita 2014. február 24., 17:22 (CET)

Jenolan Barlangok

Ez így nem hiszem, hogy jó, de mi lenne a helyes neve: Jenolan-barlang, Jenolan-barlangok, Jenolan-barlangrendszer, esetleg az eredeti Jenolan Caves? Vépi vita 2014. augusztus 24., 15:59 (CEST)

A "kategória:barlangok" kategóriában lévő szócikkek neveit nézegetve a "Jenolan-barlang" tűnik jónak. misibacsi*üzenet 2014. augusztus 24., 19:30 (CEST)

Kérdés, hogy a magyar földrajzászok adtak-e neki magyar nevet. Amíg ez kiderül, a Baradla–Domica-barlangrendszer mintájára a Jenolan-barlangrendszert javaslom. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. augusztus 24., 19:41 (CEST)

Szentek

Felmerült kérdésként, hogy eredeti VAGY magyaros néven szerepeljenek-e az egyházak szentjei. Pl. Aurelius Augustinus Hippói Szent Ágostonként van, viszont Alexandriai Kürillosz görögösen (nem Alexandriai Szent Cirillként). És:


A kérdés annál is inkább sürgetőbb, mert a nemrég megszerkesztett Ortodox szentek listája-'ban törekedtem ugyan az egységességre, de lehetnek kifogások így is.

  • Más kérdés: én a szenteket jelzővel ellátva szoktam megnevezni. (pl. Sínai Szent Hészükhiosz). Ez akkor is érdemes, hogy ha magyar nyelven csak 1 cikk van az adott név 1 képviselőjéről, mert előbb-utóbb talán a többi is sorra kerül. ([1]) Az pedig viszonylag ritka, hogy csak 1 szent viselte az adott nevet. 12akd vita 2014. március 24., 20:00 (CET)

Az én véleményem az, hogy a szentek sem kivételek az alól, hogy az embereket a nevükön nevezzük (kivéve a művésznév, de ez nem az). Attól, hogy szentté avattak valakit, nem változott meg a neve, csak sokáig másképp emlegették. Kitűnő példa a fent éppen megvitatás alatt lévő Ferrer(i) Szent Vince, akit egyszerűen Vincente Ferrernek kéne nevezni. A „szent” előtagot a „doktor”-ral tudnám párhuzamba vonni, azt sem írjuk ki a név elé. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. március 24., 21:09 (CET)

Nem vagyok jártas a szentek terén. Két dolog munkál bennem: egyrészt lehetségesnek tartom, hogy magyaros nevükön ismertebbek, mint eredeti nevükön, másfelől osztom LA véleményét, hogy az eredeti nevükön nevezzük az illetőket. Abban vagyok bizonytalan, hogyha a szent azáltal lett nevezetes, hogy szentté avatták, akkor mégiscsak a szent neve lehetne a szócikk címe; de talán ebből az esetből kevesebb van, s gyakoribb, hogy már nevezetes a szent szentté avatása előtt is. Arrafelé hajlok tehát inkább, hogy a szócikk címe legyen az illető eredeti neve, s a szent névről mindig legyen átirányítás, hogy azok is rátaláljanak, akik csak a szent nevét ismerik. --Sphenodon vita 2014. szeptember 4., 11:30 (CEST)

Arab átírás

Burj Al Alam hogy lenne helyesen magyarul? --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. augusztus 29., 12:00 (CEST)

burdzs al-álam. Azt nem fogom eldönteni, hogy a B és Á nagybetű-e, de az al- mindenképp kicsi. --Mathae Fórum 2014. augusztus 29., 14:32 (CEST)

És mit jelent magyarul? Hiszen valszeg tulajdonnév... --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. augusztus 29., 14:43 (CEST)

A torony neve a Burdzs al-Álam, azaz a „Világ tornya” vagy valami ilyesmi. Olyan mint a Burdzs al-Arab, az „Arabok tornya”. Mindkettő nagybetű lehet, ha a Burdzs al-Arabban mindkettő nagy, de ezt én sem tudom. Van még Burdzs Kalifa is, mint „Kalifa-torony”. Az, hogy mi kis vagy nagy betű, nekem mindig homályos volt. Ogodej Mal 0.png vitalap 2014. augusztus 29., 15:35 (CEST)

Valóban a világ tornya. Az alam (egyik) török megfelelője az alem. Gondolom, hogy innen kölcsönözték. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2014. augusztus 29., 15:46 (CEST)

Nyilván, és mint mindent, ezt is szinte biztosan a perzsán keresztül... --Mathae Fórum 2014. augusztus 30., 12:19 (CEST)

Újabb kérdés És hogyan kell leírni magyarul az új Janus Pannonius-díjas arab-francia költő nevét:: Ali Ahmad Szajid Eszber? Adunis Ali Ahmad Sa'íd Asbar alakban is megjelent, mivel Franciaországban él. Wikizoli vita 2014. augusztus 30., 12:36 (CEST)

Látom, ez senkit sem érdekel. Csak a szentekkel vagytok elfoglalva. Wikizoli vita 2014. szeptember 4., 17:06 (CEST)

Krokett

El kéne dönteni, hogy krokettnek vagy croquetnek nevezzük ezt a játékot a magyar Wikipédián. Jelenleg mindkét változatban előfordul. @Oliv0: Hogy kell ezt franciául kimondani: kroké vagy krokett? --Malatinszky vita 2014. szeptember 3., 23:11 (CEST)

Mi szerepe van a kiejtésnek, ha pl. Cherburg-nál sem számított??? - Gaja   2014. szeptember 3., 23:49 (CEST)
Semmi, csak kíváncsi vagyok. --Malatinszky vita 2014. szeptember 4., 00:08 (CEST)
Ja, akkor nem szóltam! :-) - Gaja   2014. szeptember 4., 00:19 (CEST)
A kíváncsiak kedvéért: francia croquet (ejtsd: kroke, délen kroké) < angol croquet (ma kb. kröukéj, régen kroket) < normann-francia croquet (kroket) ~ francia crochet (krose) „kampó” < francia croc (régen krok, ma kró) „tépőfog” < ófrank krok ~ óészaki krókr. Oliv0 vita 2014. szeptember 4., 08:16 (CEST)

Az itthoni Idegen szavak és kifejezések szótárában (1989) a krokett szó létező név (470. o.), mely egyfelől a sportot, játékot jelenti, másfelől az ételt (azaz egyértelműsítés is elképzelhető). --Sphenodon vita 2014. szeptember 4., 01:28 (CEST)

A 2003-as Magyar értelmező kéziszótár ugyanígy. Furcsa módon az OH mintha csak az ételt ismerné krokettként, viszont croquet sincs benne. --Pagony foxhole 2014. szeptember 4., 01:39 (CEST)

A Magyar nagylexikon krokett címszóval, a Britannica hungarica világenciklopédia szintén krokett címszóval tárgyalja a játékot. --Sphenodon vita 2014. szeptember 4., 23:27 (CEST)

Samat alábbi hozzászólása nyomán pontosítok én is az alcímekkel:
  • MNL-nél „krokett, crocket <ang.>” a játék és „krokett, croquette <fr.>” az étel,
  • BHV-nál pedig „krokett, más néven GYEPKROKETT”; és itt nem volt az étel krokettről szócikk. --Sphenodon vita 2014. szeptember 5., 00:09 (CEST)

Megerősítem a fentieket. Az Új magyar lexikonban (1962) viszont „krokett, croquet <ang.>” van (így szedve). Samat üzenetrögzítő 2014. szeptember 4., 23:55 (CEST)

Gowanus csatorna vagy Gowanus-csatorna?

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kalinka Tamás (vitalap | szerkesztései) 2014. szept. 4. 21.54

A Panama-csatorna nem lehet minta? Wikizoli vita 2014. szeptember 4., 21:06 (CEST)

Az a kérdés, hogy a Gowanus szó maga mit jelöl, minek a neve. Ha a csatornáé lenne, akkor Gowanus csatorna lenne, mint a Duna folyó, de elolvasva ez egy algonkin törzsfőnök neve volt, ezért Gowanus-csatorna, mint a Sárga-folyó vagy a Panama-csatorna. Hidaspal vita 2014. szeptember 4., 23:10 (CEST)

Világnap

Egy most induló miniprojekthez kérek megerősítést: mi helyesen az ilyen típusú cikkek címe: Zene világnapja vagy A zene világnapja? Az idős emberek nemzetközi napja vagy Idős emberek nemzetközi napja? (Lásd: Sablonvita:Ünnepek/10-01.) --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2014. szeptember 5., 19:41 (CEST)

Nekem (mint tanult magyar anyanyelvű személynek) hibásnak tűnik a „*Ma van zene világnapja” mondat, és általában szükségesnek érzem a határozott névelőt a birtokos előtt.--Malatinszky vita 2014. szeptember 5., 19:48 (CEST)

A WP:NÉV külön kitér arra, hogy a birtokos szerkezetből nem hagyható el a névelő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. szeptember 5., 20:58 (CEST)

Amint mondatba illesztjük, hozzá tudjuk tenni a névelőt akkor is, ha azt a címbe nem vettük bele:
Symbol question.svg kérdés Hogy veszik fel az ilyen címeket a papíralapú lexikonokba? Mindent az „A” betűnél?
Karmelaüzenőlap 2014. szeptember 6., 07:07 (CEST)

Igen, engem is zavar a sok 'A' betűs cím, nem hiszem, hogy az ilyeneket 'A zene világnapja' formában keresné bárki is. Ha mégis az ilyen cikkcímek mellett döntünk, mindenképpen kell mindegyikre átirányítás a névelő nélküli alakról. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. szeptember 6., 07:37 (CEST)

Szerintem adatok híján inkább ne spekuláljunk azon, hogy névelővel vagy anélkül (vagy egyáltalán) keresi-e bárki is ezeket a világnapokat. Mindenesetre a „nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja” karaktersorra keresve első találatként jön ki az A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja című cikk, és aki az „a nemzetközi sajtószabadság napja” karaktersorozatra keres rá, az is első találatként kapja a Nemzetközi sajtószabadság napja cikket, ezért én az átirányítások létrehozásába nem ölnék túl sok energiát. --Malatinszky vita 2014. szeptember 7., 15:44 (CEST)

A könyvtári betűrendbe sorolás szabályai szerint (MSZ 3401) A cím első szavaként szereplő magyar határozott névelők, az „a” és „az” nem számít besorolási adatnak (jelnek), de ha a cím második, harmadik, etc. szavaként szerepel, akkor befolyásolja a betűrendbe sorolást. Pl.:

Ízlés és kultúra
Az ízlés kritikája
Ízlések és szabályok
Janus Pannonius összes munkái
A Janus Pannonius-szöveghagyomány
Japan
Japán a felzárkózás anatómiája
A japán felsőoktatási modell --Puskás Zoli vita 2014. szeptember 6., 22:13 (CEST)

Én a határozott névelős alakokat támogatom – egyes számú birtok esetén: A zene világnapja. Ez a forma nem képzelhető el számomra névelő nélkül, még címként sem. Az Idős emberek nemzetközi napja ugyanakkor már elfogadható szerintem, sőt javaslom is ebben az esetben, mivel a többes számú birtok mellett az „az” valami konkrét csoportot sejtethet. (Lehet, hogy ennek fényében a WP:NÉV útmutatóját is át lehetne fogalmazni.)

Más jellegű címek közül – összevetésként – a Hattyúk tava jutott eszembe, de ha már itt tartunk, az egyes számú birtokot tartalmazó A kékszakállú herceg vára, A végzet hatalma névelővel áll. Hogy is nézne ki másként? Ádám 2014. szeptember 7., 22:59 (CEST)

Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság → …Bajai…?

Hezitálok a bajai kezdőbetűjén, jó-e így. Az AkH.11 179. végén ugyanis Zala–Somogyi-határárok szerepel, tehát az ‑i képző ott is mindkét elemre vonatkozik, és szintén nagykötőjel van köztük (itt is, ott is elég laza, alkalmi viszonyról van szó ugyanis). Így valószínűleg nem a szabálypont elején lévő budapest–bécsi alak nagy kezdőbetűs változatából kellene kiindulnunk (ami tól–ig viszonyt jelöl). De azért még nem vagyok egészen meggyőzve… Ádám 2014. szeptember 8., 01:04 (CEST)

Horvátországi települések magyar névvel

Rešetarevo (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) és Vrhovine (Horvátország) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

Járőrözés közben bukkantam erre a két szócikkre. Mindkettő a címében a horvát, de a bevezető elején vastaggal a magyar néven szerepel. A határon túli magyar települések tudtommal a magyar nevük alatt futnak a Wikipédián, az idegen nevük átirányítás szokott lenni, vagyis szerintem át kéne nevezni ezeket a lapokat. A kérdésem, hogy van-e esetleg valami kivétel, ami alapján mégsem kéne ezt tennem? --Puskás Zoli vita 2014. szeptember 4., 22:59 (CEST)

Úgy látom van itt valami amit nem tudok, de a kérdés megoldódott. :-) --Puskás Zoli vita 2014. szeptember 10., 14:01 (CEST)

A hagyomány az, hogy a mai Magyarország területén kívül, de az 1918-as Magyarország határain belül fekvő helységeket elsődlegesen utolsó hivatalos magyar nevükön emlegetjük (függetlenül attól, hogy magyar települések-e, vagy hogy bennük élnek-e egyáltalán magyarok). Természetesen a nem magyar név/nevek is említést és átirányítást kapnak. Ennek alapján nekem a Resetár és Verhovina tűnne jó névnek, de hát mittudomén. Talán @Burumbátor: vagy @Peyerk: megmagyarázza nekünk, hogy miért a horvát név a helyes. --Malatinszky vita 2014. szeptember 10., 15:41 (CEST)

Malatinszky +1. Ahogy Csáktornya sem Čaklovac. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. szeptember 10., 15:46 (CEST)

Bokszutca és társai

Üdv! Ugye a bokszutca (OH. 527. o.) mintájára a szintén a Forma–1-ben használt boksz, bokszbejárat, bokszépület, bokszkiállás, bokszkijárat, bokszstratégia, boksztaktika stb. szavak is ksz-szel írandóak? ✮ Einstein2 vitalap 2014. szeptember 10., 11:56 (CEST)

Volt egy régebbi kocsmafali megbeszélés Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív15#Dobozutca ott x volt majd a 2008-as Formula–1 monacói nagydíj kiemelése során tisztázódott, hogy ksz, szerintem ezek alapján ezek is ksz-el írandók. Andrew69. Blue a v.svg 2014. szeptember 10., 20:03 (CEST)

Kazah vs. kazak

Ezen hivatkozás alapján vajon a kazahok és a kazah labdarúgás kategória kazah elemeit is lecseréljük kazakra? Ádám 2014. szeptember 7., 22:43 (CEST)

A nyelv ezek szerint kazak, az ország pedig Kazahsztán és nem Kazaksztán? Ez alapján úgy értelmezném: ha az országról van szó, vagy olyan emberekről, akik az országot képviselik, akkor kazah (a kazahsztáni rövidebb változata), ha pedig a kazak népről, nyelvről van szó (akik Kazahsztánban is élnek, továbbá az is igaz, hogy nem mindenki kazak Kazahsztánban), akkor kazak. Tehát: szerintem a kazah labdarúgás azért kazah, mert kazahsztáni, de Kazahsztán állampolgárai is kazahok, akik között vannak kazakok, oroszok stb. --Sphenodon vita 2014. szeptember 7., 23:43 (CEST)

Ha erre gondolsz: én nem hiszem, hogy az egyik az állampolgárságra, a másik meg a nemzetiségre, származásra utalna. Ádám 2014. szeptember 8., 01:07 (CEST)

Igen, arra gondoltam. Másként jelenleg nem tudom értelmezni, hogy mindkét elnevezés (kazah, kazak) létezik és különbséget kell tenni közöttük. --Sphenodon vita 2014. szeptember 8., 01:16 (CEST)

Az értelmező szótár elsődlegesként a kazahot hozza, de minden kommentár nélkül ott van utána a kazak mint alakváltozat is – tehát ilyen különbségtételnek nemigen lehet alapja. A kérdés szerintem az, hogy ragaszkodjunk-e a meghonosodott, de orosz közvetítésű alakhoz, vagy áttérjünk a kevésbé ismert, viszont eredeti alakra, és ha igen, mennyire következetesen törekedjünk erre. Talán hasonló a helyzet, mint Baku vagy Bakı, illetőleg Kijev vagy Kijiv, Harkov vagy Harkiv, másfelől azonban Dnyipropetrovszk vagy Dnyepropetrovszk. (Lám, még egyazon országon belül sincs közös nevező…) Ádám 2014. szeptember 8., 01:29 (CEST)

Nincs különbség a két alak közt. Ugyanis itt nyilvánvalóan egy ḫ szerepel az eredetiben, amit az orosz nem tud visszaadni. A kazah ábécében a Х a cirilltől eltérően nem h, hanem kh átírású. A ḫ átírása mindig neuralgikus pont, h, k, kh és ch szokott lenni, mivel ez egy h-szerű, de zöngés torokhang, nagyjából az ógörög khível azonos, ami szintén nem k+h, hanem a német ich ach szó hangzójához hasonlít. Jelenleg ezt a hangot általában h-val írják át (pl. Ehnaton), dacára annak, hogy inkább a k felé szokott fejlődni: Kulḫa → Kolkhisz, Aḫḫiyawa → akháj stb. Szóval a jelenlegi átírási trendnek a kazah felelne meg, míg a szó élőben inkább kazaknak hangzik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. szeptember 10., 22:48 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Nem zöngés. És semmi köze a német ich hanghoz, mivel az palatális réshang, viszont szintén zöngétlen. Ha már némethez, akkor az ach hanghoz hasonlítható. --Peyerk vita 2014. szeptember 11., 07:40 (CEST)

De a magyarban is másként hangzik a méh, ihlet, mint a hajó, lehet. Hidaspal vita 2014. szeptember 11., 02:27 (CEST)

Ach-ot akartam írni. Elírtam. Mindegy, a lényege az, hogy ez a kh-szerű hang általában h-val íródik át, valamint megfelel az orosz ejtésének is. A k-s átírások kezdenek kikopni. Mindenesetre vagy kazah, vagy kazak, de hogy két különböző legyen, az nem jó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. szeptember 11., 09:21 (CEST)

Balti-szláv/balti szláv

A vitalapon kezdett témának inkább itt a helye: balti szláv nyelveknek nevezte át Pagony (vita | szerk.) az Osiris-féle Helyesírás alapján, Amator linguarum (vita | szerk.) szerint pedig balti-szláv csoport, mert a balti szláv a Baltikumban beszélt szláv nyelv lenne. Magyarul pl. itt úgy írja egy szakember, hogy „balti-szláv” és pl. „indo-iráni” és „itálikus-kelta ág” [italikus-kelta, italiko-kelta, kelta-italikus?], mint az indoeurópai nyelvcsalád lehetséges alcsoportjai. Milyen szempontok szerint szokás ilyenkor dönteni a helyesírásról, felülbírálhatja-e az OH-t más szempont? Oliv0 vita 2014. szeptember 8., 16:22 (CEST)

Ha és amennyiben a különírást nem fogadjuk el, annak nem feltétlenül a kötőjeles írás az alternatívája. Mellérendelő szókapcsolatnak tartanánk az AkH.11 101. a) alapján? (Lenne valami más oka a kötőjelnek, amit pl. az AkH.11 262. említ?) Vagy inkább minőségjelzős összetétel az AkH.11 107. b) szerint – esetleg jelentéstömörítő az AkH.11 129. pontjának megfelelően –, baltiszláv alakban? Kéne keresni hasonló minőségjelzős (lehetőleg földrajzi névvel alkotott, nyelvekre vonatkozó) analógiákat, ahol az utótag jelentése nem érvényesül a szókapcsolat egészének jelentésében. Ádám 2014. szeptember 8., 23:50 (CEST) Kieg.: a linkelt cikk olvastán el tudom képzelni, hogy a mellérendelő szókapcsolatnak tartva kötőjellel írjuk. Mérget azért nem vennék rá. Ádám 2014. szeptember 9., 00:07 (CEST)

Mondjuk a tartalmilag azonos jelentésű a finn és ugor nyelveket magában foglaló nyelvcsoportot általában finnugor nyelveknek írják mindenhol. Logikusan (persze ez nem matematika ez nyelvészet, ezért nem feltétlen kell logikát keresni benne.) ezt baltiszláv nyelveknek illene írni. Texaner vita 2014. szeptember 9., 07:39 (CEST)

Az OH-hoz pótlólag: [2], [3]. Mivelhogy a Balti finn nyelveket is átneveztem az OH alapján. --Pagony foxhole 2014. szeptember 9., 01:13 (CEST)

Egy pirinyó megjegyzés: ezek nem a fenti problémával azonosak, mert a megadott referenciák a Baltikumban (és Skandináviában) beszélt finn nyelvekről szólnak. Míg a fenti hivatkozás a balti nyelveket és a szláv nyelveket egyesíti egy nyelvcsoportba! Texaner vita 2014. szeptember 9., 07:52 (CEST)
Bereczki könyvének leírása: A finnek, karjalaiak, vepszék, izsórok, vótok, észtek és lívek nyelvének tömör, teljes grammatikai elemzését nyújtja a könyv. A "balti-finn" nyelvek közé tartozók a mi szócikkünk szerint: finn, izsór, karjalai, vepsze, észt, vót, lív etc. Kakaja raznyica? --Pagony foxhole 2014. szeptember 9., 11:44 (CEST)
Az a különbség a balti-szlávval, hogy itt a finn nyelvcsoportot (Finnugor nyelvek#Felosztás szerint finn-permi ág > finn-volgai csoport > finn(ségi) nyelvek) az egyértelműség kedvéért inkább balti-finn csoportnak hívják, mivel mindegyik nyelvet a Baltikumban beszélik és csak az egyik a finn nyelv; a balti-szláv pedig balti nyelvekből és szláv nyelvekből álló csoportosítás és nem csak a Baltikumban beszélt nyelvek. Oliv0 vita 2014. szeptember 9., 12:12 (CEST)
Az a fő probléma, hogy egymás mellett olvasva az sem derül ki a két cikkünkből, hogy miről akarnak szólni igazából. Mindenesetre nagyon úgy látszik, hogy egyazon akarat kötőjelezte mindkettőt. Az OH pedig különírja mindegyiket. --Pagony foxhole 2014. szeptember 9., 12:34 (CEST)
Ezzel akkor bővül az eredeti kérdésem, mert itt a nyelvcsoportoknál két eset van:
  • jelzős szerkezet: balti-finn, obi-ugor, északi-germán stb., jobb talán szóközzel elválasztva – bár talán van olyan, hogy külön jelentést kap, ha nem két külön szó?
  • mellérendelt szerkezet, két egyforma szintű elemmel: balti-szláv, finn-permi, indo-iráni, kelta-italikus stb., jobb talán egybeírva a finnugor példájára – bár van pl. osztrák-magyar? (tkp. nagykötőjellel osztrák–magyar).
Szóval itt olyan ember kéne, aki jól ismeri az AkH szabályait, nem én vagyok az. Oliv0 vita 2014. szeptember 9., 14:10 (CEST)

Ők talán tudják, hogy miért írnak finnugort? Meg lehetne kérdezni. Texaner vita 2014. szeptember 9., 15:20 (CEST)

Ami a szabályzatot illeti: A mellérendelő szókapcsolatok terén az AkH.11 100. b) utolsó két bekezdése és az AkH.11 101. a) lehet érdekes. A minőségjelzős szókapcsolatokat és összetételeket az AkH. 107. a)–b) tárgyalja. Az AkH.11 249. a)-ból pedig a fekete szemüveges férfi jutott eszembe, amelynek felépítése (vessző hiányában) „[fekete szemüveg]es férfi”, így pl. a balti finn nyelveket sem kizárólag „balti [finn nyelvek]”-ként lehet értelmezni, hanem – ha minden igaz – „[balti finn] nyelvek”-ként is. A kötőjelről egyéb tudnivalók az AkH.11 262. alatt olvashatók (nekünk főleg az AkH.11 262. b) hivatkozásai lehetnek érdekesek), a nagykötőjelről pedig az AkH.11 263. alatt. (A nagykötőjel alkalmi, eseti összekapcsolódást jelöl, így nyelvcsoportok nevének leírására nemigen alkalmas.)

Nem tartom kizártnak, hogy esetenként a hagyomány is szerepet játszik, tehát egy-egy példából még nem feltétlen érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy az indoiráni nem tartozik ide, mivel az indo- nem önálló melléknév, csupán előtag. Ádám 2014. szeptember 13., 08:00 (CEST)


Bajai-csatorna, Baja-Bezdán tápcsatorna, Türr István tápcsatorna vagy Bezdán csatorna?