Főmenü megnyitása

Szent Család

Milyen helyesírási szabály késztet bennünket arra, hogy a Szent Család kifejejezésben a szavakat nagy kezdőbetűvel írjuk? Mi a helyzet a Szent Koronával (különösen, ha a kifejezés az Országházban őrzött fizikai objektumra, nem pedig az államelméleti absztrakcióra vonatkozik)? --Malatinszky vita 2014. december 17., 12:55 (CET)

Mindkettő így szerepel az Osiris szótárában. --Vépi vita 2014. december 17., 13:16 (CET)
Ezt minden további nélkül elhiszem, de én arra a helyesírási szabályra lennék kíváncsi, amelyből a szótár szerkesztői levonták azt a következtetést, hogy ezeknek így kell szerepelnie a szótárban. Azt remélem, hogy egy ilyen szabály birtokában el tudnám azt is dönteni, hogy a Szent Koronához hasonlóan a Koronázási Palástot is nagy betűvel kell-e írni. Mi a helyzet a katolikus misén emlegetett Szent Titkokkal? Mi a helyzet a mormon vallásalapító próféta Joseph Smith-ből, feleségéből, Emmából és kilenc gyermekükből álló Smith Családdal? Malatinszky vita 2014. december 17., 13:33 (CET)
Jó kérdés. Átfutottam a tulajdonnevekről szóló részeket, beleértve a kapcsolódó irodalomjegyzéket is, de nem találtam utalást. Hátha valaki más... (Esetleg az lehet a magyarázat, hogy figyelembe vették az egyházi gyakorlatot. Lásd: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=450) --Vépi vita 2014. december 17., 14:13 (CET)
Az egyházi gyakorlat nem írja fölül a helyesírást. A szent család kifejezés semmiképp nem tulajdonnév. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 15:14 (CET)
Az Osiris-szótár szerkesztői „inspirálódhattak” az egyházi gyakorlatból. Ha más infó nem kerül elő. --Vépi vita 2014. december 17., 16:12 (CET)

Az én helyesírási érzékem is azt mondja, hogy a szent jelző nem része a névnek, a szent család esetén meg maga a kifejezés sem név. Ezek – a koronával egyetemben – megnevezések. Bár nyilván valami hagyomány van az ilyesmikre, ahogy Oroszlánszívű Rihárdot és Vastag Lajost is nagybetűs jelzővel írjuk. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 13:42 (CET)

Csak érdekesség: Beírtam a helyesiras.hu névkeresőjébe hogy "Szent Család", lássam, mit szól hozzá. Találatként visszaadta, hogy "Szent család park". Akkor, hogy is állunk? Wikizoli vita 2014. december 17., 14:23 (CET)

Itt van egy könyv, amelyben biztos van rá magyarázat, de az interneten csak a szótári rész van meg. Wikizoli vita 2014. december 17., 14:32 (CET)

Ennek a teljes változata található azon a linken, amit feljebb közöltem. --Vépi vita 2014. december 17., 16:09 (CET)

Én úgy tudom, hogy a nagy betű az Isteni (vagyis az egyisteni) eredetet, megkülönböztetést hivatott jelölni... vagyis hogy nem egy szent családról, hanem a Szent Családról beszélünk-e... aztán persze, hogy ez helyesírás-szabályilag hogy van... Fauvirt vita 2014. december 17., 15:20 (CET)

Hány másik szent család van? – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 15:23 (CET)

bármelyik szent életű (hitben példa értékű életvitelt folytató) családot említhetnénk úgy, hogy ez egy szent család, nem? Mint ahogy elvileg - úgy tudom - értelmében van különbség a következők között is: Isten és isten, istenek (ez utóbbit elég ritkán írják mondatközben nagy betűvel). De csupán megjegyeztem... érzelmi töltete (hívő embernek) biztos, hogy van. Mint említettem, helyesírás-szabályilag fogalmam sincs. Fauvirt vita 2014. december 17., 15:29 (CET)
„Isten” és „isten”: ehhez viszont van magyarázat benne (161–162. o.). --Vépi vita 2014. december 17., 16:18 (CET)
István-Gizella-Imre: Magyar Szent Család / magyar szent család / magyar szentcsalád: https://www.google.hu/webhp?hl=hu&sa=N&tab=lw&ei=hBtdUpCdDomm0AXbw4HYDA&ved=0CAUQqS4oAQ#hl=hu&q=magyar+szent+csal%C3%A1d --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. december 17., 16:13 (CET)

Az eredeti kérdésre: AkH.160. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. december 17., 16:21 (CET)

Szent Család és Szent Korona: személynevek? --Vépi vita 2014. december 17., 16:25 (CET)

Igen, én is ezt mondom, hogy a tárgyaknak és csoportoknak nincs tulajdonnevük, ráadásul a korona sem mitológiai, sem vallási tárgykörbe nem tartozik. Szent József lehet nagybetűs, de a szent család nem. Ami meg a szent családok sokaságát illeti, jó a megfogalmazás: egy szent család nem azonos a szent családdal. Határozott névelővel nem lehet összekeverni mással. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 16:29 (CET)

Úgy látom, nincs a környezetedben vallásos katolikus... ;o) Fauvirt vita 2014. december 17., 16:31 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Nincs. De annak nem kéne a helyesírást befolyásolni. (Enyhe festisizmust is látok a dologban, mint az ereklyekultusz általában. Szent XY Foga is nagybetűs?) – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 16:45 (CET)

e-nyelv.hu: Szent Korona: „A Szent Korona a ma érvényes helyesírás szerint nagy kezdőbetűkkel írandó (OH. 1312).” és szent liturgia: „Az OH.-ban több példa is van a hasonló szerkezetekre, pl. szent hely, szent irat; ezek mind kisbetűsek. A szent liturgiát sem kell alapesetben nagybetűvel írni, persze tiszteleti nagybetűsítés elképzelhető. Természetesen az egyházi gyakorlat kell, hogy meghatározó legyen az írásmódban is.” (kiemelés tőlem) --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. december 17., 16:41 (CET)

„A ma érvényes helyesírás szerint...” Könyörgöm, pont az volt a kérdés, hogy a helyesírás melyik szabálya az, amelyik ezt lehetővé teszi? Az, hogy ex cathedra kijelentik, édeskevés. A tiszteleti nagybetűzést pedig az enciklopédiák nem szokják figyelembe venni. Mellékesen pedig mi köze bárki másvallásúnak a katolikus egyházi gyakorlathoz, illetve az egyházi gyakorlatnak mi köze a helyesíráshoz? – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 16:45 (CET)

Akkor szerinted Jézus krisztus (hiszen ugye Jézus (név) a messiás (nem név)) ezen logika szerint? Fauvirt vita 2014. december 17., 17:07 (CET)

Nem, szerintem Jézus nem messiás, de ez nem ide tartozik. A Khrésztosz jelző az ő esetében éppúgy a név része, mint Szent József esetén. Ha figyelmesen elolvasod, amit írtam, ezt nem vitattam, legfeljebb feltettem a kérdést, hogy tényleg a név része-e. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 17., 17:14 (CET)

Nem kéne már az OH-t kidobni, hogy így egyre több hibájára derül fény??? - Gaja   2014. december 17., 17:24 (CET)

Tekintve, hogy Magyarországon a helyesírás szabályozása egyelőre világi ellenőrzés alatt van, én alapvetően az AkH-ban, esetleg az OH nem szótári részében szereplő valamilyen szabályt szeretnék találni, ami szabályozza ezeket a szent dolgokat. A Levente által idézett AkH.11 160. alapján világos, hogy a Szent József, Jézus Krisztus, Megváltó (mint Jézus alternatív neve), Szűz Mária, Boldogasszony, Úr, Teremtő (mint Isten alternatív nevei) mind nagybetűsök. Nem látok viszont olyan szabályt, ami megmagyarázná, hogy miért kéne nagybetűzni a Szent Család, Szent Korona, Szent Fityma, Szent Jobb kifejezéseket. Malatinszky vita 2014. december 17., 18:56 (CET)

Megkérdeztem Balázs Gézát és ezt válaszolta: Szabályos helyesírási forma: Szent Család (OH. 1311). Visszakérdeztem, hogy ezt milyen szabály írja elő. Ha válaszol, majd jelzem.

Az e-nyelv.hu-tól a következő választ kaptam: „Bár az értelmező kéziszótárban kis kezdőbetűvel szerepel a szent család (’ Jézus, Mária és József’), az OH.-ban (2004: 1311.) nagy kezdőbetűvel találjuk. Hivatkozási alap lehet a helyesírási szabályzat 160. pontja: »A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten, Jupiter, Ozirisz, Zeusz stb.« (A helyesírási szabályokat A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány foglalja össze, az OH. ezt magyarázza, fejti ki bővebben, illetve kiegészíti az újabb fejleményekkel.)”--Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. december 18., 13:51 (CET)
Személynév? (Nem értem.) --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2014. december 18., 13:56 (CET)

Az OH nem-szótár részében egyébként egy erre utaló szakaszt találtam (220. oldal): „Személynévi értékűek a mitológiai-vallási elnevezések is: Nagyboldogasszony-templom, Szent Család-templom, Szent Jobb-kápolna.” --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. december 18., 00:09 (CET)

Erre azért ráférne egy kis értelmezés. Jelen formájában ezt lehet úgy érteni, hogy ha egyszer a Szent Margit nagybetűs (ami az AkH.11 160. szerint vitathatatlan), akkor a Szent Margit-legendában is nagybetűs a Szent Margit, amit (bocs, hogy hencegek) az OH nélkül is tudtam. De ha akarom, ebből az is kiolvasható, hogy nagybetűsek az olyan vallási elnevezések, mint a Vesperás, a Szenteltvíz, a Konfirmáció, a Bérmakeresztanya, a Bűn, az Diakónus, a Pászka, a Láma vagy a Zakat. --Malatinszky vita 2014. december 18., 14:34 (CET)

Én sem értem. Szerintem a válaszoló sem. A szent család nem személynév, a korona nem mitológiai tárgy. Az Értelmező Kéziszótár ezek szerint értelmesebb, mint az OH. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 18., 14:17 (CET)

Pedig világos: a Szent Család vallási elnevezés. Mit nem lehet ezen érteni? Ez megmagyarázza a nagybetűsítést. Hogy ez logikus vagy nem, az már más dolog, de magyarázat. Wikizoli vita 2014. december 18., 14:29 (CET)

Semmi sem világos. Senki sem beszélt arról, hogy minden vallási elnevezést nagybetűzni kéne. Még csak az hiányzik a helyesírásnak. A szent családot sem az AkH szabályaiba nem lehet beilleszteni, sem az OH nem ad magyarázatot erre és az e-nyelv válaszai is csak kerülgetik. Nyilván mert nincs épeszű magyarázata. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 18., 14:40 (CET)

Ugyanezen (illetve a Európa kulturális fővárosa kapcsán az e-nyelv által képviselt) logika alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom is helyes. Az is meggyőződésből ered. --Puskás Zoli vita 2014. december 18., 14:45 (CET)

Az én (lehet, hogy hibás) logikám alapján:

  • Szent Család – Krisztus családja,
  • Szent család – a Szent családnevű család (nem tudom, hogy létezik-e, de lehet),
  • szent család – olyan család, amely szentül él.

Wikizoli vita

Csak a másodikkal értek egyet. A szentül élő család szentéletű család vagy szentek családja. Egyetlen olyan család van, amit szent családnak neveznek. Ők a szent család. A többi egy szent család lehet maximum. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 18., 15:04 (CET)

A 160-as ponttal kapcsolatban már harminc évvel ezelőtt is felmerült a vád, hogy slendrián, mert odáig rendben van, hogy a mitológiai-vallási személynevek nagybetűsek (miért is ne volnának azok?), de pontosan hol kezdődik és hol végződik maga a név, és mivel magyarázzuk az illetők epitheton ornansainak, állandó jelzőinek nagybetűsítését? Azaz a magam részéről meg nem tudnám magyarázni már azt sem, miért nagybetűs Szent Margit, Szűz Mária, Boldog Jolán, és ha már az, miért nem nagybetűs názáreti Jézus, gyümölcsoltó Boldogasszony (vagy horribile dictu a mindenféle névelőzékek, amelyek nem kevésbé integráns részei a személynévnek, pl. gróf Széchenyi, ifj. Pluhár, dr. Kotász, miközben Sir John Major, ki érti ezt?). A Szent Jobb-típusú írásmódot be tudom illeszteni a tárgynevek tulajdonnévi kategóriájába, a Szent Családon régente sokat töprengtem, de nem tudtam semmi elfogadható magyarázatot kiokoskodni. Pasztilla vita 2014. december 18., 15:41 (CET)

@Pasztilla: Hadd tegyek egy tétova próbálkozást arra, hogy a tűnődéseid közül néhányat megválaszojak. Tehát: a Szent Margit, Szűz Mária, Boldog Jolán feltehetőleg az AkH.11 160. alapján, mint a „mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt” nevek kapnak nagy kezdőbetűt. Nekem inkább az nem világos, hogy a tehénszemű Héra miért nem nagy T-vel írandó; talán azért, mert tehénszemű kevésbé része Héra nevének (aki az állandó jelző nélkül is istennő), mint amennyire a Szent része Szent Margit nevének (aki a „szent” szócska nélkül csak egy közönséges nő). Ugyanezzel magyaráznám azt is, hogy Jézus kis n-nel názáreti: ez a jelző nem szerves része a névnek. A gyümölcsoltóról nem tudok eleget ahhoz, hogy értelmeset tudjak mondani róla. A királyok, hercegek, grófok (plusz az ifjak és doktorok) azért nem nagybetűsek, mert ezek nem vallási nevek, és így rájuk nem vonatkozik a 160-as pont. Ami Sir John Majort illeti, talán itt az az elv, hogy a Sir része a névnek, és így követjük az eredeti nyelv helyesírását. (Valahogy hasonló okból kisbetűzzük a vont Max von Laue nevében, pedig a magyar helyesírás elvei szerint a annak nagy kezdőbetűsnek kéne lennie, mint minden névnek. Ez a gondolat akkor állja meg igazán a helyét, ha következetesek vagyunk, és a Freiherrek és Grafok is nagy kezdőbetűt kapnak.
Nem értem viszont a Szent Jobbal, mint tárgynévvel kapcsolatos gondolatodat (ami könnyen lehet az én hibám). Mi is az, hogy tárgynév? Hol is szerepel ez az AkH-ban? --Malatinszky vita 2014. december 19., 14:10 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Mindenesetre a „Wikizoli szerint így logikus” rosszul használható helyesírási szabályként. Túl azon, hogy mások szerint meg másképp logikus, nem ad választ arra, hogy a Szent Családon kívül még melyik melléknév + köznév kapcsolatot kell nagybetűvel írni „vallási elnevezés” felkiáltással. Mi a helyzet a Szent Jobbal, a Szent Fitymával, a Halálos Bűnnel, a Kóser Étellel, a Mekkai Zarándoklattal vagy a Nyolcrétű Ösvénnyel? Malatinszky vita 2014. december 18., 15:50 (CET)

Hát persze, hogy a tulajdonnevek nagybetűsek, ezt senki sem vitatta. A probléma az, hogy mikor válik névvé a jelző (szent), hogy egy tárgy megnevezése mikor válik a tárgy nevévé (rosette-i kő vs. Szent Jobb), és egy csoport körülírása válhat-e egyáltalán névvé. Ha rajtam múlna, a jelzőket nem nagybetűsíteném, de Szent Józsefet elfogadhatónak tartom, összevetve Nagy Sándor írásmódjával (horribile dictu Napkirály...). A többit viszont nem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 18., 17:20 (CET)

Nem világos, hogy mire reagálsz, de a kérdésre válaszolva szerintem egy tárgy megnevezése akkor válik tárgynévvé, amikor nem leíró jellegű, hanem némileg absztrahált. Ugyanez igaz lehet csoportokra, például a Nyolcak szerintem igenis kifejezetten tulajdonnév. Pasztilla vita 2014. december 18., 18:31 (CET)

Nem nagyon vélem felfedezni az absztrakciót abban, hogy a Szent Máriából (közismerten Szűz Mária), Jézusból és Szent Józsefből álló családot szent családnak nevezik. Hasonlóképp a Szent István jobb kezének vélt testdarabot csak megnevezi a szent jobb leírás, ebben sincs semmi furmány. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 18., 19:04 (CET)

Te egyébként körülbelül szoktad sejteni, hogy mire reagálsz? Már zsinórban másodszor vitatkozol olyasmivel, amit nem írtam le (előbb a nagybetűs tulajdonnevek, itt és most a szent család kapcsán). De persze jó szórakozást hozzá. Pasztilla vita 2014. december 19., 13:42 (CET)

Dehogy vitatkozom. Az, hogy utánad írok, azt jelenti, hogy vitázom? Az előbb sem vitáztam, inkább hozzátettem valamit, itt meg láttam már fentebb, hogy a szent családban egyetértünk, szintén kiegészítettem, amit írtál. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 19., 13:46 (CET)

Szentek Szentje v. Szentek szentje, Frigyláda v. frigyláda?

Szervusztok!

Semmilyen segítségem nincs, ezért fordulok Hozzátok.
Hogy helyes? Szentek Szentje, Szentek szentje v. szentek szentje? (Természetesen mindhárom forma mondat közben van leírva.)
Frigyláda: itt nagy kezdőbetűvel van írva, itt pedig a bevezetőben kis kezdőbetűvel említi a cikk szerzője.
Előre is köszönöm a segítséget! --Ronastudor a sznob 2014. december 20., 14:18 (CET)

Hát az előző szakasz pont ilyesmikről szól és lepedőnyi vitával se nagyon jutottunk előre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 20., 14:29 (CET)

A bőség zavara… Oda akartam én írni, de valahogy nem sikerült. :) --Ronastudor a sznob 2014. december 20., 14:34 (CET)

A frigyládát még Ady is kisbetűvel írta!! Lásd itt. Wikizoli vita 2014. december 20., 15:34 (CET)

Tudom, tanultam, ahogy Te is, de írják így is, úgy is. No meg a költői szabadság! Ha már Adyt citáltad ide, legyen egy példa mástól: „Hogy nézni is tereh;” - írja Arany A walesi bárdokban. Milyen jó, hogy én nem vagyok költő, mert akkor mindent ráfognék a költői szabadságra. Egyébként a frigyláda sztem is köznév. --Ronastudor a sznob 2014. december 20., 15:44 (CET)

A frigyládát, mint a közneveket általában, kisbetűvel írjuk. A szentek szentje kifejezést, mint a melléknév+köznév kapcsolatokat általában, kisbetűvel írjuk. A tereh szó helyes írásmódja tereh. Ez egy idiolektikus szó Aranynál, ami nem a teher szó elírása, hanem egy másik szó. Amikor mondod a verset, akkor se azt mondod, hogy „még nézni is teher”. Malatinszky vita 2014. december 20., 16:07 (CET)

A tereh könnyen lehet nyelvjárási szó. Emlékszem, régen Szilágyságban mindenki ismerte, és használta ezt a szót. Wikizoli vita 2014. december 20., 16:43 (CET)
Velem még úgy tanították a '60-as években, hogy a tereh a teher szóból keletkezett azért, hogy rímeljen az „ingere” szóra (a versben két sorral fentebb). A tereh „h”-ja néma volt. Mik ki nem derülnek! Köszönet, Malatinszky! A Csonka-Biharban nem hallottuk a tereh szót, pedig közel van a Szilágysághoz. Igaz, sokszor egy-egy kisebb településről sem kerülnek ki nyelvjárási szavak. Mindenkinek köszönöm a segítséget! --Ronastudor a sznob 2014. december 21., 09:24 (CET)

Kategória:X-faktor-versenyzők

Nem inkább X-Faktor versenyzők kellene hogy legyen a címe? (lásd: X-Faktor) --XXLVenom999 Gas mask.svgThe Bunker 2014. december 22., 19:14 (CET)

Dél-Afrika de Dél-afrikai Köztársaság? --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. december 22., 19:29 (CET)

A probléma ott van, hogy ezek nem egy X-Faktor nevű sportágban versenyeznek, így az úszóversenyző vagy ilyesmi nem analógiája. A kategória helyes neve: Az X-Fackor Faktor versenyzői. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 22., 19:32 (CET)

Nem vackor? Mert annak legalább van értelme! (((-; Wikizoli vita 2014. december 22., 19:55 (CET)
Én nem tudom, nem én hoztam létre, csak feltűnt, hogy szerintem ez nem helyes. Ezért kérdezem. Mert ha esetleg tényleg helytelen akkor át kéne nevezni. ‑XXLVenom999 Gas mask.svgThe Bunker 2014. december 22., 21:45 (CET)

Kategóriát nem lehet egyszerűen átnevezni. Az oda kategorizált lapokat át kell tenni egy új kategóriába és a kiürült kategóriát azonnalizni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 22., 23:11 (CET)

Ebben az alakban a kötőjel helyes, ahogy van, mert tulajdonnévhez jelöletlen birtokviszonyban köznév csatlakozik. A sportágat és a tehetségkutatót a helyesírás nem különbözteti meg, csak a kapcsolódási szerkezeteket, éppen ezért írandó az úszóversenyző analógiájára (de a tulajdonnévi előtag miatt kötőjellel), és természetesen nagy F-fel. LA megoldása a random betűcseréktől eltekintve :-) nemcsak helyesírásában jó, de stilárisan is helyesebb, gördülékenyebb (Az X-Faktor versenyzői). Tehát erre érdemesebb átnevezni, mint csak az F-et javítani. A kötőjel nélküli változat mindenképpen helytelen. (Kézi javítgatások helyett fel lehet írni a WP:BÜ-re is, és valaki majd megcsinálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 23., 08:48 (CET)

Basszus, sötétben írtam. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 23., 10:39 (CET)

Kategória:Az X-Faktor versenyzői sokkal szebb ilyen esetben, amikor sok a kötőjel. Xiaolong Chinese black dragon.svg Üzenő 2014. december 23., 12:33 (CET)

Interfész

Az interfész (interface) fontos informatikai fogalom, amelynek az írásáról az OH. nem rendelkezik. Magyarul felületnek hívják, és ez helyes is, de a szaknyelvben erősen él az angol szó is. Úgy látom, hogy ennek a beépülése a nyelvbe és a magyaros írásmód felvétele de facto megtörtént (talán azért is, mert az eredeti kötőjellel toldalékolandó néma e-re végződik), egy egyszerű keresés azt mutatja, hogy a Wikipédián belül és kívül is az interfész alak az elterjedtebb (illetve főleg ott használnak interface-t, ahol komplett angol kifejezés részeként áll).

Javaslom, hogy vegyük fel az OH-tól való eltérések listájára mint nem szabályozott kontra szabályozott esetet, hogy innentől ez legyen a Wikipédia standardja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 23., 08:43 (CET)

Rendben. Az "interfész" meghonosodottnak tűnik. (a "felület" elég idétlen fordítása, esetleg "adatfelület" lehetne). misibacsi*üzenet 2014. december 23., 08:58 (CET)
Vagy kacsolódási/csatlakozási felület. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. december 23., 09:01 (CET)

Nem, a felület valóban helyes szó, és tükrözi, hogy az interfésznek legalább négy független, de hasonló szerepű jelentése van, amelyek nem vonhatók össze semmilyen jelzős szerkezetbe (hardverinterfész, grafikus interfész, általános adatinterfész, Java-interfész). Pontos megfelelője az interfésznek. Csak éppen még kevésbé terjedt el. Lektorált szakkönyvekben gyakran találkozni vele. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 23., 09:04 (CET)

Quintana Roóban vagy Quintana Rooban?

Az nyilvánvaló, hogy ha simán egy rövid o-ra végződik egy szó, akkor abból hosszú ó lesz, ha így toldalékoljuk, mivel alkalmazkodik a kiejtéshez. De a Quintana Roo szóban vélhetően a magyarok alapból hosszan ejtik az o-t, ilyenkor mi a teendő? (Bár ahogy észrevettem, a helyes kiejtése egyébként rövid o-val van, de hát az nyilván nem közismert. És megbeszéltük a -bourg végződésű francia szavaknál is, hogy nem a helyes kiejtéshez kell alkalmazkodni, hanem ahhoz, ahogy a magyarok többsége mondja.) Zerind üzenőlap 2014. december 21., 17:51 (CET)

Mivel a Quintana Rooban forma nem jó, a másik a jó: Quintana Roóban.
(az általad nem említett, de elméletileg lehetséges kombináció, a Quintana Róóban szintén nem néz ki jól). :Bocs, ha nem szakszerű a magyarázatom.
Egyébként minek ejtik az ottaniak(?) a "Roo" szótagot, "ro"-nak, rövid "o"-val?
misibacsi*üzenet 2014. december 21., 22:23 (CET)
Szerintem két, különálló rövid o-val van (a spanyol alapján), de megkérdezem egy mexikói ismerősömet, hogy ott hogy mondják pontosan. - Gaja   2014. december 22., 00:14 (CET)

Teljesen mindegy, hogyan ejtik, az OH (276.) minden oo-ra végződő idegen szót, nevet így toldalékoltat: Daewootól, voodoot, Waterlooban. --Pagony foxhole 2014. december 22., 01:06 (CET)

Ez érdekes, megesküdtem volna, hogy ha az a szabály, hogy nyúlik a véghang, akkor az a mindegy, hogy abból hány darab van, az utolsó nyúlik és kész. Vagyis Roóban. A többi példában ugyanúgy. Bár a Daewoo és a voodoo esetén az oo=u miatt akár még a kötőjelet is el tudtam volna képzelni. Vagy már ennyire megszokott lenne a magyarban a dupla o? – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 22., 12:05 (CET)

Igen, az OH csak u kiejtésre ad példát, ez más eset. Itt a spanyol kiejtés ro (nincs hosszú magánhangzó, egymásba fonódik két magánhangzó egymás után, itt pedig kétszer o tehát végeredményben egyszer o) de a fontos a magyar kiejtés, ami valószínűleg inkább roo és így írásban Roo, Roóban. Oliv0 vita 2014. december 22., 13:59 (CET)

Waterloo nem u-s ejtésű, amennyire tudom. Az indoklás szerint ezek idegen kettősbetűk, azért írandók változás nélkül. A kérdés akkor inkább az, hogy ez kettősbetű vagy két hang. A kiejtésre vonatkozóakból azt szűrtem le, hogy nem kettősbetű, tehát nagyjából párhuzamosíthatónak vélem a Rio → Rióban párral, mert nem nagyon látom a különbséget az io és az oo végződés között, ha mindkét hang kiejtendő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 22., 16:52 (CET)

Tényleg Waterloo csak angolul ú, hollandul, franciául, magyarul stb. ó. Akkor az a kérdés, hogy Roo magyar kiejtése inkább róban Rooban, mint Waterloo → Waterlooban, vagy pedig ro-oro-óban Roóban, mint pl. Sanremo → Sanremóban. Oliv0 vita 2014. december 23., 08:11 (CET)
Én is ebből logikáztam ki, ti. mindegy, hogy a végződés -oo, -ao, -io, vagy bármi más, az utolsó magánhangzó megnyúlik.
A "Daewoo", "voodoo" nem jó példák, mert az OH megadja, hogy az utolsó hang kiejtése "-u", ezért nem lesz belőle "-ó".
A "Waterloo" kiejtése "-ó", ezért nem teszi ki az ékezetet, de szerintem miért lenne ez kivétel?
Maradjunk az egyszerűbb szabálynál, az utolsó magánhangzó megnyúlik.
misibacsi*üzenet 2014. december 22., 18:26 (CET)

Megjött a válasz: hangsúlyos rövid o van a mexikói ejtés szerint a végén ([kinˈtana ro]). Véleményem szerint: Quintana Roóban. - Gaja   2014. december 22., 22:56 (CET)

Vélemények lehetnek, az OH szabálya a fönti. --Pagony foxhole 2014. december 22., 23:05 (CET)

Mondjuk szabályt én nem látok, csak néhány példát. De ti tudjátok... - Gaja   2014. december 22., 23:13 (CET)

Az AkH.11 131. szerint „ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele”. Ezek után ha az OH szótári részében az szerepel, hogy „fel forr”, akkor ebből milyen következtetést vonunk le?

  1. A fel forr külön írandó, de a leesik, megijed, elválik továbbra is egy szó?
  2. A fel forr mintájára a le esik, a meg ijed és az el válik is külön írandó?
  3. Hiba van az OH-ban?

Malatinszky vita 2014. december 22., 23:29 (CET)

Egyértelműen sajtóhiba. Wikizoli vita 2014. december 22., 23:41 (CET)

Az OH 17–418. oldalán a Tanácsadó rész található. Ezen belül a 275–276. oldal "Az idegen nevek és szavak írása" fejezet "A toldalékok kapcsolása" alfejezete. Szabály. "Vannak azonban olyan többjegyű idegen betűk, amelyekhez a toldalék közvetlenül kapcsolódik, például: ...oo: Daewootól, voodoot, Waterlooban." Nem mintha a Magyar helyesírási szótár nem tartalmazná már évtizedek óta a waterlooi alakot... --Pagony foxhole 2014. december 23., 00:06 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Van szabály az OH példái előtt: az idegen kettős magánhangzókat toldalékoljuk egybeírva, nyúlás nélkül. A kérdés ezek után csak az, hogy a Roo két o-ja kettős magánhangzó vagy két külön hangzó. Ezért hoztam példának Riót, meg mert más olyan két egyforma magánhangzóra végződő szó nem jut eszmbe, ami jó analógia lenne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 23., 00:11 (CET)

A fentit még Pagony előtt írtam. Igen, a kérdés az, hogy a Roo ebbe a szabályba tartozik-e. Idegen többjegyű betű-e. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 23., 00:11 (CET)

Igen, ez kérdés lehet (hogy két külön hangzó-e), bár ha, mint fentebb olvasható, egyetlen rövid o az utolsó ejtett hang, akkor nem valószínű. A Szuszanoo nevű sintó isten nevének utolsó o-ja például nemcsak külön hang, hanem szótag, sőt a szóösszetétel egyik szava, hímet, férfit jelent. Így aztán ez hosszabbodik is toldalékoláskor. --Pagony foxhole 2014. december 23., 00:26 (CET)

Ilyesmire gondoltam én is. De bevallom, Gaja kommentjét félreértettem, újraolvasva nem is tudom, hogy sikerült. Eszerint tényleg kétjegyű betű. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 23., 00:34 (CET)

A fenti példák mind egy hangot jelölnek (Daewoo, voodoo → [uː], Waterloo → [oː]), melyek egy szótagot alkotnak, míg a „Roo”-ban két szótag van, bár a mexikói kiejtés szerint ezt már összevonják. Ettől nyelvtanilag két szótag marad. Ezért gondolom, hogy a szabályos ragozás Quintana Roóban lenne. - Gaja   2014. december 24., 11:42 (CET)

Ebben az esetben az OH fent idézett szabálya nem releváns, hiszen az többjegyű idegen betűkről beszél. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 24., 11:45 (CET)

Valóban, a spanyolban csak két kétjegyű betű van, a ll és a ch. --Malatinszky vita 2014. december 24., 12:31 (CET)

Mitől nem kétjegyű betű az, amit két betűvel írnak és egy hanggal ejtenek? Illetve ez a két szótag az önálló értelmű ro- és -o lenne? – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 25., 00:21 (CET)

A spanyol kiejtésben gyakran összeolvadnak a hangsúlytalan magánhangzók, pl. ahora „most” [aˈɔɾa], ahorita „mindjárt” [ɔˈɾita] (a + o = o). Oliv0 vita 2014. december 25., 09:38 (CET)

Akkor mégsem először tévedtem, és ez nem kettősbetű, csak egy ki nem ejtett hangzó. Eszerint akár kötőjel is lehetne. :-) Szóval úgy tűnik, megegyezhetünk abban, hogy a kettősbetűs szabály nem játszik, ami viszont azt jelenti, hogy Roóban lesz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 25., 11:11 (CET)

Csak a teljesség kedvéért említem, hogy az OH. a 276. o. mellett a 224. oldalon is foglalkozik a témával, ahol a fenti két példa mellett a Cherokee és Toffifee neveket említi – itt azonban szintén egy-egy hangot jelölnek a kettős betűk. Ettől függetlenül azonban jogos, hogy ha a kérdéses szó végén nem többjegyű betű van, csak két azonos betű, akkor a második alighanem meghosszabbodhat toldalék előtt. Ádám 2015. január 1., 20:10 (CET)

Hallstatti kultúra

Lehet, hogy volt már rróla szó, de nem találom: a régészeti kultúrák neve nagy- vagy kisbetűs? Tehát Hallstatti kultúra, halstatti kultúra, esetleg Halstatt-kultúra? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2014. december 24., 11:08 (CET)

Kisbetűvel, hallstatti kultúra. Egyszerűen nincs ok tulajdonnévnek tekinteni (ahogy a magyar nemzet is kisbetűs). Az OH szerzői sajnos nem gondoltak rá. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 24., 11:25 (CET)

A Hallstatt-kultúra helyesírási szempontból szintén jó, a kettő közötti különbség inkább szakmai, mint helyesírási kérdés. Talán az is számíthat, hogy az a kultúra földrajzilag Hallstatt környékére lokalizálható, vagy csak onnan kapta a nevét, de nagyobb az elterjedtsége. Erről lehet, hogy régészeket kéne megkérdezni, hogy van-e tartalmi különbség a kettő között. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 24., 11:30 (CET)

Nincs különbség a használatában, mindkét verzió ugyanazt jelenti. Szerencsésebb mégis a hallstatt(i) kultúrát használni, mert az utóbbi a laikusokban könnyen kelti azt az érzetet, hogy a jelölt földrajzi hely kiemelt jelentőségű lenne a szempontjából. Valójában általában az első lelőhelyről nevezik el, amiről aztán előbb-utóbb kiderül, hogy sem nem a központja, sem nem a származási helye a kultúrkörnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. december 25., 00:26 (CET)

Kórházak helyesírása

Sziasztok! Lenne egy tiszteletteljes kérdésem kórházak elnevezésével kapcsolatban: több budapesti kórház van, amelyik arról az utcáról kapta a nevét, ahonnan nyílik, ilyen pl. a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ. Tényleg ez a szócikk helyes elnevezése és formája? (Itt még a kötőjel elhelyezése is érdekes.) Másik két példa az utcás dologra: Tűzoltó utcai Gyermekklinika, itt kis u, míg az Uzsokinál hol kis u-val, hogy nagy U-val látom a leírást. Köszi szépen előre is! Üdv, Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2014. december 30., 17:19 (CET)

A kérdés az AkH.11 187. és részben az AkH.11 188. ponthoz kapcsolódik, ahol a példák közt szerepel a Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola, másfelől viszont a közterület (ill. akár település) neve nem minden esetben része az intézménynévnek. Itt azonban úgy tűnik, része, s ezt erősíti meg az OH.-ban szereplő Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet forma. A jelek szerint a név az OH. kiadása óta kiegészült még pár szóval, ettől függetlenül az elv jól látható.

Kérdésed másik részét illetően: minthogy az Uzsoki Utcai elem elhagyása nélkül igencsak homályos lenne a Kórház elnevezés, itt minden valószínűség szerint e két szó a név része, tehát szintén nagy kezdőbetűs. A pontos névről egyébként a honlapjukon lehet meggyőződni. Mindez azonban csak abban az esetben érvényes, ha nincs az illető intézményeknek más nevük, amely a földrajzi elhelyezkedésüktől független. Például ha az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet neve elé tenném ki, hogy Nagyvárad téri, akkor itt a téri már kisbetűs maradna, mivel a kórház valódi neve önmagában is egyértelműen azonosítja, és ez láthatóan nem része a névnek.

Ugyanígy meg kell nézni, hogy a Tűzoltó utcai gyermekklinika esetében mi a valódi, hivatalos nevük. Az internetes keresés nyomán úgy tűnik, hogy a hivatalos nevük: Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika. Itt tehát amennyiben (nem hivatalos névként) úgy említjük őket, hogy Tűzoltói utca gyermekklinika, akkor csak a Tűzoltó utca név részeként álló első szó lesz nagybetűs. A hivatalos névben ugyanakkor a Számú szó rövidítésének is nagy kezdőbetűsnek kell lennie. Ádám 2015. január 1., 19:30 (CET)

Köszönöm a választ! Az Uzsokinál természetesen a név része az utca (Uzsoki Utcai Kórház), így élnie kellene az AkH és az OH vonatkozó szabályozásnak, ha jól értem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. január 2., 00:06 (CET)

Kamaliya

Sziasztok! A linkelt szócikkben egy hozzáértő szerkesztő át tudná nézni az orosz és ukrán nevek helyesírását? Előre is köszönöm! Üdv, ‑XXLVenom999 Gas mask.svgThe Bunker 2015. január 2., 19:13 (CET)

Átnéztem, amit találtam és tudtam, javítottam. Szerintem lehet átnevezni magyaros formára. Üdv! - Gaja   2015. január 3., 00:12 (CET)
Szia! Köszönöm a munkádat, és Hidaspal munkáját is! Az átnevezésben nem vagyok biztos, lévén művésznév, azt nem szoktuk "magyarítani". Üdv, ‑XXLVenom999 Gas mask.svgThe Bunker 2015. január 3., 20:34 (CET)

Tápai-rét

Segítséget kérek a Vita:Tápai-rét lapon. Úgy tűnik, a probléma elsősorban földrajzi, és csak azután helyesírási. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. január 5., 13:29 (CET)

Guillermo Pérez Rupérez

Amikor a Guillermo Pérez nevűek névütközésére fény derült, a spanyol nevekre vonatkozó elnevezési szokások szerint egyértelműsítettem a színészt: [1]. Hungarikusz Firkász (vita | szerk.) ezt vitatja, és többször is átnevezte helytelenre a szócikket. A szerkesztővitalapos megbeszélés nem vezetett eredményre, ezért fordulok a vitarendezés magasabb fórumához, vagyis ide, a kocsmafalra. Előzmények: Szerkesztővita:Hungarikusz Firkász#Spanyol nevek, Szerkesztővita:Joeyline#Guillermo Pérez.

Vélemények? -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 15:29 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A „többször” egy darabbal sem több annál, mint ahányszor Joeyline szerkesztő átnevezte helytelenre a szócikket. Mondhatnám én is, ha a vitapartneremhez hasonlóan befolyásolni szeretném a leendő hozzászólókat azzal, hogy már előre leszögezem, hogy csak az én általam képviselt vélemény lehet a helyes. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2015. január 5., 15:32 (CET)

Nem értem a vitát. Jávori Istvánnak van igaza, aki egyértelműsítette, ahogy azt szoktuk: Guillermo Pérez (színművész). Így van az angol és lengyel wikin is. Mivelhogy ez a művészneve (l. IMDb. PORT.hu). Wikizoli vita 2015. január 5., 16:10 (CET)

Symbol question.svg kérdés Hol van itt névegyezés? Az egyik három, a másik két néven "fut"... nem? Vagy fogja-e vala bárki a mexikói taekwondóst "csak" Guillermo Pérezként nevezni és az helyes-e egyáltalán? (Nem ismerem egyikőjüket sem, ezért kérdezem.) Fauvirt vita 2015. január 5., 16:18 (CET)

@Fauvirt: Nem spanyol nyelvterületen természetesen mindkettő Guillermo Pérez néven ismert (meg még vannak többen is, csak a magyar egyértlapon (még) nem szerepelnek). Az nagyon ritka, hogy az ismert névben benne van az anyai családnév is (mint pl Federico García Lorca esetén), ám spanyol nyelvterületen egyaránt használják mindkét családnevet a névben. Ez nekünk azért is jó, mert egyértelműsítés szükségessége esetén nem kényszerülünk zárójeles névtag használatára, hanem a fentebb hivatkozott irányelv értelmében simán az anyai családnévvel egyértelműsítünk.
@Wikizoli: Nem relevánsak a magyar Wikipédián más wikik egyértelműsítési szokásai, és egyébként sem művésznévről van szó, a Guillermo Pérez a saját neve. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 16:36 (CET)
Amúgy mi az elsődleges szempont ilyenkor, hogy zárójelesen, vagy nem zárójelesen van egyértelműsítve valaki ha mindenképpen mindegyik - ahogy magad mondod - "Guillermo Pérez néven ismert"? (Nem kötekedni szeretnék, csak egyértekben nekem mindig Karmela volt a fő segítségem... próbálom megértenia rendszert.) Fauvirt vita 2015. január 5., 16:45 (CET)
Spanyol nevek esetén, ha ismert az anyai családnév is, akkor az irányelv értelmében mindig az anyai családnévvel egyértelműsítünk. Ha nem ismert, olyankor kényszerű okok miatt marad a hagyományos, zárójeles névtagú.
Nagyon jó egyébként a szemléltetésre az irányelvnél bemutatott példa is: Wikipédia:Elnevezési szokások#Spanyol családnevek. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 17:23 (CET)

Az angol wiki szerint IGEN. Ott három Guillermo Pérez van: színész, taekwondós és atléta. Wikizoli vita 2015. január 5., 16:28 (CET)

+ a spanyol egyértlapon még egy teniszező és egy festő és építész. A paralimpiai bajnok atléta kivételével mindnek ismert az anyai családneve is, így őket azzal kell egyértelműsítenünk, az atlétánál egyelőre indokolt a zárójeles névtag. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 16:43 (CET)
És en:Guillermo Pérez Moreno még ott sincs az egyértjükön (pedig Sandovalnál meg is van erősítve, nem vagylagosan ez a név(rész))... ;o) Ellenben az atléta miatt tényleg szükséges a zárójeles egyért. Köszi! :-) Fauvirt vita 2015. január 5., 16:39 (CET)

Láthatóan két irányelv álláspontja ütközik itt: a spanyol nevek írására és a művésznevekre vonatkozó szokványok. Mivel irányelvi szintű ütközésről van szó, érdemesebb alaposan végiggondolni. A művésznevekkel kapcsolatos szabályozás pontosan szűkebb, kivételes kategóriaként jött létre annak idején, mivel a közösség úgy gondolta, hogy indokolatlan lenne azokat eredeti néven feltüntetni, akik művésznevükön váltak ismertté. Ez tekintethő tehát a szűkebb, különös szabálynak, ami lerontja az általánost. Mivel a művész nem használja a nevében az anyai nevet, az én véleményen szerint egyértelműsítés céljából sem kéne azt feltüntetni, összhangban az alkalmazandó irányelvvel. (Még egy apró hozadéka ennek: mivel ez a közösségi megállapodás, annak kéne érvelnie, aki el akar tőle térni). Persze ez már egy tágabb kérdésre vezet, hiszen nincs semmilyen lefektetett rendszerünk arra, hogyan oldjuk fel az irányelvek ütközéséből keletkező vitás helyzeteket (az biztos, hogy nem erőből). – Laci.d vita 2015. január 5., 16:41 (CET)

Itt nem művésznévről van szó, mivel a művész a saját nevén ismert, plusz spanyol nyelvterületen használt az anyai családnév is egyaránt. Itt csak egy sima egyértelműsítésről van szó, és mivel spanyolajkú, így az irányelv értelmében ez az anyai családnévvel történik. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 17:38 (CET)
Az irányelv azt mondja: „amennyiben egy művész leginkább egy a teljes nevétől eltérő művésznevén ismert, akkor ez legyen a szócikk címe”. Mármost ha valakit odahaza anyai családnévvel írnak, de máshol anélküli néven folytatja a tevékenységét, akkor az egy művésznév az irányelv szerint (hiszen attól eltérő néven alkot). – Laci.d vita 2015. január 5., 17:48 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Bővítettem a Guillermo Pérez (egyértelműsítő lap)-ot a spanyol és angol Wikipédia már megírt szócikkeinek felhasználásával. Egy részük nincs rajta sem az angol, sem a spanyol egyértlapon. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 5., 17:36 (CET)

Mivel több nevezetes személy is Guillermo Pérez néven ismert, így természetesen egyértelműsítésre van szükség, és a Guillermo Pérez címszó szükségszerűen az egyértelműsítő lapra kell hogy mutasson. Az irányelvek és útmutatók alapján – vita nélkül – teljesen felszámolandó a jelenlegi állapot, mely szerint a mezítlábas címszót lefoglalja valamelyik jelentés.

Namármost, mivel egyértelműsítésre van szükség, csupán az merül(het) fel kérdésként, hogy a színészt mivel egyértelműsítsük (a név további viselőiről nincs vita). Nyilvánvalóan csak a Guillermo Pérez (színművész) és a Guillermo Pérez Rupérez névalakok jönnek egyáltalán szóba. Viszont mivel spanyol névről van szó, és ismert a cikkalany anyai családneve is, így a vonatkozó Wikipédia:Elnevezési szokások#Spanyol családnevek irányelv alapján a színészt is az anyai családnevével kell egyértelműsítenünk, hasonlóan az egyértlapon felsorolt, a nevet viselő többi társához. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 00:28 (CET)

Érdekelne még az egyértelműsítésekben szintén magas fokon jártas @Karmela, Laszlovszky András: kollegák véleménye is. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 00:28 (CET)

Köszönöm az elismerést. :-) A spanyol nevekben és névhasználatban viszont nem vagyok jártas, meglehetős meglepetés volt nemrég, mikor azt olvastam, hogy a spanyolok két családnevet használnak. Nekem úgy tűnik a más nyelvű wikik alapján (is), hogy a rövidebb név is használatos. Nade van erre irányelv, ami szerint ha a teljes név megkülönbözteti egymástól őket, akkor az egyúttal az egyértelműsítésnek is elegendő. Nekem logikusnak tűnik, hogy ha a teljes név elég, akkor nem a rövid nevet toldjuk meg zárójeles egyértelműsítéssel, valamint a rövid névről egyértlap készül. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 7., 07:33 (CET)

Ha a rövid név az egyértelműsítő lapra mutat(na), akkor végső soron tök mindegy, hogy mivel egyértelműsítünk, hiszen így is, úgy is ott van a neve után, hogy színész, meg a születési éve is. Bennem inkább az a kérdés merült fel, hogy vajon a felsorolt többi GP van annyira ismert, hogy elképzelhető, hogy lesz valaha szócikkük? Már azt is furcsállom, hogy egy venezuelai színésznek nincs spanyol szócikke, csak angol, lengyel és magyar. Ilyen alapon ha kiírjuk a telefonkönyvből az összes Arany Jánost, akkor a költőt is egyértelműsíteni kell, függetlenül attól, hogy a többinek nincs szócikke. --Puskás Zoli vita 2015. január 7., 12:28 (CET)

@Puskás Zoli, ha más Wikipédián cikk van valakiről, az mégiscsak erősebb jelzés abba az irányba, hogy wikiképes az illető, mint a telefonkönyvben való előfordulás. :) --Karmela posta 2015. január 7., 13:16 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

  • A következő kérdések mentén szoktam a megoldást keresni:
  • Először is igyekszem begyűjteni az illető személy vagy az illető fogalom szóba jöhető megnevezéseinek teljes körét, egyelőre tekintet nélkül arra, hogy azok címként számba jöhetnek-e vagy sem.
Ezt a kérdést tágan igyekszem felfogni, beleveszem a Magyarországon vagy az illető saját országában hivatalos megnevezéseket, a tudományos irodalombeli szóhasználat-változatokat éppúgy, mint a sajtóban elterjedteket, a szokásos átírásváltozatok is idetartoznak a szememben, természetesen a Wikipédia szabályainak megfelelő átírás is; a szinonimák feltétlenül; de begyűjtöm a más személyekkel/fogalmakkal esetleg közös, és ezért további pontosítást kívánó elnevezéseket is; a születési nevet és a később felvett hivatalos és művészneveket egyaránt, sőt ezeken túl is ha tudom, összeszedem az olyan megnevezéseket is, amik esetleg felbukkanhatnak a Wikipédián egyértelműsítendő linkként; és ha akad más olyan is, amiről úgy gondolom, hogy azon a néven az illető fogalmat vagy személyt valaki nálunk keresheti.
  • Az összes aliasról érdemesnek tartok átirányító lapot készíteni az illető cikkre abban a pillanatban, amikor a cikk létrejön. Cím persze csak az egyikük lehet.
  • Ha az alias-csokor valamelyik darabja megegyezne egy másik wikiképes személy vagy fogalom kapcsán készített hasonló gyűjtemény egyik megnevezésével, akkor az illető megnevezés kapcsán szükségét látom az egyértelműsítő lapnak. A megnevezés eredeti, közös alapformája az egyértelműsítő lapra mutat. Az azonos megnevezéshez tartozó két átirányítás (vagy esetleg cikkcím) pedig egyértelműsítő kiegészítésre szorul. Az egyértelműsítő lap funkcióját részben abban látom, hogy segítségével a szerkesztők vagy a botok javítani tudják a nem egyértelmű linkeket, részben pedig abban, hogy tájékoztassa a jelentésváltozatokról az olvasót, továbbá hogy segítsen odatalálni a Wikipédián a jelentésekről fellelhető információhoz.
Eddig tehát a szisztematika.
A konkrét esetre alkalmazva a szisztémát az derült ki a számomra a fentiekből, hogy a következő aliasokból célszerű átirányítást csinálni a cikkre, illetve ezek egyike jön szóba cikkcímként:
  • Guillermo José Pérez Rupérez
  • Guillermo Pérez Rupérez
  • Guillermo Pérez (színművész)
A „Guillermo Pérez Rupérez”-t csak átirányításként használnám cikkcímként nem, hiszen egyrészt nem ez a művészneve, polgári neveként pedig ennél teljesebb neve is ismert.
Marad tehát eldöntendő, hogy melyik legyen átirányítás, melyik legyen cím a „Guillermo José Pérez Rupérez” és a „Guillermo Pérez (színművész)” közül.
A kettő közötti választás az egyértelműséget már nem befolyásolja, hiszen mindkét megnevezés egyértelmű. A kereshetőséget sem befolyásolja a választás, mert amelyik nem cikkcím, az átirányító lap lesz.
Két ajánlás ütközik: a spanyol nevekre és a művésznevekre vonatkozó, tehát az ajánlások sem segítenek egy szisztematikus választásban.
Marad tehát a nagyon gyenge, szubjektív esztétikai szempont. Ezen alapon, nem pedig szisztémából következően a teljes polgári név felé hajlok, hogy elkerüljük a zárójelezést. De jól meglennék a zárójeles címváltozattal is.
--Karmela posta 2015. január 7., 13:14 (CET)
A zárójeles névváltozat abban is segíti az enciklopédia használóját, hogy jelzi: több ilyen nevű nevezetes személy is létezik. A voksom - ha számít - a szócikk fő és egyértelműsítő elnevezésére: Guillermo Pérez (színművész). – Jávori István Itt a vita 2015. január 7., 18:23 (CET)
Ez nagyon jó érv. --Malatinszky vita 2015. január 7., 18:38 (CET)

Szerintem nem annyira jó érv. Az egyértelműsítő lap önmagában jelzi ugyanezt. A zárójelezést – amikor lehet, márpedig itt lehet – elkerülném. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 7., 18:46 (CET)

Így van, itt ráadásul az elnevezési irányelv is egyértelműen határoz róla. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 21:40 (CET)

Akkor a jövőben számítani lehet arra, hogy Demjén Ferenc József, Uhrin Benedek Sándor, Kissné Szekeres Adrienn című cikkek jönnek létre, ha felbukkan egy azonos nevű személy? Gyurika vita 2015. január 7., 21:23 (CET)

Nem kell számítani rá. Attól tartok, végletesen rossz irányba fordulna a megbeszélés az ilyen extremitásokkal, itt speciálisan a spanyol nevekről van szó. Egy eddig is, és nagyon régóta alkalmazott elnevezési gyakorlatról beszélünk, semmilyen újdonság nincs a fentiekben. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 21:37 (CET)

Jó, mert azt sem értem, hogy Bíró László József miért nem Bíró László (feltaláló)? Gyurika vita 2015. január 7., 21:41 (CET)

Annak kellene lennie. WP:BSZ -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 21:52 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A névütközésre való figyelemfelhívást nyugodtan kihagyhatjuk a címválasztás szempontjai közül, hiszen ha a címül nem a a zárójelesen toldalékolt változatot választjuk, hanem az hosszú kétcsaládneveset, olyankor is odaírhatjuk, sőt célszerű is odaírnunk az alábbit lap tetejére. --Karmela posta 2015. január 7., 21:57 (CET)

.

Egy rádiós műszaki díj helyes írása

A Rádiózás Műszaki Fejlődéséért Alapítvány által alapított és adományozott „"Lázár Dezső" Rádiós Műszaki Díj” (Forrás: Civil Szervezetek Névjegyzéke) helyes írása iránt érdeklődnék, uis az egyik szócikk alanya kapta. Én talán Lázár Dezső rádiós műszaki díjnak írnám, de jobb rákérdezni... Fauvirt vita 2015. január 6., 00:31 (CET)

Jól gondolod: Lázár Dezső rádiós műszaki díj (Kitüntetések és díjak elnevezései, 3. pont). ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 6., 15:35 (CET)

Spanyol nevek általában

A Guillermo Pérezek egyértelműsítésétől elvonatkoztatva, elgondolkodtatok ti már azon hogy miért van ilyen speciális különszabályunk a spanyol nevekre, és hogy jó-e az, hogy ez így van? Ugye, a világ számos nyelvén van olyan jelenség, hogy az embereknek van egy hosszabb meg egy rövidebb neve, és bizonyos esetekben az egyiket, máskor a másikat használják. Az amerikaiaknak gyakran van egy középső nevük, számos más kultúrában elterjedt a több keresztnév, nálunk is van, akinek bérmakeresztneve van, az oroszoknál ott az atyai név, a spanyoloknál meg az anyai vezetéknév. A mi elnevezési irányelvünk általában arra biztat minket, hogy a legismertebb névváltozatot használjuk. Ez alól kivételt képeznek az orosz (fehérorosz, ukrán) nevek, ahol megállapodás szerint mindig használjuk az atyai nevet. Ez ugyan kilóg a főszabályból, de legalább a kategórián belül egységes. A spanyol nevekre vonatkozó szabályunk viszont az, hogy nem használjuk az anyai vezetéknevet, kivéve ha van még egy olyan wikiképes személy, akinek ugyanaz a kereszt- és vezetékneve. A néhai chilei diktátort tehát Augusto Pinochetnek hívjuk, de ha kiderülne, hogy van egy Augusto Pinochet nevű krokettolimpikon is, akkor hirtelen Augusto Pinochet Ugarténak kéne neveznünk a tábornok urat. Mi ebben a logika? Mi indokolja, hogy így eltérjünk a főszabálytól? Miért nem használunk inkább egységes elnevezési szabályt a spanyol nevekre (ami szerint mindig használjuk az anyai vezetéknevet, vagy éppen soha)? Malatinszky vita 2015. január 7., 18:36 (CET)

Az a baj ezzel, hogy ha olyan nevet használunk amit senki nem ismer, akkor az félrevezető lehet. A múltkoriban valahol én is belefutottam egy ilyenbe (már nem emlékszem pontosan, de egy sportoló kapcsán), bizony először azt hittem, hogy a több név pont az általam is ismert személytől való megkülönböztetés miatt van, eltartott egy darabig, amíg a tartalom rávezetett, hogy tévedésben vagyok. Most már legalább azt is tudom, hogy honnan jött a harmadik név, de szerintem nem én térek el az átlagtól azzal, hogy negyven évig nem hallottam arról, hogy a spanyoloknál anyai vezetéknév is van. --Puskás Zoli vita 2015. január 7., 21:16 (CET)

Pontosan ez jutott nekem is eszembe a tegnap, és én is gondoltam rá, hogy felvetem a témát. A spanyol nevek különszabályozásának nem sok logikáját látom, mellesleg sok olyan esetet tudok elképzelni, amikor hátrányos ez a szokatlan egyértelműsítési módozat (jó példa erre a fenti Pérez-vita). ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 7., 21:30 (CET)

Nem biztos, hogy jó ötlet lenne ilyen szabályozást bevezetni. Mivel például „művésznevek” esetén fontos szempont, hogy amilyen néven ismertté vált az illető, az legyen a szócikk címe is, ezért spanyol neveknél is leginkább attól tenném függővé, hogy használjuk-e az anyától örökölt nevet, hogy hogyan ismertebb az adott személy. Például Emiliano Zapata helyett soha senki nem mond Emiliano Zapata Salazart, viszont Ricardo Flores Magón helyett senki nem mond Ricardo Florest. Zerind üzenőlap 2015. január 7., 21:33 (CET)

Én sem egy új szabályozás bevezetését tartanám jónak, hanem a spanyol nevekre vonatkozó különszabályozás eltörlését, ill. beolvasztását a főszabályba. Ez pedig csak az azonos nevet viselő személyekre vonatkozna, így nem lenne érvényes pl. az általad említett Emiliano Zapata és Ricardo Flores Magón esetére, akik továbbra is maradnának a régi néven (mivel ez a legismertebb nevük). Nem az lenne a cél, hogy sehol se lehessen használni az anyai neveket, hanem hogy két vagy több azonos nevű személy esetén ne a kizárólag spanyol nevekre vonatkozó szabályt, hanem a többi nemzetiséghez hasonlóan a zárójeles egyértelműsítést alkalmazzuk. ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 7., 21:38 (CET)

@Einstein2:@Puskás Zoli: egyetértek! Wikizoli vita 2015. január 7., 21:39 (CET)

Itt nagyon-nagyon rossz ötlet látszik elburjánzani, pusztán csak azért mert volt egy olyan konkrét eset, hogy valaki vitatta a spanyol nevekre bevett általános elnevezési formulát. Én magam többtíz spanyol neves egyértelműsítő lapot készítettem el (főleg sportolókról) úgy, hogy simán alkalmaztam az eddig is alkalmazott érvényes irányelvet. Nagyon rossz ötlet lenne felborítani a rendszert. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 21:48 (CET)

Köszönöm, Joey, hogy ismét értésünkre adod, hogy mi vagyunk a buták; a magamfajta tompaagyúaknak szüksége van ezekre az emlékeztetőkre időnként. Ha még fáraszthatlak egy percre, mondd már el, kérlek, hogy miért jó az, hogy a spanyol nevekre más szabály vonatkozik, mint a portugálokra vagy a franciákra. Az is érdekelne, hogy miért az borítaná fel a rendszert, ha a spanyol nevekre ugyanaz a szabály vonatkozna, mint a baszk nevekre vagy a katalán nevekre, és miért nem az borítja fel a rendszert, hogy a spanyol nevekre speciális szabály vonatkozik. --Malatinszky vita 2015. január 7., 22:03 (CET)
De hisz’ épp ez a spanyolszabály borítja fel a rendszert (vagyis a többi nemzetiségnél használt zárójeles egyértelműsítést). :-) ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 7., 22:07 (CET)

A főszabályba olvasztással csak az a nagy probléma, hogy ki dönti el, melyik a legismertebb neve. Én például ismertem Zapata másik nevét, akkor szerintem máris a teljes név az ismertebb. Vagy nem? Ha egységesíteni akarnánk, akkor én inkább látnám azt a feltételt, hogy akinek ismert az anyai vezetékneve, annál használjuk az teljes nevet. Pinochet esetén sem jelentene semmi problémát, ha az Ugarte is megjelenne a címben. A kereső is kidobja, átirányítást is lehet készíteni, és a cím legalább teljes. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 7., 21:51 (CET)

@Laszlovszky András: „A főszabályba olvasztással csak az a nagy probléma, hogy ki dönti el, melyik a legismertebb neve.” Ez nem specifikus jelenség, a nem spanyol nevekre is érvényes ugyanez. Ráadásul a spanyol személyek szócikkeinek 95%-ánál jelenleg is fennáll ez az esetleges probléma, hiszen a tárgyalt szabály csak az azonos nevet viselő emberek cikkeire vonatkozik. Tehát pl. Pinochet cikkcímét nem teszi egyértelművé ez a szabály. Azt, hogy minden spanyol életrajzi cikk címe tartalmazza az anyai nevet logikátlannak tartom (a Jorge Semprún Maura és a Rafael Nadal Parera címek pl. elég szokatlanul hangzanak és a rájuk való linkelést is bonyolítják). Ezenkívül azt sem tartom következetesnek ez utóbbi javaslatban, hogy ismét csak a spanyol személyekre vonatkozik (→ cseberből vederbe). ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 7., 22:06 (CET)

El kéne törölni ezt a spanyolos gumiszabályt. --Pagony foxhole 2015. január 7., 21:55 (CET)

Idézem az irányelvet, mert nagyon jól elmagyarázza, hogy miért is így nevezzük el ezeket a szócikkeket:

Spanyol nyelvterületen a személynevekben használják mind az apai, mind az anyai családneveket. Más nyelvekben ezekre a személyekre általában csak az apai családnévvel hivatkozunk, például: az Augusto Pinochet ismertebb, mint az Augusto Pinochet Ugarte. Ennek ellenére, ha ismert a teljes név, akkor a cikk első soraiban meg kell adni a teljes nevet.

A fenti szabály alól kivétel, ha több azonos apai családnevű, de különböző anyai családnevű személyről van szó, így az anyai családnévvel meg tudjuk különböztetni őket, vagyis ilyenkor az egyúttal egyértelműsítésül is szolgál:

-- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 7., 22:11 (CET)

A fenti idézetből ezt emelném ki: „Más nyelvekben ezekre a személyekre általában csak az apai családnévvel hivatkozunk, például: az Augusto Pinochet ismertebb, mint az Augusto Pinochet Ugarte.” A WP:NÉV szerint „A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.” Ez utóbbi alapján nem a spanyol nyelvterületen használt névnek (Augusto Pinochet Ugarte) kell elsődlegesnek lennie, hanem a legelterjedtebb magyar névnek (Augusto Pinochet). ✮ Einstein2 vitalap 2015. január 7., 22:18 (CET)

Joey: Szemmel láthatólag nincs is más érved, mint az irányelv idézgetése. Mindenesetre itt semmi olyat nem látok, ami választ adna a „Miért kezeljük a spanyol neveket másképpen, mint a portugálokat vagy a franciákat?” kérdésre. Malatinszky vita 2015. január 7., 22:18 (CET)

Kérdéseim:

  1. Ezen az oldalon hol maradt az autóversenyző nevéből a Díaz?
  2. A spanyolok többsége nyilván tud az anyai keresztnévről, az egyértelműsítő lapon mégsem használják. Ennek mi lehet az oka? Talán tudják, hogy van, de többnyire ők sem ismerik?
  3. A cikkek címeinél pedig a spanyol helyzet totálisan kaotikus (kattintgassátok végig az Alonso lap linkjeit és meglátjátok). A kivételek kezelésével mindig az a gond, hogy vannak akik nem tudnak róla (a mai napig én is közéjük tartoztam). Ha valami már anyanyelvi környezetben is zavart okoz, akkor miért számítunk itt az ellenkezőjére?

Azt hiszem ennyi. --Puskás Zoli vita 2015. január 7., 22:46 (CET)

Természetesen a Fernando Alonsók egyértelműsítése is az irányelv szerint történt anno. Azonban később történt egy olyan eseti kocsmafali miniszavazás, ahol sajnos a közönség megette a csalit, és megszavazott egy olyan kivételt, aminél a mezítlábas alapalak nem mutat az egyértelműsítő lapra, hanem sajnos lefoglalja az egyik lehetséges jelentést a több közül. Az ilyenek egyébként a hibás hivatkozások melegágyai. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 8., 00:53 (CET)
@Joeyline: A főjelentésként való használat már csak hab a tortán, az egy másik kivétel, amit szintén nem szeretek, pont a potenciális hibás hivatkozások miatt. (A véleményem egészen pontosan az róla, hogy tűzzel vassal irtani kéne.) De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy miért jó nekünk olyasmivel egyértelműsíteni, ami az olvasók döntő többsége számára nem ismert. Nem tudom valójában mennyire szerves része ez a harmadik név a neveknek, nekem jelenleg leginkább az itthoni második keresztnévre hasonlít, azt is csak akkor használjuk, ha az illető is használja a mindennapi életben. A vitát „elindító” venezuelai színész, Alonso, Nadal, az általam ismert spanyol sportolók döntő többsége (nem mertem leírni, hogy mind, mert biztos akad egy kivétel) nem használják ezt a nevet, az olvasók a létezésükről sem tudnak, ebből kifolyólag számukra nem egyértelműsít, hanem hanem bonyolít. Tegyük fel, hogy keresem XY írót. A keresőbe beütöm a nevét, ha az általános szabályok szerint van egyértelműsítve, akkor megkapom találatnak ezeket:
XY (egyértelműsítő lap)
XY (autóversenyző)
XY (táncművész)
XY (író)
Kattintok az íróra és már ott is vagyok. „Spanyolos” egyértelműsítés esetén a találatok:
XY (egyértelműsítő lap)
XYA
XYB
XYC
Azaz az egyetlen lehetőségem, hogy megyek az egyértlapra kibogarászni, hogy A, B és C közül melyik az író. Szerintem ez így nem jó. A különbség egyébként nagyon jól látszik, ha az angol, utána pedig a spanyol WP-n ütitek be a keresőbe a Fernando Alonso karaktersort. --Puskás Zoli vita 2015. január 8., 08:27 (CET)

Joey gondolom azért idézi az irányelvet (ha nem, majd kijavít), mert a lényeg az benne, hogy az anyai családnév pont megfelel egyértelműsítésnek, nem kell zárójelezni. A zárójelezés a végképp megkülönböztethetetlen karaktersorokhoz kellene csak, a címnek alapesetben zárójel nélkülinek kéne lenni. Ez esetben ez megoldható. Ami meg azt illeti, hogy miért kezeljük a spanyol neveket külön, hát pont azért, amiért az apai neveket használó szlávok esetét is. A spanyol az anyai családnévvel egy kuriózum. Amúgy meg sokkal nevetségesebben néz ki, ha a cikk címe Guillermo Pérez és a cikkből derül ki, hogy a neve tkp. Guillermo Pérez Rupérez, mint ha a cím is Guillermo Pérez Rupérez. Még egyszer: a kereső kidobja, az egyértlap egyértelműsíti, hogy ki kicsoda, szerintem felesleges még külön egyértelműsítést kitalálni hozzá. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 7., 23:11 (CET)

Így van, alapvetően erről van szó. Az irányelv fontos része, hogy alapesetben az apai családnévvel nevezzük el a spanyol nevűek szócikkeit, még ha spanyol nyelvterületen az anyai családnévvel kiegészített név is használatos, és e névtag a név szerves része. Azonban, ha így névütközés van, akkor a spanyolban ugyanúgy hivatalos anyai családnévvel egyszerűen kiegészítjük a címszót, ezáltal kvázi egyértelműsítést is végzünk, és elkerüljük a zárójeles névtagokkal járó felesleges hercehurcát.
Az egyértelműsítő lapra így is szükség van, és arra hivatkoznunk is kell a szócikk elején, hogy a többi ugyanolyan néven ismert nevezetes személyt is megtalálja az olvasó.
Ha pedig a wiki keresőjéből indulunk, akkor a névtöredékkel ugyanúgy ki fogja dobja mind az egyértlapot, mind annak elemeit, a címükben az anyai családnevet is tartalmazó szócikkeket. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 8., 00:53 (CET)
@Laszlovszky András: „Amúgy meg sokkal nevetségesebben néz ki, ha a cikk címe Guillermo Pérez és a cikkből derül ki, hogy a neve tkp. Guillermo Pérez Rupérez, mint ha a cím is Guillermo Pérez Rupérez.” Szinte az összes nem egyértelműsített spanyol személyről szól szócikk így néz ki (lásd pl. Rafael Nadal, de még a példaként citált, amúgy egyértelműsített Fernando Alonso is!), nincs ebben a világon semmi nevetséges. Azt pedig, hogy szerintem a jelenlegi gyakorlat miért nem jó, leírtam Joey-nak adott válaszomban. --Puskás Zoli vita 2015. január 8., 08:27 (CET)

Láttam, csak nem értek egyet vele. Más esetekben mindig az a válasz az ilyesmikre, hogy nem a címben kell elmagyarázni, miről szól egy adott lap. A zárójelezésnek a teljesen azonos karaktersorokat kell megkülönböztetni, nem az egymáshoz hasonlókat. Ha maga a teljes név elegendő az egyértelműsítéshez, akkor annak kéne elsődlegesnek lenni. Szerintem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 8., 10:50 (CET)

Így van, ez természetesen itt is él: nem a címszóban kell leírni a cikkalany teljes szinopszisát, arra a bevezető való. Puskás Zoli fenti ilyetén megközelítése – minden tiszteletem ellenére – teljesen hibás. Bőségesen elegendő, ha a nevezetes nevet a keresőbe írva az egyértelműsítő lapról ki tudja választani az olvasó az általa keresett cikkalanyt. -- Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2015. január 8., 11:17 (CET)
  • Egy jóval fentebbi hozzászóláshoz szeretnék észrevételt tenni, ezért ideidézem:
„Spanyolos” egyértelműsítés esetén a találatok:
XY (egyértelműsítő lap), XYA, XYB, XYC
Azaz az egyetlen lehetőségem, hogy megyek az egyértlapra kibogarászni, hogy A, B és C közül melyik az író.”
Ebből a legördülő menüs találatlistából azonban kifelejtődtek az átirányítások, pedig ezeket az egyértelműsítő lap készítése kapcsán szintén szükséges létrehozni! Így már a „XY (” legördülő listáján szerepelni fog az XY (író) → XYB átirányítás is!
Ha a hasonló, egyértelműsítő típusú átirányításokat következetesen létrehozzuk, akkor a címválasztás már kevésbé befolyásolja a cikk kereshetőségét a keresőablak legördülő menüjében.
Más a helyzet viszont a keresőmotoros kereséssel. A címválasztásnak és különösképpen a bevezető kialakításának már befolyása van arra, hogy az adott alias kapcsán a cikk hányadik helyen fog szerepelni a keresőmotoros találatok között.
--Karmela posta 2015. január 8., 13:24 (CET)

Április 25-e híd

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaja   2015. január 9., 14:08 (CET)

Helyes ennek a hídnak a neve? Nekem furcsának tűnik, de győzzetek meg, hogy nálam van rendszerhiba... - Gaja   2015. január 8., 22:59 (CET)

Miért furcsa? Április huszonötödike híd. Másképp hogy lehetne mondani? Április 25 híd talán még furcsább. Mert csak e kettő közül lehet választani. Wikizoli vita 2015. január 8., 23:09 (CET)

Én speciel az „Április 25. híd”-ra gondoltam volna elsőre. De ha nem furcsa, akkor jó... (Nekem továbbra is az, de ez már akkor az én saját problémám...) - Gaja   2015. január 8., 23:31 (CET)

Lehet, hogy igazad van. Példaként megtaláltam a Március 15. tér írásmódot (A magyar helyesírás szabályai. 182.) Wikizoli vita 2015. január 8., 23:39 (CET)

Igen, több utca neve is ilyen (pl. Május 1. utca a közelemben), átnevezem. - Gaja   2015. január 9., 10:04 (CET)

És köszönöm a segítségedet a keresésben! - Gaja   2015. január 9., 10:19 (CET)

Arany spirál vagy aranyspirál?

Sziasztok!

Az arany spirál cikken akadt meg a szemem – szívem szerint én ezt egybeírnám (az aranymetszéshez hasonlóan), de az átnevezéshez ez még nem tűnik elég indoknak. :) Az AkH-ban nem találom, OH-m nincs. Szaszicska vita 2014. december 30., 14:33 (CET)

Szerintem mindenképpen egybe, akár aranyóra (amikor aranyból van), akár aranyspirál (amikor nem aranyból van).--hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2014. december 30., 15:22 (CET)

Kiemelném az MHSz arany szócikkének két jelentését, amikor különírható (leszámítva az AkH.11 115. háromelemű eseteit, pl. arany ékszer, arany nyaklánc, arany töltőtoll stb.)

3. biz Aranyérem. | (jelzőként) Ilyennel való kitüntetést jelentő. Az érdemrend ~ fokozata.
6. (jelzőként) Nagyon értékes, (és ezért) a legjobbnak tekintett. ~ középút: a szélsőségektől tartózkodó magatartás; ~ ember kiváló v. jó(szívű) ember.

Úgy tűnik, csakis ezekben a jelentésekben lehet jelzőként különírni (az AkH.11 115. esetei mellett leszámítva egyes élőlények nevét, mint arany ribiszke, arany tinóru, valamint a kedveskedő kifejezéseket, pl. arany bogárkám).

Ezt erősítik meg az OH. alábbi példái:

  • arany fokozat(ú)
  • arany közép
  • arany ember ’sikeres, kiváló ember’ (de: aranyember ’aranyból készült emberalak’)
  • arany nyomású betű (de: aranynyomás)
  • a tulajdonnevek közül: Arany Horda, Arany Sas vendéglő

Megfontolandó, hogy a 6. jelentés itt figyelembe veendő-e. Másfelől viszont az arany szónak számos átvitt értelmű kapcsolata is egybeíródik, pl. aranyélet, aranygól, aranyifjú, aranyigazság, aranykezű, aranylábú, aranylakodalom, aranymetszés, aranymise, aranymondás, aranyősz (’napfényes, szép ősz’), aranyszabály, aranyszájú, aranyszívű, aranyvasárnap. Ádám 2015. január 1., 19:19 (CET)

De most akkor szerinted egybe vagy különírandó?--hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. január 5., 16:51 (CET)

Az arany, ezüst, smaragd stb. jelzői használata és különirása a jelzett szótól (többnyire a szin jelölésére) azért legalább annyira közkeletű, mint anyagnévi előfordulása. Miután ebben a kontextusban gyakorlatilag akár jelzői, akár anyagnévi minősége felfejthetetlen (számomra legalábbis), indokoltabbnak tűnhet valamiféle jelöletlen összetételként kezelni: aranyspirál ('az aranymetszés arányai szerint felépülő spirál'). Pasztilla vita 2015. január 12., 12:42 (CET)

Történelmi település

Tudja valaki, milyen elvek alapján és miért lett ma is létező és élő településrészek, városrészek egyértelműsítő eleme a történelmi település kitétel? Vagy hogy egész pontosan mit is jelent ez? Különösen az ehhez hasonló példák kapcsán tipródom: Pest (történelmi település), Csepel (történelmi település), Újpest (történelmi település).

  1. Első körben számomra a történelmi település meghatározása valami olyasmi lenne, hogy a múltban fontos szerepet betöltő, esetleg patinás kulisszáit máig megőrző település, ami mondjuk Pest esetében rendben van, de Újpest és Csepel kapcsán csak nagyokat nézek. Ha tényleg ezt értjük történelmi település alatt, nem értem, ez hogy játszhat egyértelműsítő szerepet a bevett és némiképp objektívabb Washington (főváros), Argosz (város) stb. típusok helyett, különösen hogy Újpestet nem feltétlenül érzem történelmibbnek, mint mondjuk Argoszt.
  2. Ha a fejemben másodikként felmerülő feltételezés szerint arra gondolunk történelmi település alatt, hogy ezeknek a településeknek csak a múltban volt közigazgatási önállóságuk, mára pedig egy város vagy község bel- avagy külterületi részei lettek, akkor nem értem, miért nem azt írjuk egyértelműsítőbe, ahogy például Óbuda (városrész) esetében (ami ráadásul nem kevésbé történelmi, mint Pest), esetleg a bennfoglaló város vagy község megadásával, például Gyárváros (Pécs). Arról nem beszélve, hogy a történelmi település szónak ilyen jelentése szerintem nincs, ezek lehetnek ugyan történelmiek, értsd a múltban jelentős szerepet betöltött városok-falvak, de ma is emberek által lakott települések (the település being an emberföldrajzi fogalom), csupán közigazgatási és területszervezési változások érték őket.
  3. Zavaromat tovább fokozza, hogy az Ábrahámfalva (történelmi település) típusú előfordulások alapján egy harmadik lehetséges definícióját is észlelni vélem a történelmi település egyértelműsítésnek. Ezekben az esetekben végképp nem az a kérdés, hogy történelmiek-e vagy sem ezek a települések, hanem hogy ma már nem léteznek, időközben elhagyták lakóik, ki- vagy elpusztultak, leégtek, tó mélyére kerültek stb. Nem lehetne ezekre az egyébként szintén létező Besenyő (elpusztult település) megoldást használni?

A tohuvabohu mindenesetre nagy. Pasztilla vita 2015. január 13., 10:48 (CET)

Nekem úgy tűnik, a második és harmadik pont a szempont. Újpest és Pest esetét meg lehet magyarázni, Újpest városrészként ma is funkcionál, Pest nevű közigazgatási egység viszont nincsen. Ellenben volt egy Pest nevű város, ami valaha összeolvadt Budával. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 13., 10:59 (CET)

A {{Történelmi település infobox}} sablon „történelmi (megszűnt) települések szócikkeihez használható”, ez a fogalom terjedhetett az egyértelműsítőkig. Oliv0 vita 2015. január 13., 11:09 (CET)

Az infobox anno az én kérésemre készült, amit többnyire ókori településekhez használtam, ezért vannak benne extra paraméterek. Ez önmagában még nem jelenti, hogy más településre ne alkalmazhatnánk a „történelmi” jelzőt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 13., 11:12 (CET)

Nem találok benne semmi kivetnivalót. Számomra a történelmi település azt jelenti, hogy egykor létezett önálló településként (falu, város, tanya stb), de ma már nem az, vagy nincs meg, vagy nem önálló (hanem másnak a része). Wikizoli vita 2015. január 13., 11:37 (CET)

Azért ne komolytalanodjunk el egészen. :) Azt nekem senki ne mondja, hogy Pest nem létezik nagyon is valóságosan. Vagy hogy ha nem létezik, akkor Óbudának is a történelmi település egyértelműsítést kellene adni, mert akkor Óbuda pont ugyanannyira nem létezik. (Egyébként olvastátok is, amit összeszedtem és leírtam? Merthogy ott vannak a jó és minden szempontból elfogadható megoldási alternatívák is létező példákban: (városrész) (elpusztult település) stb.). Pasztilla vita 2015. január 13., 11:46 (CET)

Csak eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha tíz embert megkérdeznék, szerinte Pest mi. Többen mondanák-e azt, hogy Budapest városrésze, mint azt, hogy egy 1873-ig önálló szabad királyi város? :) Pasztilla vita 2015. január 13., 11:48 (CET)

Emlékeim alapján dereng egy olyan szempont is, hogy a történelmi település és a mai városrészek nem teljesen fedik egymást, de a pontos megfogalmazásban nem vagyok biztos. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. január 13., 11:58 (CET)

Hát ez elég valószínű, de szerintem a várfalakkal körbe vett városmagokon kívül nem tudsz nekem mutatni olyan települést, amelynek a szerkezete évszázadokra vagy akár csak évtizedekre állandósult volna. A falu ahol felnőttem (Abda) a 19. században még két kilométerrel odébb volt, mint ahol gyerekkoromban, és az elmúlt harminc évben is jelentékeny változáson ment át a belterület. De remélem, most nem kell háromba vágnom az Abda szócikket. :) Pasztilla vita 2015. január 13., 12:01 (CET)

Pasztilla, magad adtad meg a választ. Pest történelmi településként más, mint a mai városrészként. Ráadásul városrészként nem funkcionál önállóan, ahogy Buda sem. Óbuda és Újpest viszont tényleges önálló közigazgatási egységek ma is. Ezzel nem mondom azt, hogy ez így jó, csak azt, hogy látok benne logikát. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 13., 12:14 (CET)

És rögtön a válasz (?) után jeleztem, hogy ez minden településre igaz. Akkor most szétbontsunk minden települést kettő darab szócikkre, mert a történelmi, diakrón valóságuk (kiterjedésük, közigazgatásuk stb.) nem feleltethető meg a mai állapotoknak? Persze, hogy ezekben a konkrétumokban a mai Szentendre más, mint a 19. századi, de ugyanazt a bitet írja le: Szentendrét. Óbudát. Ha nagy az igény rá, még mindig lehet egy Óbuda történelme szócikket írni (ahogy egyébként szoktuk is tipikusan országok esetében), nem a csúcson mesterségesen kettébontva egyetlenegy fogalmat, hanem annak mintegy tovább-bontott allapjaként. Pasztilla vita 2015. január 13., 12:53 (CET)

Ha jól értem, két külön kérdésről van szó: a) legyen-e külön cikk a történelmi Pestről b) mi legyen ennek a cikknek a neve: Pest (történelmi település) vagy Pest (város). --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. január 13., 12:23 (CET)

A Kispest, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Óbuda, Pest, Csepel, Soroksár, Pestújhely, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskert, Budafok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Nagytétény, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom nem keverendő össze a ma meglévő Budapest egyes részeivel. Tambo vita 2015. január 13., 12:36 (CET)
Na, pontosan ez az, amit nem értek. Mi alapján nem ugyanarról a településről van szó? Életrajzi szócikkeket is kezdjünk el szétdarabolni mondjuk életkorok alapján? Miért? Amit mondok, az az, hogy lexikográfiai, fogalmi szempontból az Óbuda-fogalom azegyetlen bit, amelynek vannak különféle időbeli, földrajzi stb. dimenziói. Sem a Budapest lexikonban, sem semmilyen lexikonban ilyen erőltetetten hülye szétbontást nem tudtok nekem mutatni, képesek például Rákosszentmihály címszó alatt az egykor volt Pusztaszentmihálytól a mai XVI. kerületig a Rákosszentmihály bit teljes diakrón ívét tárgyalni. Pasztilla vita 2015. január 13., 12:53 (CET)
Akkor, hogy jobban érthető legyek: én az Állami lakótelepen születtem. Ezt 1945-ben kapcsolták Pestszentlőrinchez. Így a születési helyem Pestszentlőrinc. 1950-ben Budapesthez csatolták. Azért túlzás lenne azt állítani, hogy azonos Budapest XVIII. kerületével. Tambo vita 2015. január 13., 13:09 (CET)

Pasztilla, asszem nem értettél meg. A középkori Szentendre épp úgy önálló közigazgatási egység volt, mint ma. A középkori Pest önálló város volt, de ma nem önálló közigazgatási egység, nem is lenne értelme a mai Budapest városrészeként írni róla. Más kérdés, hogy a mai értelemben vett Pesttel össze nem keverendő milyen legyen az egyértelműsítő tagja. Vagy kell-e egyáltalán egyértelműsíteni. Én úgy gondolnám, hogy kell, mert mindenki a mai Pestre gondolna a cím láttán, ami nem ugyanaz, mint a megszűnt város. Én legalábbis nem látom azonosnak ezeket a fogalmakat. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 13., 13:49 (CET)

Re Tambo: Értem, csak szerintem meg nem túlzás. Volt Pusztaszentlőrinc, puszta volt. Aztán jött mellé a Vadaspark. Aztán Szentlőrinchez csatolták Gubacs, Péteri stb. pusztákat. A századfordulón megépült a vasút, nagyközség lett. Később beépült az Üllői út, megnyílt a Bélésszövőgyár, megszületett Bélatelep. Megyei város lett. Bélatelepet elcsatolták Rákoskeresztúrhoz. Rendessytelep, Liptáktelep stb. kinőttek a földből. Ganz-kertváros Vecséstől Pestszentlőrinchez került. 1950-ben Budapest része lett, a XVIII. kerület. Pestlőrinc. Felépült a Havanna. Lőrincre visz a busz, ha a nagynénémhez megyek. Ez az elejétől a végéig Pestszentlőrinc, egy adott és folyamatosan változó élettér, település máig ívelő kontinuus története, amely ugyanahhoz a szótári bithez kötődik. Értem én, hogy pusztán közigazgatási okokból (önálló, nem önálló) véditek ezt a "történelmi település" megoldást, de ezt a cezúrát önkényes dolgokkal magyarázzátok (a mai Pestszentlőrinc nem az 1930-as Pestszentlőrinc. miért, az 1930-as Pestszentlőrinc az 1870-es Szentlőrinc? Egy szócikkben a helyük? Hát persze hogy!), és arra a rettenetesen egyszerű kérdésre továbbra sem kapok választ, hogy akkor miért csak ezeket a településeket bontjuk kettőbe-háromba és miért nem lehet azt a létező gyakorlatot követni, hogy van Kína (fő, ma is élő fogalom) és van Kína történelme (al, történelmi dimenziók), ahol ugyancsak a Kína a szülőkategória dacára annak, hogy aligha volt pont ugyanolyan az élet, az államiság a Kína által ismert entitásban 1647 és 1973 tavaszán, egy keddi napon. Őszintén meglep, hogy nem látja senki ennek a faramuciságát. Pasztilla vita 2015. január 13., 14:04 (CET)
Re LA: De, megértettem, hogy ezzel érveltek (közigazgatással), csak én ezt nem értem. Ha a már idecitált Budapest lexikon számára tök ismeretlen ez a mesterséges cezúra és kettébontás (sem másmilyen), mert a Rákosszentmihály szócikkben elég pontosan le tudják írni az egyebek alakulása mellett a közigazgatási változásokat is, akkor nálunk miért és hogyan épp ez a cezúra? Pasztilla vita 2015. január 13., 14:04 (CET)
Különösen bájos, hogy azt mondod nem értettem meg, miután a felvezetőm második feltételezésében éppen ezt a lehetséges interpretációt taglaltam. :) Pasztilla vita 2015. január 13., 14:06 (CET)
És akkor ötödször is leírom: Újpest. Ebben a szócikkben elfér a mai Újpestről való tudnivalók, a történelmiekkel egyetemben. Ha mégsem, vagy rengeteg az infó, akkor Újpest történelme. Újpest lehet történelmi város, történelmi nagyközség, történelmi anyámkínja, de nem történelmi település. Ma is település, ahol élnek. Pasztilla vita 2015. január 13., 14:10 (CET)


Na de mindegy, vissza a pennához, van ennél jobb dolgunk is. Pasztilla vita 2015. január 13., 14:12 (CET)

Szóval szerinted egyáltalán nem kell szétválasztani ezeket a fogalmakat. Ez is egy álláspont. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 13., 15:28 (CET)

Szerintem viszont kell. Két kategóriát nézzetek meg. Az egyik Kategória:Ókori görög települések, ahol Athén története található, a másik Kategória:Római Birodalom, ahol Ókori Róma. Márpedig a Római Birodalomban nem ez volt, hanem Róma, át kellene nevezni Róma (ókor)-ra, az előbbiből pedig ki kellene emelni külön cikké az Athén (ókor) cikket. Hidaspal vita 2015. január 13., 18:14 (CET)

Libegő – hogy is hívják?

Kedves Mindenki! Lett a Közlekedésműhyelben egy kisebb vita, hogy mi is a neve a Budapesti libegőnek. Az eredeti Libegő névről én bátorkodtam átnevezni a jelenlegi alakra, de @Voxfax: állítja, hogy annak Libegő a neve, csak így. A közlekedésműhelyben felvetettem, hogy még a BKV/BKK sem tudja, hogy hívják maguknak... Ezért kérem a hozzáértő közösséget, hogy ítélkezzetek felettem, helyesen jártam el, vagy nem! Köszönöm! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. január 15., 14:19 (CET)

Ítélkezzen a BKV/BKK OsvátA Palackposta 2015. január 15., 14:59 (CET)

Mivel a gyerekeim minden bizonnyal Sátoraljaújhelyen, a Tátrában vagy bárhol máshol is „Libegőzzünk!” felkiáltással rágnák a fülemet, mint ahogy rotringceruzával rajzolnak, mirelitzöldséget vesznek ki a fagyasztóból, és zsilettpengével… hm, azzal már nem csinálnak semmit, egyértelműnek tűnik, hogy egyértelműsíteni kell. :-) Mondjuk pont a budapesti libegő elnevezés az, amit szerintem soha életemben nem hallottam vagy használtam, de ez budapestiként valószínűleg természetes. Nekem sorrendben a Libegő, János-hegyi libegő, Zugligeti libegő jutnak eszembe, ha erről a látványosságról van szó, leírva is láttam már számtalanszor mindegyiket. A Budai-hegység turistatérképe szerint Libegő. --Puskás Zoli vita 2015. január 15., 15:38 (CET)

http://www.bkv.hu/hu/jarmuveink/libego/menetrend_libego/ mivel látom, nehéz megnyitni, idemásolom: 1/ ők adták neki a nevet, azelőtt nem létezett 2/ volt már BKV 1979-ben

„Névpályázat

Az első magyar kötélpálya neve eleinte szakmai körökben „jánoshegyi kötélpálya" illetve „zugligeti kötélpálya" volt. A kerületi önkormányzat pályázatot írt ki, ahol bárki javasolhatott nevet. Több tízezer javaslat érkezett. A teljes lista megtalálható a XII. kerületi Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galériában. Végül a zsűri a javaslatok között nem szereplő Libegő nevet adta a drótkötélpályának. Az ötletet valószínűleg a „Lebegő" névjavaslat adta. A hivatalos név „Jánoshegyi Légpálya" lett.

A Libegő üzemeltetője

A XII. kerületi Tanács hét éven keresztül üzemeltette a libegőt. 1977-ben könyvátírással a Libegőt átadta a Budapesti Közlekedési Vállalatnak. Itt az üzemeltetést a III. sz. Villamos Üzemegység vette át. Tizenkét évi üzem után, 1989. január 1-jétől vette át az üzemeltetési feladatokat az újonnan létrehozott Hegyi vasút és Kötélpálya Üzemek. A BKV a sikló és a fogaskerekű üzemeltetését is ide rendelte. 1998. január 1. újabb változás volt a Libegő életében, ekkor került BKV Libegő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. üzemeltetésébe.

A BKV a Libegőt 2000-ben tíz évre bérbe adta, Kasos István és Vadas Antal kapta meg hasznosításra.

A tíz éves bérlet lejártát követően a BKV a Libegő üzemeltetését, a 2010 kora tavaszán elvégzett felújítását követően nem hirdette meg újra. 2010 áprilisától a Libegőt ismét a BKV üzemelteti.” Voxfax vita 2015. január 15., 17:14 (CET)

A BKK-nál[2] és a BKV-nál[3] is előfordul egy oldalon a Libegő és Zugligeti Libegő elnevezés is. --Puskás Zoli vita 2015. január 15., 16:12 (CET)

Nekem is ez a legnagyobb problémám, hogy ők sem tudják, hogy hívják... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. január 15., 16:14 (CET)
Teljesen világos, hogy Libegő. Az összes többi ilyesmi csak köznevesült alakként veszi kölcsön. Ha figyelmesen olvasod a fenti BKV-s linket, megtudod, hogy valószínűleg a Lebegő névből maguk az építtetők alkották meg, 1970 körül, mivel a pályázatban nem találtak megfelelőt. Ne harcolj ellene, másoknak is megfelel így! Voxfax vita 2015. január 15., 16:52 (CET)
Puskás Zoli rögtön a Fajtanévvé vált védjegy témájára gondolt (Rotring, Mirelit, Gillette stb.) - itt ugyanilyen folyamatról van szó, nevezetesen tulajdonnév köznevesüléséről.
Még a jogi oltalom esetén sem mindig egyszerű a kérdés megválaszolása, hát még anélkül. (Más szavakkal: a BKV "levédhette" volna a libegő szót, amíg egyedül használta a "libegő" szót.) Úgy látom, hogy a Sátoraljaújhelyi Libegő, továbbá a libegő szónak egyre általánosabban a "drótkötélpálya" szinonimájaként való használata a köznevesülés irányába mutat.
Puskás Zoli is több egyértelműsítő alakot említ. Ha már a "zugligeti" jelző kell ahhoz, hogy egyértelmű legyen, melyik, akkor bizony valószínűleg köznévről van szó.----Linkoman vita 2015. január 15., 16:55 (CET)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Én azért nem vonnék le messzemenő következtetéseket abból, hogy egy budapesti vállalat a Budapesten üzemeltetett járművét a saját oldalán nem különbözteti meg mástól, hanem egyszerűen csak Libegőnek nevezi. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2015. január 15., 16:58 (CET)
Mivel joguk van a saját nyelvi leleményüket megkülönböztető jelző nélkül használni. És itt csak ez volt a kérdés. Voxfax vita 2015. január 15., 17:01 (CET)
És hol volt még a BKK akkor, amikor a Libegő Libegő lett? Úgyhogy ez nem „saját nyelvi leleményük”. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2015. január 15., 17:07 (CET)
Nem harcról van szó, Voxfax, hanem arról, hogy nagyrabecsült nyelvészek azt hiszik, jogi alapok nélkül is megoldhatnak egy ilyen kérdést. Ez pedig nincs így. Az lehet, hogy a BKV-nak az álláspontja azonos a tiéddel - csakhogy láthatóan eltűrték a köznévjellegű használatot és ezáltal gyengítették a tulajdonnév erejét. Arra is való a védjegyoltalom, hogy világossá tegyék: tulajdonnévről van szó (Törv. védve vagy R betű a körben a szó mellett.----Linkoman vita 2015. január 15., 17:04 (CET)
A komcsi rendszerben erre még nem fektettek gondot. Egyébként csak a nyitott, többüléses drótkötélpályára lehet használni, nem mindre. Jelző nélküli használata őket illeti meg akkor is, ha nincs (?) levédve. Fentebb idéztem a BKV-s szöveget, mivel pl. HF olyanokat ír, amiből látszik, hogy nem olvasta. Voxfax vita 2015. január 15., 17:09 (CET)
Mármint azt aminek a forrása a Wikipédia? Vigyor Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2015. január 15., 17:22 (CET)
Melyik melyiknek a forrása? Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Akkor pláne nem értem az elsőbbségi jog megkérdőjelezését. Jelentkezzen, aki elkövette, vagy kinyomozom. ;) Voxfax vita 2015. január 15., 17:36 (CET)
Szerinted, ha a BKK oldalán lévő szövegnek az alján az szerepel. hogy annak a szövegnek a forrása a Wikipédia, akkor melyik a tojás és melyik a tyúk? Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2015. január 15., 17:40 (CET)


re Voxfax: Nagyon fontos, hogy a BKV-nak az a joga, hogy egyértelműsítés nélkül írja a szót, nem egyenlő azzal a jogával, hogy követelje, mindenki tartsa tiszteletben, hogy az ő "leleményéről" van szó. Tehát nem az a jogsértő, ha valaki "vókmenezést" mond, hanem az a jogsértő, ha bárki engedély nélkül "Walkman"nek hívja a saját gyártmányú sétálómagnót.
Ha azt olvasod, hogy a BKV felszólította a sátoraljaújhelyi céget, hogy a továbbiakban ne nevezze libegőnek a szolgáltatását, akkor feltehető, hogy a BKV nemcsak várja a sült galambot a szájába a "nekem jogom van" dumával, hanem tesz is érte.
Mert ha Puskás Zoli továbbra is rámondja minden lanovkára vagy Darhtbahnra, hogy "libegő", akkor bizony a jövőben más vállalkozások is "libegőket" fognak kínálni, drótközélpálya helyett...
Mondom, itt egy köznevesülési folyamatról van szó - és ezt egy igényes lexikonban folyamatként is kell megjeleníteni. És nem helyes kijelenteni, hogy A vagy B, mert nem igazolható a tulajdonnév kizárólagossága.----Linkoman vita 2015. január 15., 17:18 (CET)

Libegő a neve. Ha egyértelműsíteni kell, akkor Libegő (Budapest) vagy Libegő (Zugliget) a helyes szerintem. Csurla vita 2015. január 15., 17:22 (CET)

Épp az a vicc, hogy az eredetit nem kell azonosítani, csak a klónjait. Voxfax vita 2015. január 15., 17:26 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A fent idézett szövegben ezt olvasom: „Végül a zsűri a javaslatok között nem szereplő Libegő nevet adta a drótkötélpályának. Az ötletet valószínűleg a »Lebegő« névjavaslat adta. A hivatalos név »Jánoshegyi Légpálya« lett. A kérdés szerintem ezzel el is dőlt! Vigyor A viccet félretéve, én a Cartographia térképszerkesztőinek hiszek, szóval szerintem is Libegő, de a köznevesülés is megtörtént, úgyhogy egyértelműsíteni kell. --Puskás Zoli vita 2015. január 15., 17:34 (CET)

Az a cég neve, ami pl. a Paksi Atomerőműnél sem egyezik meg a hivatalos vállalkozásnévvel, még az elébiggyesztett és teljesen lényegtelen MVM-mel sem (mert még Zrt. is vagy mi a ...). De itt sem arról van szó, hogy éppen most mi az üzemág neve, hanem az, hogy mi a neve. Az elsőbbsége kétségtelen, különböztesse meg magát tőle, aki később másolta le! Nem? Voxfax vita 2015. január 15., 17:42 (CET)

Mekkora Vigyor-t kell odaraknom, hogy megértsd a viccet? --Puskás Zoli vita 2015. január 15., 17:47 (CET)

Ha vannak klónjai, akkor az eredetit is egyértelműsíteni kell. Hacsak nem akarunk megint a főjelentésbe bonyolódni, hogy kinek mi számít főnek és miért. A legtisztább eset, ha a libegő átirányítás, ami az egyértlapra mutat. Így mindenki megtalálja, amit keres és mindjárt látja a többit is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. január 15., 17:49 (CET)

Pontosan ezt szerettem volna írni. Én is így gondolom. Csurla vita 2015. január 15., 21:18 (CET)

Na, akkor konkrétan hogy legyen? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. január 17., 20:21 (CET)