Wikipédia

Linkoman

Szerkesztői lap Vitalap


Wikipedia:Babel
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-5 This user is able to contribute with a professional level of English.


fr-2 Cette personne sait contribuer avec un niveau intermédiaire de français.
pl-2 Ten użytkownik posługuje się językiem polskim na poziomie średnio zaawansowanym.
ru-2 Этот участник владеет русским языком на среднем уровне.
de-2 Dieser Benutzer hat fortgeschrittene Deutschkenntnisse.
es-1 Este usuario puede contribuir con un nivel básico de español.
it-1 Questo utente può contribuire con un italiano di livello semplice.
sk-1 Tento redaktor má základné znalosti slovenčiny.


Szubcsonk torles.png Ez a szerkesztő eddig
számos szubcsonkot bővített ki,
megmentve őket a törléstől.
Felhasználók keresése nyelv szerint
Coat of arms of Budapest.png
Flag of Hungary.svg
 Ez a szerkesztő Magyarországon lakik
Wikipedia Reviewer.svg
 		Ez a szerkesztő járőr.
(ellenőrzés)
95000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 95000 szerkesztése van.
Nuvola apps cookie.png Ez a szerkesztő 25354 napos.


A Magyar Wikipédia 50 legújabb szócikke

Ars Wikipedica 1.Szerkesztés

LinkomaniaSzerkesztés

Törekszem a "csapatjátékra": keresem mások szócikkeiben a kapcsolódási pontokat (linkeket). Amúgy elsősorban életrajzi cikkekkel próbálkozom, sok még a megíratlan lehetőség.

Jobb ma egy link, mint holnap egy se'.

Patchwork, mint munkamódszerSzerkesztés

Én "patchwork" módszerrel dolgozom - elsősorban azt figyelem, milyen témában eddig milyen szócikkek, szerkesztések születtek és a hiányokat (a kapcsolódó témákat) feljegyzem, majd adott esetben ezeket kezdem szerkeszteni.
Végső soron maga a Wikipédia ötlete is patchwork-ön alapul: mindenki szabadon választhat: mit, mikor, milyen sorrendben, milyen terjedelemben szerkeszt.
Az így elkészült "foltokat" össze kell dolgozni, a hiányokat ki kell egészíteni.
Feltéve, hogy lexikont építünk és nem egy diffúz adatbázist.

Ars Wikipedica 2. (Helyettem mondták mások)Szerkesztés

Perneczky Géza a lexikonokrólSzerkesztés

„ Hamis hiedelem az, hogy a lexikonok a halhatatlanság csarnokai. A bennük szereplő nevek után feltétlenül ott áll a születési és halálozási évszám, vagy a még élők esetében (s ez a kegyetlen figyelmeztetés !) egy kis üres hely, hogy az olvasó majd a második dátumot is alkalomadtán pótolhassa. Halhatatlan csak maga a lexikon, amely túl fog élni mindnyájunkat: szerkesztőket, munkatársakat és olvasókat. Ebből a tényből származik aztán egy további körülmény is, a lexikonszerkesztő kiváltságosán nehéz helyzete. Mert mi az az évtized, amelyben a lexikon elkészül, ahhoz az évszázadhoz képest, amikor majd használják? Ki látja előre ennek a száz évnek az ízlését, érdeklődését, esztétikai meggyőződését? A lexikonszerkesztő hasonlatos a nagy kezdőbetűvel írt Időhöz, aki áll, kezében rostával, s létrehoz valami személytelen képződményt, magát az objektivitást. A lexikonszerkesztő tehát dönteni kénytelen, hogy mi legyen a jó rostálás biztosítéka. Számolja a rosta bkjait, sűrűségüket optimálisra állítja, és választ, hogy lexikonja a jólértesültség, illetve a feszes, de megbízható akadémizmus vagy a merész előretekintés, az avantgarde jegyében váljon-e halhatatlanná. A legnehezebb variáció mégis az, ha egyiket sem választja, hanem egyszerűen objektív lexikont szerkeszt.[1]”

A szavak helyes használatárólSzerkesztés

Konfu-ce szavai, Hamvas Béla megfogalmazásában: "Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és művészet nem virágzik; ha az erkölcs és művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik."

A változásokrólSzerkesztés

"Olyan történelmi pillanatban élünk, amelyben a változások annyira felgyorsultak, hogy a jelent lassan már csak akkor vesszük észre, amikor eltűnőben van." (R.D. Laing)

A community-rőlSzerkesztés

"...lassan világossá kell válnia a számodra annak, hogy ez nem pont az a community, ahol a tökös, szorgalmas, okos emberkék kerülnének előre. Itt alapvetően az kerül előre, akinek sok barátja van.

Biztos vagy benne, hogy csakugyan megérdemli egy ilyen community, hogy barátokat keress benne?" - Szerkesztő:82.113.98.44 2012. december 5., 17:14 (CET)

A lineáris olvasórólSzerkesztés

"a lexikont feltehetőleg nem azok olvassák, akiket egy bizonyos témakör tankönyvszerűen érdekel, és így feltételezhetően nekik kényelmesebb ide-oda ugrálni a linkekkel, mint egy nagy csomó betűhalmaz alól előbányászni amit keresnek. Nem lineáris olvasók, akik kezdik az elején, és végigolvasnak egy teljes témakört, hanem érdekli őket ez is, az is, ezért úgy célszerű kiszolgálni őket, hogy azt kapják, amire rákerestek" - Szerkesztő:Peligro, 2009. augusztus.

A szabdaidőrőlSzerkesztés

A wikipédiára (nemtől függetlenül) a szabadidejéből áldoz az ember. Azt kellene megnézni, hogy az egyes korosztályok esetében van-e lényeges különbség a nemek között a rendelkezésre álló szabadidő tekintetében. (Szerintem egyes korosztályoknál igen). Azonos mennyiségű szabadidő esetén szerintem az egyéni fontossági sorrend okozza a női szerkesztők alacsonyabb arányát. Nem azért nem járok horgászni, mert nincs horgászbotom, hanem azért, mert nem érdekel a horgászat. Ha valakinek fontos az olvasás, akkor vesz magának olvasószemüveget, max. elbújik a világ elől, amikor használja, ha olyan hiú :-) A fontossági sorrend eltérő voltáról pedig már köteteket írtak nálam sokkal okosabbak. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 24., 16:09 (CEST)

A nevezetességrőlSzerkesztés

"nincs automatikus nevezetesség? De, van, ezt ugyanis mi állapítjuk meg. Ideje volna felfogni, hogy a nevezetesség nem egy egyetemes igazság, amit a Wikipédia istene nyilatkoztatott ki a benne hívőknek, hanem egy alkalmatosnak látszó segédeszköz. És nem purista szekta vagyunk, aki nagyítóval vizsgálja mások erkölcsi jogát egy enciklopédiába való bekerülésre, hanem igyekszünk egy praktikus zsinórmértéket kialakítani, ami segít elválasztani a hasznos tartalmat a nem hasznostól. Ehhez van egy általános ökölszabályunk, ami jól-rosszul érvényesíthető (online források hiánya esetén inkább rosszul), és amit a speciális területek kívánalmainak megfelelően kell értelmezni, tágítani, szükíteni, specializálni." -- Bennó, 2010. júl. 8.
"A nevezetességi "irányelvek" gyakorlatilag használhatatlanok. Eleve azért jöttek létre, hogy az egynapos médiasztárokat, a garázszenekarokat és az önéletrajzokat könnyebben kiszűrhessük és eltávolítsuk, mint enciklopédiához nem illő témákat. Ehhez képest generális szabályként próbáljuk működtetni őket, ami nem megy, mert minden esetben egyedi döntést igényelne. Ha már fentebb több pokémonteszt jellegű ellenvélemény van, hadd tegyek egyet én is: mindenféle enciklopédikus elkötelezettségünk ellenére bikicsunáj, 2 girls 1 cup és hasonlók mindig megmaradnak, míg más, fontosnak tűnő dolgok a nevezetességre hivatkozva nem szoktak. A másik általános ok, hogy az az enciklopédia, amely a net világában a tudás egyetemes tárházát szeretné létrehozni, nem engedheti meg magának akár az információk morzsáinak törlését sem."-- L. András, 2010. dec. 22.
" hogyha az 1830-40-es években lett volna a wikipédia, kétségek merültek volna fel a Lánchíd wikinevezetességét illetően, mondván itt csak beruházásokról van szó és ezekre cikket építeni nem lehet. Apród, 2017."
Ebből a vitából is jól látszik, hogy ha nem végezzük el a „házi feladatunkat”, csak probléma van belőle. Mire gondolok? A jelenlegi nevezetességi kritérium (két független feldolgozás) szükségképpen általános, és nyilvánvalóan szükségmegoldás, nevezetesen az általános, külön nem szabályozott esetekre. Itt látszik, hogy gyakran nem tudja betölteni a szerepét. Miért? Mert az enciklopédia szerepe az lenne, hogy ha egy felhasználó valakiről vagy valamiről – többé-kevésbé közismert vagy valamikor közismert – jelenségről bővebb információt szeretne, és az információ létezik, azt találja is meg. Sajnos nagyon kevés szakmára vonatkozólag van külön szabályozás (itt most szándékosan, épp a kontraszt kedvéért a pornószínészeket említem), de nagy szükség lenne rá, hiszen az adott személy enciklopédia-képességét valójában nem az határozza meg, hogy megírták-e, hogy kik voltak a szülei, vagy hová járt iskolába, írtak-e róla életében (egyébként érdemi nekrológ még a jelen szabályok szerint is 50%-ot teljesít), hanem az, hogy mit csinált a szakmájában és az a saját szakmája szerint dokumentálva van-e a tevékenysége. Lehet, hogy unalmas, mert mindig ezzel jövök, de a legjobb példa rá a tudományos kutató (scientist, én nem szoktam tudósnak nevezni, csak azokat, akikről már tétel van elnevezve). A jelen példából (50%-os teljesítettség mellett különösen) úgy látom, hogy az újságíró is ilyen. A jelenlegi szabályok szerint (fuzzy logic: 50%) törölni kellene, ha lenne újságíróra vonatkozó külön szabályozás, érzésem szerint megütné a mértéket, vélhetően fel sem merülne a törlés (mint ahogy több, jelenleg törlési eljárás alatt lévő újságírónál). A jó hír az, ha elkészül(ne) a szabályozás, a vitatott szócikk visszaállítható. Bazsola vita 2020. január 28., 10:25 (CET)

Vajon az enciklopédiaszerkesztés szempontjából elfogadható az, ha a sajtó csinál valakiből "celebet", vagy fontosabb volna, ha a személy valamit véghezvinne az életben, amely megragadná a sajtó és az egyéb források gyártóinak érdeklődését? Vajon azonos szintű nevezetesség-e az, ha a sajtó egy fiúunokát unos-untalan a lapjaira vesz, ajnároz, emleget, miközben a személy semmi kiemelkedőt nem csinál, azzal a nevezetességgel, mint amikor valaki egyszer csak csinál valamit, pl. olimpiát nyer, és ekkor kezdi el a sajtó emlegetni? Mi az elfogadható nevezetesség: ha a sajtó az elért eredményt felkapva foglalkozik valaki személyével, vagy az ha a sajtó a személy személyét nagyra értékelve (teljesítmény nélkül!) foglalkozik vele állandóan? Ha a Kiskegyed Gizi nénit negyvenszer is megszólítja, mert olyan szuper muskátlikat ültetett a balkonjára, az már nevezetesség? Neked és nekem végig kellene ezeket gondolnunk (meg még a véleményformáló közösségnek) ahhoz, hogy rájöjjünk mi is a valódi nevezetesség. – Burumbátor Súgd ide! 2020. augusztus 18., 16:23 (CEST)

Arról, hogy mások zavarnakSzerkesztés

"Azt hiszem tévedsz: amikor szerkeszted valamelyik cikket, senki nem küld rád embereket, hogy zavarjanak. Ők ezt maguktól is megteszik.-- KeFe, 2013. július

A helyesírási hibákrólSzerkesztés

Ennél sokkal egyszerűbb a kérdés. Azt a bizonyos eredetit kellett volna helyesen írni. Normális esetben (értsd: ha a mai magyarok többsége képes lenne helyesen írni), közröhej lenne egy ilyen. Ha alkotnának egy törvényt „A hüjeségek ellen” címmel, akkor teljesen nyilvánvaló lenne, hogy itt nem kell ragaszkodni az eredeti szöveg hülyeségéhez. Ez pont olyan, csak sajnos ma az emberek többsége minden cím minden szavát nagy kezdőbetűvel írja, mert az angol szövegekben mindenhol így van, és megszokták. Ez az internetkultúra egyik hátulütője. Mindenesetre ha egy idézetben helyesírási hiba van, akkor azt legalább a (sic!) formulával jelezni szokta az idéző, hogy ő ugyan észrevette, de az idézet miatt nem javíthatja. Ezek a szövegek azonban még véletlenül sem minősülnek olyan irodalmi terméknek, amit csak betű szerint lehet idézni. Nem lehet egy költeményhez hasonlítani. – LApankuš 2012. augusztus 25., 11:54 (CEST)

A tárhelyrőlSzerkesztés

Jelenleg egy 1 Tbyte nagyságú merevlemez Magyarországon kb 20 ezer Ft. Ez kiskereskedelmi ár, ÁFÁ-val. Ez kb. 1 000 000 000 byte (erősen kerekítve). 20 Ft jelenleg egy Gbyte adat tárolása, a magyar dump tömörítve kb 400 mbyte... Vagyis a magyar Wiki aktuális lapjainak tárolása kb 10 Ft! Belátható, hogy nem a tárhely ára a szűk keresztmetszet! --B.Zsolt vita 2012. december 15., 15:18 (CET)

Az öncikkekrőlSzerkesztés

1: "Az öncikkíróknak felesleges segíteni, mert SOHA nem lesznek szerkesztők. Elfecsérelt idő a velük való foglalkozás, mivel csak az a céljuk, hogy saját magukról berakjanak valamit a Wikipédiába, és kész. Felesleges erőfeszítés arra próbálni rávenni őket, hogy tanulják meg a szerkesztés fortélyait, mert a Wikipédia mint olyan, nem érdekli őket, csak egy reklámfelületnek tekintik, egy adatbázisnak, ahova fel lehet tenni az önéletrajzot. Nagyon helyesen, ezt sok járőr vagy az újakat segítő szerkesztő tudja, és nem foglalkozik velük, és főleg nem nevezi őket újoncnak, ahogy te tetted. Én se nagyon foglalkozok velük. Ugyanígy a cégnévvel regisztrálók se lesznek soha szerkesztők, ha a fejünk tetejére állunk, akkor se. Ha a Tudás átadása, megőrzése, fejlesztése, terjesztése érdekelné őket, mint minket, hardcore-szerkesztőket, akkor nem a Kiskulacs Bt. nevében regisztrálnának. Ez ilyen egyszerű, csak egyesek szeretnek minden újonnan regisztrálót rögtön szerkesztőnek nézni és pátyolgatni, pedig nem mind érdemli meg."
2:az öncikket írók ritkán azért jönnek ide, hogy majd mindenféle cikkekkel gazdagítsák az enciklopédiát. Saját magukat, a terméküket, szolgáltatásukat, találmányukat jönnek reklámozni, mert itt ingyen van a felület és magasan hoz a Google mindent, ami Wikipédia. Ez egy mítosz, hogy majd itt maradnak és ezer más szócikket fognak írni. Ezt nyolc éves tapasztalattal mondom. Rengeteg energiát feccöltem az elején az ilyen szerkesztők tanítgatásába, aminek az lett az eredménye, hogy jól kipofozták a cégük/termékük szócikkét, majd eltűntek jól végezve dolgukat. Nem azzal kellene érvelni egy törlési megbeszélésen, hogy elüldözi-e a megbeszélés az illetőt vagy sem. Itt kizárólag az számít, hogy léteznek-e független források a személyről, az életéről, a munkásságáról. Attól, mert a találmány esetleg nevezetes, nem lesz feltétlen a feltaláló is az, mert erre külön források kellenek, amik beszámolnak az életéről és munkásságáról és nem csak a találmánnyal kapcsolatosan kérdezgetik. Ha a találmány nevezetes, arról kell szócikket írni, enciklopédiához illő, reklámmentes stílusban. És főképp nem angol nyelven egy magyar weboldalon. Xiaolong   Üzenő 2013. december 23., 15:21 (CET)

Az önérzetről és a wikirabszolgákrólSzerkesztés

Ha egyszer erre érek rá, amit tudok kijavítok, de nem vagyok wikirabszolga, aki egy senkiházi anon csettintésere dolgozik. Csurla vita 2015. június 23., 22:32 (CEST)

A cikkek terjedelmérőlSzerkesztés

" Egy szócikk minőségét, akár kiemeltségét NEM a kilobájtban mért mérete határozza meg. Van ott többféle szempont is, érdemes lenne ezen reflektálni egy kicsit. Másrészt legyünk már büszkék arra, hogy itt a magyar wikin vannak olyanok, akik képesek saját maguk összehozni egy cikket, anélkül, hogy szolgaian átvennék és lefordítanák az angol, német, héber, volapük, vagy ki tudja melyik wikipédiáról. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2010. szeptember 11., 18:41 (CEST)

Az érvelésrőlSzerkesztés

"Az, hogy valakinek nincs gondja valakivel, egy negatív, jóval üresebb állítás, mint az, hogy valakinek gondja van valakivel. Hogy nincs gondod valakivel, az sok minden miatt lehet: hogy egy hullámhosszon vagytok, hogy nem ismered a problémás oldalát a szerkesztőnek, vagy hogy ismered és nem érdekel. Ez régi és kipróbált szerkesztők esetében is lehetséges. Ez semmit nem változtat azon, hogy mások nincsenek egy hullámhosszon vele, és gondjaik vannak, vagy pedig csak egyszerűen nem bíznak benne, korainak tartják stb. Ugyebár ha polgármesterválasztáson indulsz olyan programmal, hogy Mátyásföldet megszünteted, lakosait eladod rabszolgának, kincseit pedig Újlipótvárosnak adod, az Újlipótvárosiak rád szavaznak, a Mátyásföldiek nem, ez esetben sem helyes azzal érvelni, hogy a Mátyásföldieknek is rád kellene szavazniuk, ha már egyszer az Újlipótvárosiak is annyian rád szavaztak." -- Gubbubu, 2011. augusztus

Arról a "tudományos" hírről, hogy egyszer még robotok írhatják a WikipédiátSzerkesztés

"Kell pár bot, amelyik írja a cikkeket, egy, amelyik törlésre jelöl néhányat, egy, amelyik törli, kettő, amelyik a kiválasztott lapokon szerkesztési háborúzik, egy, amelyik ezeket blokkolja, meg egy, amelyik trollkodik és naponta beírja, hogy milyen szemét ez az egész, és kész is egy Wikipédia. Mi kell még? :-) Ja, pár bot, amelyik olvassa az így létrejött cikkeket..." User:Bináris; 2013. június 30.

A "jogsértő" szó használatárólSzerkesztés

..."csak egy stilisztikai kérés: ha egy valószínűen (vagy vélhetően) jogsértő cikket vagy képet törlésre jelölsz akkor javaslom, hogy a szerk. összefoglaló megfogalmazásba se azt írd hogy „jogsértő kép” hacsak ez nem bizonyosodott be. Én a „vélhetően jogsértő kép” kitételt javasolnám (de amúgy a törlési sablonok között található „jogszerű felhasználása kétséges” is teljesen jó megoldás). Az apropó nyilván az hogy ma egy cikket és egy képet is találtam ami nem volt jogsértő csak nem volt tisztázott az engedély, ebben az esetben elég bántó a felküldőre nézve a „lejogsértőzés”... User:grin, 2014. március 3., 12:36 (CET)

A szerkesztői jóhiszeműségről és a Wikipédia rendjérőlSzerkesztés

Jelen hozzászólásommal nem törekszem olcsó népszerűségre trollok, zoknibábosok, zoknibábos trollok és rajongóik körében. A Wikipédia tartalma mindenkié, bárki olvashatja. Bárki szerkesztheti is a szócikkeit regisztráció nélkül. De ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek foglalkoznia kell a szerkesztői közösség minden ügyével. A szabad licenc alatti tartalom mindenkié, az adminválasztás pedig a szerkesztői közösség belügye. A visszaállítás teljesen jogos és helyes volt, ugyanis egy frissen regisztrált nick a szavazási irányelvek ismeretének, a közösségi lapok használati módjának és a konstruktivitásnak minden látható nyoma nélkül irkált bele. Alensha például zárt körben többször is megerősítést kért és kapott, hogy van-e szavazati joga. A szavazással kapcsolatos problémákat a szerkesztői közösség tökéletesen meg fogja oldani, ahogy eddig is tette az évek során. Na most ha valaki csak azért regisztrál be egy új nicket, hogy az első hozzászólásával ezt a lapot szerkessze, akkor összesen két eset van:

  1. Ő tényleg egy új szerkesztő, aki éppen most regisztrált, és akkor nincs dolga az adminválasztással, menjen szerkeszteni, hiszen nyilván azért regisztrált (ugye?), és azzal válik a közösség tagjává.
  2. Ő egy régi szerkesztő, aki új nicket regisztrált azért, hogy itt trollkodjon, és sunyisággal vádoljon másokat, holott ebben az esetben ő a sunyi, aki a közösség bomlasztására törekszik. Vajon honnan veszi a bátorságot, hogy új nickkel többes szám első személyben írja le, hogy „szavaztunk meg”? Vagy ez maga a zoknibábozás beismerése?

Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy amikor ugyanazon az oldalon több ilyen új harci nick tűnik fel, amelyiknek semmi más szerkesztése nincs, mint a választási oldal, ráadásul ... nyíltan provokatív névvel, akkor véleménye szerint melyik eset hihető ezek közül. Felháborítónak tartom, hogy ilyen provokációk oda vezethetnek, hogy megbecsült régi szerkesztőknek kell magyarázkodniuk. Nem tartozunk magyarázattal minden ismeretlen, rosszindulatú beszólogatónak. Aki kezdő szerkesztő létére valóban úgy érzi, hogy az adminválasztás megkérdőjelezésével kell kezdenie a Wikipédia "építését", az használja a vitalapot.

Szükségesnek tartom elmondani, hogy minden ok megvan a feltételezésre, miszerint a Wikipédia történetében nem először egy masszív zoknibábossal állunk szemben, aki a korábbiaknál ravaszabb módszereket használva, nagy energiát fektet abba, hogy az IP-ellenőrzés technikai korlátait megismerje és kijátssza, nemegyszer tesztelési céllal IP-ellenőrzést provokáljon ki, és az utóbbi időben különösen nagy aktivitást mutat. Amikor ez lehetséges lesz, elő fogunk állni konkrétumokkal is, de éppen a leírtak miatt nagyon nehéz dolgunk van. Mi nem vagyunk nyomozó hatóság, se technikai lehetőségünk, se energiánk nincs egy ilyen sunyi támadás teljes felgöngyölítésére, ezért marad a közösség ereje és összetartása, és ismételten arra kérek minden valódi szerkesztőt, hogy azokra figyeljen, akikről tudja, hogy szintén valódi szerkesztők, és a Wikipédia és a közösség építésén munkálkodnak. Ez nem az új szerkesztők ellen irányuló hangulatkeltés, hiszen új szerkesztő ebben a történetben nem szerepel, csak vagy új, vagy régi beszólogató. De hiába próbálja valaki technikai eszközökkel kijátszani a mi ellenőrzési lehetőségeinket, ugyanis a Wikipédia története azt mutatja, hogy végül mindig a közösség lesz az erősebb, és mindig a zoknifarmosok fogják feladni. Ugyanis mi vagyunk többen, és mi dolgozunk a jó ügyért. Mivel IP-ellenőri jogosultságom van, természetesen lesz, aki vádolni, gyanúsítgatni, rágalmazni próbál a visszaéléssel, már előre leszögezem: amit itt fent az ezen a lapon beszólógató(k???) tevékenységéről írtam, az nem alapul IP-ellenőrzésen, nem hoztam nyilvánosságra semmilyen bizalmas információt. A józan paraszti ész bárki számára elég annak a megállapításához, hogy bármely két szerkesztő együtt már több ember, mint „Ellenőriz” és „Csunki” harci nickek tulajdonosai együttvéve. Tudom, hogy ezzel a beírással nem fogom mindenkinek a tetszését elnyerni, de nem is célom. Befejezésül hadd emlékeztessek mindenkit az alapokra: a Wikipédia nem demokrácia vagy a demokráciát vizsgáló kísérlet, nem diktatúra, nem anarchia, nem csatatér és nem bürokrácia. A Wikipédia a tudás szabaddá tételére alapított enciklopédia, a közösség pedig ennek a feladatnak a szolgálatában dolgozik. Aki nem, az nem tartozik ide.... Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2014. augusztus 26., 08:51 (CEST)

Az önbizalomrólSzerkesztés

...Én magam a véleményemet úgy alkotom, hagy utánanézek dolgoknak, s széles látókörű vagyok.- User:Történelem p, 2014. május 25.

A szólásszabadságról a WikipédiánSzerkesztés

Fogalomtévesztés a szólásszabadság korlátozását emlegetni itt. A Wikipédia ugyan a világ egyik legszólásszabadabb fóruma, de műfajilag lexikon, aminek szigorú műfaji szabályai vannak. Szabadon szerkeszthető, de kizárólag az ellenőrizhető ismeretek terjesztése céljából. Eszerint sok minden nem fér bele, csak mert nem itt a helye. És nem a szólásszabadság korlátozása miatt, hanem azért, mert a Wikipédia nem a sajtó, nem egy hirdetőoszlop, és nem a Hyde Park. OsvátA Palackposta 2014. november 6., 12:14 (CET)

A semleges fogalmazásrólSzerkesztés

...azért nem írjuk oda XY nevéhez, hogy például "terrorista, csendőrgyilkos", mert egy enciklopédia nem minősít, nem véleményez, nem foglal állást, nem orientál, nem terel, hanem szigorú források alapján tényeket közvetít az olvasóknak, vonják le ők az illetőről a megfelelő következtetéseket (lehet, hogy ugyanez lesz a véleményük). Így lesz kurzusmentesen korrekt az a szöveg, amit leírunk.... [az] ilyen szintű megjegyzése[k]d vandálkodásnak tekinthetők, gondolkodás és vita nélkül visszavonandók. Az igazságot meg kell világítani – illetve megvilágosulnak azok maguktól a jól megírt cikk alapján –, nem pedig kinyilatkoztatni és szájba rágni.. [[Szerkesztő:Ogodej, 2014. május 23.

A delecionizmusrólSzerkesztés

"A törlés a Wikipédia természetes szócikk-szaporulatának és -csökkenésének természetes befolyásolója. Kidolgozott szabályok vonatkoznak rá, mennyiségi korlátok nélkül. Sem az nincs megszabva, hogy egy adott időszakon belül, sem az, hogy egy adott felhasználóhoz hány törlési kezdeményezés fűződhet.

„Inkluzionizmus nélkül nincs mozgalom, delecionizmus nélkül nincs minőség. Linkoman 2007. október 18., 16:03 (CEST)”

Szélsőségesen minőségpárti vagyok. Gyakorlatilag minden olyan szócikk, ami nem felel meg a minőségi elvárásoknak - legyen a hibádzás formai vagy tartalmi, mindegy -, szerintem vállalhatatlan. Ha azonnal nem javul fel, el kell tüntetni a látogatók szemei elől. Érdekes módon, a Wikipédia közössége a változatlan megtartás és a törlés közti átmenetet nem ismeri (például feljavítandó, a látogatók szeme elől eldugandó szócikkek munkapadja), így mivel magam nem tudok megbirkózni a rossz minőségű szócikkek tömegével, csak a törlést választhatom. Ezért delecionista vagyok". - Szerkesztő:December, 2010.

Arról, vajon érdemes-e figyelni a címét a még megíratlan cikkeknekSzerkesztés

" A Wikipédiát szerkesztők két eklatánsan különálló csoportra oszlanak ebben a tekintetben: olyanokra, akik egy hobbin belül készek a köz szolgálatát is megforgatni a fejükben, és azokra, akik a független, individualista szerkesztői magatartást akár harciasan is megvédik.

Számomra már jó néhányszor kiderült, hogy az ilyen "szükséges, de hiányzó" szócikkek megírását felvető szerkesztők azok, akik hajlandók lennének olyan cikkek megírására is, ami nem tartozik közvetlenül a saját aznapi érdeklődési körükbe. Nem érdemes megpróbálni X-et meggyőzni, ő másképpen áll ehhez a kérdéshez. X-nek viszont nem kellene itt kioktatni azokat, akik úgy gondolják, hogy az enciklopédia végül is az olvasókért épül, és ez a fontos dolog, ami természetesen magába foglalja azt is, hogy vannak a szerkesztők sorában olyanok, akik saját bélyegalbumuknak tekintik azt, és csak olyan cikket hajlandók megírni ami NEKIK tetszik.

A két csapat nagyon jól megfér egymás mellett, jut tér mindenkinek. Én azt javaslom a továbbiakra, hogy azok szóljanak hozzá, akik adott esetben el tudják képzelni azt is, hogy amikor éppen nincs kedvük a saját érdeklődési körükbe tartozó cikk szerkesztésére, hajlandók megnézni az egyik ilyen gyűjtőkategóriát, és akár egy olyan cikket lefordítani, ami egyébként eszükbe sem jutott volna DE valakik azt fontosnak ítélték meg." --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. szeptember 6., 10:29 (CEST)

A "bérszerkesztésről" és a reklámjellegrőlSzerkesztés

"...alapvetően a Wikipédia szempontjából nem szabadna hogy számítson az, hogy valaki kompenzációt kap a cikkírásért: a cél az hogy a készített enciklopédia értékes legyen, gazdag legyen, pontos legyen, releváns legyen és nekünk ezeket a célokat kell betartanunk. Ha egy szerkesztő abból akar megélni hogy ilyen Wikipédia szócikkeket ír akkor ez egy win-win szituáció: a Wikipédia gazdagodik miközben a szerkesztő is tudja etetni éhes családját.

A gyakorlat során felmerül pár típusprobléma:

A járőröknek szinte minden esetben mérlegelési helyzetük van annak eldöntésére hogy egy cikk melyik irányból súrolja a „reklám” határát (vagy hogy megfelel-e egyéb irányelveknek); a fizetett cikkek esetében fontos információ az, hogy ezeket egy felkérési folyamat eredményeképp készítették; ennek hatására a járőr egyrészt alaposabban oda tud figyelni arra hogy a reklámszerű kitételekre felhívja a szerkesztő figyelmét, másrészt viszont tudja hogy a szócikk nem rosszindulatból készült, a célja nem a wikipédisták becsapása hanem az irányelvkövető szócikkírás, és így tudatosan kevésbé aggresszíven tud hozáállni a kérdéshez. Emiatt én is fontosnak tartom a „nem független szócikkírás” megjelölését, ahogy azt fentebb is írták. Van aki nehezen tudja magában kezelni azt, hogy valaki pénzt keres a szócikkíráson. Ez egy valós probléma, nehezen kezelhető de ez ugyanaz mint amit mi mind csinálunk: írjuk a Wikipédiát amiből akárki akármikor (habár nem akárhogyan) pénzt csinálhat, ha tud. A szerkesztőket nem ez motiválja hanem az, hogy az általuk előállított tartalom eljut az emberekhez és számukra értéket ad, és ezen az úton az egész világunkat gazdagabbá teszi. Ezt nem befolyásolja az, hogy ezt valaki tudja-e keresetté változtatni a maga számára addig, míg ezt nyíltan, becsületesen és amúgy az elveket betartva teszi. Nekem nem fáj, ha valaki úgy gazdagszik meg hogy nekem nem okoz vele kárt; ezt az elvet népszerűsítem – a szabad tartalmakkal – immár évtizedek óta. (Ez nem kizárólagos: bárki bármikor megpróbálhat a Wikipédiából pénzt csinálni, optimális esetben úgy, hogy ennek során a Wikipédiának is visszaad tartalmat, emberi erőforrást.) Ha valakinek információja van, szócikk-anyaga de nem tudja azt megírni, főképp a gyakorlat hiánya miatt, akkor a leglogikusabb lépés olyasvalakit megkeresni akinek ebben gyakorlata van. A szerkesztők azonban lelkesedésből dolgoznak és esélyesen nem akarnak akár napokat-heteket tölteni egy jó minőségű szócikkel csak mert valaki megkéri őket. Ebben az esetben a „motiváció” a nem hobbitémára lehet a javadalmazás: ráveszi a Wikipédiát ismerő, abban profin mozgó szerkesztőt egy neki amúgy nem szívügye téma elkészítésére. Mi (a Wikipédia) általában másképp motiválunk: versenyeket rendezünk, vetélkedőket, tematikus akciókat; egy-egy kis téma esetén ezek nem használható módszerek (meg nincs is rá érdeklődés). Az a véleményem hogy Monachus nem követett el hibát, ha igyekezett a cikkeket objektíven és semlegesen megírni, és itt számomra nem lényeges hogy ezért fizetést kap-e vagy nem. Ha a cikk szövegezése nem objektív (ilyenek lehetnek a konkurrensekkel való összehasonlítás [jobb mint a, piacvezető, sikeresebb mint stb.], a szubjektív jellemzők objektívként való szerepeltetése [kiváló, különösen megbízható, sikeres, népszerű stb.] akkor az javítható és javítandó, de nem ok a törlésre. (Lehet hogy neki is kell segítség az ilyenek elkerüléséhez, legyünk segítőkészek ellenségesség helyett!) Ha pedig a cikk nem felel meg több irányelvnek sem (mert például nem nevezetes és nincs külső forrás és nem közérdeklődésre alkalmas információ és reklámízű) akkor marad a törlés; de ha törlés is annak oka az irányelveknek való teljes meg nem felelés, nem pedig a szerkesztő személye vagy háttere...--grin ✎ 2014. december 22., 10:59 (CET)

A friss hírekrőlSzerkesztés

Mivel a Wikipédia nem hírlap, nem friss hírekre specializálódtunk, ezért ha rögtön rá is ugranunk egy-egy új hírre, azt szerintem körültekintően, több helyről informálódva szabad csak átvennünk. Most olvasom, hogy puccskísérlet zajlik Törökországban... vagy az, vagy "csak" lövöldözés; vagy elfogták X.Y.-t vagy nem. Én nem sietnék ennek átvételével sem.

A megfogalmazásokkal is csínján kell bánnunk, végül is a hírlapírás (média) - komoly szakma. Egy mostani másik hírünkben pl. azt olvasom, hogy a királynő kinevezte Theresa May-t miniszterelnöknek. Nem tudom biztosan, de tartok tőle, hogy a királynő nem kinevez. Máshol csak azt olvasom, hogy megbízta a kormányalakítással.- Vadaro, 2016. július 15.

A WikidatárólSzerkesztés

A Wd-t a Wikipédiák támogatására hozták létre, nem pedig arra, hogy a Wikipédiákat minden téren alárendeljük a Wd-nek. Sajnos lassan kezdünk átmenni egy szimpla, száraz adatbázishalommá, adatbázisok gyűjteményévé, és elvész az, ami enciklopédiává teszi az enciklopédiát. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2019. június 25., 11:49 (CEST)

A rövidítések használatárólSzerkesztés

A Wikipédiának – ellentétben a papírkönyvekkel – nincsenek terjedelmi korlátai, ami miatt rövidíteni kellene. Mivel szinte minden rövidítés egyben bizonytalanságot okoz, én mindenképp támogatom a rövidítések helyett a teljes formák alkalmazását. (Vannak kivételek, mint a köznyelvben is univerzális rövidítések [pl. I.E., hogy csak kettőt írjak].) – grin ✎ 2019. augusztus 1., 22:27 (CEST)

Az FV-járőri ellenőrzésrőlSzerkesztés

ne hagyj jóvá anonok vagy meg nem erősített szerkesztők tevékenységeit, csak a jóváhagyás kedvéért. Azzal nem oldunk meg semmit; semmiképp sem segítünk a Wikipédiának. Vagy te keresel az ő tevékenységükhöz forrást, vagy szólsz nekik, hogy ők forrásoljanak és vársz 1-2 napot; aztán ha ők nem tesznek semmit, akkor visszavonod a szerkesztésüket.-- Dénes Feri, 2019. augusztus 22.

Egyes új szerkesztőkről és a közösségi médiárólSzerkesztés

Engem nem az zavar, hogy az új szerkesztő nem tud rögtön infoboxot berakni, hanem az, hogy az új szerkesztő:
  • nem tud/akar helyesen írni
  • fogalma sincs, mi az, hogy lexikon/enciklopédia
  • de véletlenül se néz utána
  • nem tanulmányozza a témakörébe vágó hasonló cikkeknek legalább a kinézetét, hogy valami hasonlót alkosson
  • azonnal megsértődik, ha szóvá teszünk bármit a cikkében

mindezeknek semmi köze a millió irányelvhez, szerintem. Egyszerűen a Facebook, a Tumblr, a Twitter, a blogok, az Instagram és minden egyéb online platform (amiknek gyakorlatilag 100%-a a Wikipédia után jött létre) ahhoz szoktatta az embereket, hogy bármit, azonnal kinyomhatnak a hálóra, szabályok és ellenőrzés nélkül. Ki is nyomják. És ha nem jön a like, akkor jön a hiszti. A fenti oldalakon nincs ellenőrzés, nincsenek szabályok, a Wikipédián vannak. Persze hogy nem olyan népszerű, mint azok az oldalak. Ezen nincs mit csodálkozni... - Tündi vita 2014. november 26., 15:44 (CET)

A vitakultúrárólSzerkesztés

Vitatkozzunk kulturáltan! Csak éppen akinek más a véleménye, vagy egyáltalán van véleménye az fogja be. Texaner vita 2019. május 23., 21:57 (CEST)

A túlsablonozásrólSzerkesztés

  • ... a rengeteg, ész nélkül túlsablozott cikk közös jelentése ez: a Wikipédia valójában egy vacak, ha jót akarsz, nézz utána másutt a dolognak. OsvátA Palackposta 2019. szeptember 29., 09:59 (CEST

A forrásokrólSzerkesztés

  • Véleményem szerint abba az irányba lenne érdemes eltolni a definíciókat, hogy forrás az, amiből az állítások ellenőrizhetők. Úgy gondolom, a források megnevezése nem valamilyen absztrakt lexikonszerkesztési póz, hanem az a célja, hogy a cikk állításait visszavezessük olyan más állításokra, amelyek ellenőrzöttsége jobb, mint ha csak a szerkesztő személyes véleménye támasztaná alá. Ha például egy szakmai állítás megjelent egy szakmai folyóiratban, akkor ezzel a mozzanattal bekerül a kérdéskörrel foglalkozók kritikai közegébe, ezért ha hosszú ideig nem tapasztalható negatív visszhangja, akkor megbízható információvá minősül. Ez akkor is igaz, ha történetesen nincs további feldolgozása az adatnak, és más független forrás sem közli. Más hangsúlyokkal még a nem-szakmai közvélemény kritikájának kitett állításokkal is ez a helyzet, mert ott is feltételezhető, hogy ha nagyon hamis lenne egy adat, akkor ezt valaki feltehetőleg szóvá tenné. Ha máskülönben elviselik a forráskritika elemzéseit, akkor én ezeket a forrásokat is elfogadnám. – Garamond vita 2020. február 1., 11:43 (CET)
  • ... a forrás hiánya nem alapozza meg a törlést. Tehát ne hivatkozzon senki, aki olyan nagyra tartja a maga szabályismeretét, arra, hogy "nincs független forrás, ezért törlendő", mert ez nincs a szabályokban. Ha nincs forrás, el kell a cikket látni forráskérő sablonnal. És nincs időhatár se, akárki akármit hazudik..."-– Burumbátor Súgd ide! 2020. február 12., 19:48 (CET)
  • Nem értek egyet azzal az megközelítéssel, hogy irányelveket mindig maximális szigorral és zéró rugalmassággal kellene betartatni. Idézem az irányelvek és útmutató bevezetőjét: „…nem pedig kőbe vésett szabályok, alkalmazásukban fontosabb a sejthető mögöttes szándék, mint a betű szerinti értelem (a pontos megfogalmazások sokszor esetlegesek), s a józan ész is fontosabb, mint a bürokratikus szabályszerűség.”. Itt nem egy vitatott állítást kell forrással alátámasztani, hanem egy közismert tényhez nem találni pillanatnyilag interneten publikusan elérhető forrást. Természetesen meg lehet jelölni a cikkben, hogy az állítás forrása nem ismert, erre való a Sablon:forr, de a minden áron törlést indokolatlannak és károsnak tartom. – BáthoryPéter vita 2020. március 5., 17:13 (CET)
  • ...ha tudsz ekvivalens nem fizető forrást megadni, akkor válaszd azt, de különben ne aggódj ezen. A Wikipédia csak annyit ígér, hogy az állításokat ellenőrizhető forrásokkal támasztja alá, azt nem, hogy azok a források ingyen is lesznek. --Malatinszky vita 2020. május 8.,

A naplószerű cikkekrőlSzerkesztés

A napi mozzanatok egy bizonyos esemény kapcsán nem enciklopédikusak, pl. ma a koronavírusos OP-törzs napi döntései, tevékenysége nem enciklopédikus. Vagy a 2006-os megmozdulások óráról-órára való követése. Ezeknek meg kellene adni a történelmi távlatot, és valamelyest összefoglaltabban írni róluk a cikket.- Burumbátor, 2020. március 14.

A szerkesztőtársak iránti türelemrőlSzerkesztés

Én... türelmesebben állok a kezdőkhöz, a bénázókhoz, a nehezen megszólalókhoz, Túróhoz, Osváthoz, Texanerhez stb. Még akkor is, ha egyes dolgaiktól néha a hajam az égnek áll. Azokkal szemben, akikkel szemben el kell járni, nem tétovázok, eljárok. De felismerem azokat, akik a médium különleges lehetőségei miatt nehezebben irányíthatók, taníthatók. Javaslom, hogy egy kicsit nézz mélyebben ebbe a felületbe. Egy ismerősöm sok-sok év kihagyás után most vette fel újra a pennát, és... hát elképedt, hogy mennyire bonyolódott a helyzet. A kategóriák, a sablonok, a citálássablonok....Nem egyszerű eligazodni a felületen. És ezeknél az embereknél szoktam mondani neked, hogy légy picit türelmesebb. Ne feledkezz meg azokról a szép időkről, amikor először jöttél ide, félve mentettél, izgultál, hogy mi lesz, ha a sablont be rakod a cikkbe stb. Más is így van ezzel, sőt vannak olyanok, akik már szintén nem a 30-as éveiket tapossák, de mégis szeretnének itt hasznos tevékenységet folytatni. Őket segíteni kell, szeretni! Nem lehet rájuk dörrenni, "kommunikációs blokkot" (hogy micsodát????) kérni rájuk, csak mert késlekedve veszik észre az apró sárga csíkot és a piros vagy kék jelzőt ott fent. Ez nem munkahely! Ez egy kikapcsolódásra tervezett felület, amelyen a hasznos hozzájárulást nagyon szeretjük. De ahhoz, hogy ne hagyjanak itt rohamosan bennünket a fiatalok (kopaszok), hogy másodszor-harmadszor is legyen valakinek kedve visszanézni, ahhoz nekünk tudnunk kell, hogy hogyan segíthetjük, nem pedig, hogy hogyan zárhatjuk ki mihamarabb. Pedagógusnak sokkal inkább kell lennünk, mint rendőrnek. A gumibotlóbálás nagyon kevéssé segíti a termékeny gondolkodást, ilyenkor szoktalak kérni, hogy ne fenyegetőzz, hanem mutasd meg az embernek, hogy hogyan kell.

Belátom, gyakran birkaszerű a türelmem, ez pedig néha nem jó. Olyankor vagy egy kolléga lép közbe és intézkedik, vagy szólnak. És ez sem volt mindig így, és ma sincs mindig így. Rám kell szólni, ha másképp látsz valamit, nem fogok átkozódni. Én nem szoktam személyeskedni, soha nem a személyét bírálom valakinek, hanem a jelenséget, vagy a cselekedetét. (Ezt persze van, aki félreérti - lelke rajta.)... --Burumbátor, 2020. április 22., 11:23

WikiparódiáimSzerkesztés

 Bővebben: User:Linkoman/Wikiparódiáim

Vigyázz, kész, copyrightSzerkesztés

Nincs egyszerűbb dolog a szerzői jognál.

A tézisSzerkesztés

Egyszerűen a szerző halálától számított 70 éven belül be van minden használat tiltva. és kész.

Ez különösen fényképek esetén védhetetlen fenyegetés.
Ha nem tudjuk, ki a fotós és mikor halt meg, akkor a fényképen szereplő illető halálától számítjuk.
Tök egyszerű, nem?

A következménySzerkesztés

Ebből következik, hogy fényképeket - legyenek bármilyen ocsmány minőségűek - csak akkor tüntethetünk fel egy adatbázisban, ha már a fenének sem érdekesek.

PéldákSzerkesztés

  • Hans-Georg Gadamer német filozófus 2002-ben halt meg, 102 éves korában. Tehát a fotóját már 2072-ben láthatjuk a Wikipédiában!
  • Móricz Zsigmond fotóira is még egy kicsit várni kell.
  • Hamarosan láthatjuk a spanyol polgárháborúban lelőtt katalán fotós egyik képét!
  • És bemutathatjuk a Volkswagen Bogár prototípusát 1936-ból!
  • És szinte a lőpor illatát érezhetjük egy 1935-ös vadászatról készült fotóról.

VégkövetkeztetésSzerkesztés

Mert a fejlődést semmi sem állíthatja meg. Aki nem hiszi, hogy ezt elhiszi bárki is, látogasson el a Wikipédiára.


Murphy törvénye a Wikipédiára alkalmazvaSzerkesztés

Murphy törvénye
  • Ha egy szócikk elrontható, azt el is rontják.
  • Folyományok:
  1. ha kijavítod, mások vitatni fogják a javításaidat.
  2. ha ragaszkodsz a javításodhoz, mások azzal fognak vádolni, hogy te rontottad el.
  3. ha nem javítod ki, egyszercsak valaki felveti: jé, ez hibás, miért nem javítottad ki eddig?
Chisholm harmadik törvénye
  • akárhogy vélekedsz a szerkesztéseidről, a többiek másként ítélik meg.
  • Folyományok:
  1. Ha valamit olyan érthetően magyarázol el, mint egyik forrásban sem található, valaki biztosan azt fogja állítani, hogy egy másik forrásban világosabban elmagyarázták.
  2. Ha olyasmit javítasz ki, amiről biztos vagy, hogy mások is hibásnak tartanak, valaki biztosan védelmébe veszi az eredetit és a te javításodat minősíti hibásnak.
Shirley törvénye
  • A legtöbb szerkesztő megérdemli egymást.
Whistler törvénye
  • Sohasem lehet tudni, kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a főnök.
  • Folyományok:
  1. Ha nincs köztünk főnök, akkor az Alapítvány a főnök.
  2. Egyesek még köztünk is főnököket keresnek.
T. Rance Lator teorémája a fordításról
  • Egy Wikipédia-cikk minél terjengősebb, áttekinthetetlenebb, annál valószínűbb, hogy megtetszik másoknak, akik más nyelvekre fordítják.
  • Minél több szakszót tartalmaz az eredeti nyelvű szöveg, annál valószínűbb, hogy a fordítók ezeknek a célnyelv szerinti kifejezéseit nem értik és új kifejezéseket alkotnak helyettük.
  • Folyományok:
  1. Ha a témában már valaki lényegre törő cikket írt, akkor a fordító teletömi a szöveget lényegtelen dolgokkal és felülírja a helyesen lefordított szakkifejezéseket a saját ízlése szerint.
  2. Ha mindezt bárki szóvá teszi, a közösség felháborodottan ad igazat a botcsinálta fordítónak, hiszen ingyen, a közösség javára dolgozott.
Loftus munkaerő-toborzási teorémája
  • A be nem jelentkezett felhasználók képességei mindig nagyobbnak látszanak, mint a bejelentkezett felhasználóké.
  • Folyományok:
  1. Ha bejelentkezett felhasználó bejelentkezés nélkül ír valamit, másokban nagyobb reményt kelt.
  2. Legjobb be sem jelentkezni.
  3. A legkevesebbet szerkesztők fogják a leginkább propagálni a be nem jelentkezett felhasználók tiszteletét.
A helyreállítás Drazen-féle törvénye
  • Egy szócikk helyreállításának időtartama fordítottan arányos elrontásának időtartamával.

A többiektől kaptamSzerkesztés

Kiváló Wikipédista DíjSzerkesztés

 
Kiváló Wikipédista Díj

Ezt a díjat az angol Wikipédiában ismert Barnstar mintájára alapította Nyenyec 2005. január 1-jén.

Azok a kiváló szerkesztők kapják, akik kiemelkedően sokat tettek a magyar Wikipédiáért.

Kapták:

Időtlen idők óta-díjSzerkesztés

 
A szerkesztőnek, aki lektorál, korrigál és tagol. Már időtlen idők óta. -Opa 2007. július 27., 23:30 (CEST)
Nem az „Önzetlenül a Wikipédiáért-díj”, de azzal közel egyenértékű elismerés :)

Kedves Linkoman, nem szoktam sok mindenkivel levelezgetni, de azért látom, mi folyik itt. Sajnálom, ha elmész, mert szerintem szükség van Rád. Te vagy a legkövetkezetesebb szerkesztő, akit ismerek. Nem szólok bele a döntésedbe, de azért engedd meg, hogy ezt még odaadjam Neked, marasztalóul vagy búcsúzóul:==

  A Wiki Védelmezője Barnstar
Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázat. Pumukli vita 2008. március 9., 00:10 (CET)

2019Szerkesztés

  Kiváló szócikk megmentő
A rengeteg bővítésért, feljavításért, újraírásért, amivel fáradhatatlanul dolgozol, gyarapítva a Wikipédiát hosszú évek óta. Szeretettel: Gg. Any Üzenet 2019. február 10., 21:00 (CET)

15. WikiszületésnapomraSzerkesztés


Tizenöt éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e virtuális szegleten
magam
magam.

Tizenöt évem elszelelt
más hobbira időm se telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily kíbord-koptató
szegény
legény.

Ha örül sok admin nagyúr,
hogy hősünk nem irányelvet gyalul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
wikipédiás fokon
szócikkekkel gazdagí-
tani!

Az Unciklopédiába írtamSzerkesztés

A hét sablonvezér

A Wikipédia-beli hét sablonvezér abban különbözik a hét vezértől, hogy nem mind Ondok, de mindegyik undok. Kommunikációjukban kerülik az emberi véletlenszerűségéket, a céltalanul egyéni és esztétikus megfogalmazásokat - ők sablonokkal kommunikálnak.
Történik pl., hogy Albert Einstein nevű gyanútlan új szerkesztő bejelentkezik Szerkesztő: 1kő (olvasd: egy kő, németül Ein Stein) néven és megkezdi szócikkét a relativitásról. Mit tesznek vezéreink?
Az első szerint formázandó.
A másik szerint szubcsonk, mert olyan rövid.
A harmadik szerint nincs forrás.
A negyedik lektorért kiált ("nézze már meg valami hozzáértő")
Az ötödik azt kifogásolja, hogy miért nincs bevezető.
A hatodik a kategóriákat hiányolja.
És ekkor jön a halálos döfés: " saját kutatás, törlendő."
Mint valami énekes pankrációban. A végén már csak olyan marad, akinek hangja nincs, de jól odavágott mindegyik ellenfelének.
És ez ellen semmi gyógyszer, nincs tabletta, de még a pasztilla sem segít.

A lap eredeti címe: „http://unciklopedia.org/index.php?title=A_h%C3%A9t_sablonvez%C3%A9r&oldid=59874”

Főbb közreműködéseimSzerkesztés

Az alábbiakban azokat a szócikkeket közlöm, amelyeket én kezdtem el. Ezek továbbfejlesztését adott esetben mások végezték el.
Előfordulhat, hogy a szócikket mások olyan tartalommal töltik meg, amivel nem értek egyet. Ilyenkor a belső linket elhagyom, mert a továbbiakban nem kívánok közösséget vállalni az általam elkezdett cikkel.
  • 2015. július 31., péntek - Linkoman 4000. napja

Részletesen idézett cikkem (Saját márkás termék)Szerkesztés

Ezt a szócikket - mindeddig - döntően én írtam meg. Részletesen idézi - a Wikipédia mint forrás feltüntetésével - Rekettye Gábor - Hetesi Erzsébet: Kínálatmenedzsment c. könyve (Akadémiai Kiadó, 2009. 99 - 100. old.) ISBN 978 963 05 8678 8

A 10.000. szerkesztésemSzerkesztés

Szócikkben végzett 16.000. szerkesztésemSzerkesztés


20.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2007. április 20. Dobozy Attila (editcount szakaszosan működik)

25.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2007. szeptember 4. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)‎ (komolyra fordítva)

34.000. szerkesztésem (a "beállításaim" szerint")Szerkesztés

37.000. szerkesztésemSzerkesztés

40.000. szerkesztésemSzerkesztés

42.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2012. január 26.

43.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2012. szeptember 27.

44.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2013. május 29.

45.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2013. december 2. Fertőrákos‎; 17:08

47.546. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2014. augusztus 16. (10 éves évforduló)

50.000. szerkesztésemSzerkesztés

90.000. szerkesztésemSzerkesztés

  • 2020. március 21., 23:14 eltér történet +31‎ VDSZ ‎ == Székhelye == (új)

JubileumiakSzerkesztés

Az első 5 szócikkemSzerkesztés

Életrajzok (737 db)Szerkesztés

Földrajz, helyismeret (115 db)Szerkesztés

Jog és közigazgatás (330 db)Szerkesztés

Évek a jogalkotásban (151 db)Szerkesztés

1867, 1868, 1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881, 1882, 1883, 1884, 1884, 1885, 1886, 1887, 1888, 1889, 1890, 1891, 1892, 1893, 1894, 1895, 1896, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948, 1949, 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019

BélyeggyűjtésSzerkesztés

Névnapok (186 db)Szerkesztés

Szócikkek a Pallasból indulva (278-16 db)Szerkesztés

ListákSzerkesztés

Egyéb (281)Szerkesztés

AllapokonSzerkesztés

Eredeti névenSzerkesztés

Bennfentes kereskedelem, Beszédes József, Bényei Géza, Imázs, Követő jog, Labdarúgócsapatok listája, Mányai Lajos, Motorkerékpár, Müncheni egyezmény, Polgármester, Puli (autótípus),Pusztai Gyula (jogász), Pusztavacs, Schulek Frigyes, Svájci vállalatok istája, Szabad királyi város, Védjegy

Ezekben az országokban jártamSzerkesztés

  Egyesült Államok   Ausztria   Belgium   Bulgária   Csehország   Franciaország   Hollandia   Horvátország   Lengyelország   Monaco   Egyesült Királyság   Németország   Olaszország   Oroszország   Románia   Spanyolország   Svájc   Svédország   Szerbia   Szlovákia   Szlovénia   Ukrajna   Vatikán

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Kritika 6. 1968. 10. szám Perneczky Géza: Művészeti Lexikon
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Linkoman&oldid=23161171”