Wikipédia

Tauffer Vilmos

(1851–1934) szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár

Tauffer Vilmos (Kolozsvár, 1851. július 2. – Budapest, 1934. december 7.) szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár.

Tauffer Vilmos
1880 körül
1880 körül
Született1851. július 2.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1934. december 7. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaTörök Anna
Foglalkozása
  • nőgyógyász
  • szülész
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1874)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Tauffer Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Orvosi tanulmányait részben a pesti, részben a Bécsi Egyetemen végezte. 1874-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták és még ugyanezen évben a szülészeti tanszék mellé gyakornokká nevezték ki. A következő évben egyetemi ösztöndíjjal külföldre utazott. Rövidesen a freiburgi egyetem szülészeti klinikáján Alfred Hegar mellett tanársegéd lett és ezen minőségében két évig működött. Időközben beutazta Anglia, Franciaország és Svájc nevezetesebb egyetemi városait. 1878-ban részt vett katonaorvosként Bosznia-Hercegovina okkupációjában, majd a Budapesti Tudományegyetem Szülészeti Klinikáján lett első tanársegéd és még ugyanezen évben magántanár. 1881-ben, amikor a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszéket szervezték, őt nevezték ki e tanszék rendes tanárává. Rendkívüli tagja volt az Országos Közegészségi Tanácsnak, elnöke a Magyar Országos Balneológiai Egyesületnek, tagja több német tudós társaságnak, rendes tagja a székesfővárosi bizottságnak. 1881 és 1918 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti II. sz. szülészeti-nőgyógyászati klinikán. Nagyszabású irodalmi munkásságot fejtett ki.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.[2]

 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (Falsírboltok, jobb-471.)

Eredményei szerkesztés

Jelentős érdemei vannak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés, a transzvaginális méhrákműtét, a sugaras méhrákkezelés meghonosítása terén. Elsőként végezte Magyarországon a sérült uréter varrását, epehólyagműtétet és vesekiirtást. Az operatív nőgyógyászat megteremtője volt Magyarországon. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai közül kerültek ki. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást.

Művei szerkesztés

Dolgozatai nagyrészt német nyelvű szaklapokban is megjelentek:

  • A külső nemző részek befolyása a gyermekágyban. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A terhesség és méhrák szövődményei különös tekintettel a szülésre. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A szülészet és nőgyógyászat Boroszlóban. Orvosi Hetilap, (1876)
  • Korai klimax létrehozatala a petefészek kiirtása által. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A hüvely és a méhelőesésnek létrejöveteli módja: Prophylaxis és némely a kezelésre vonatkozó megjegyzések. Orvosi Hetilap, (1877)
  • A prophylactikus alagcsövezés kérdése a petefészki daganatok kiirtása után. Orvosi Hetilap, (1877)
  • A londoni nőgyógyászat. Orvosi Hetilap, (1878)
  • A nők castratiója (Budapest, 1878)
  • Az osteomaliciáról. Orvosi Hetilap, (1878)
  • Gátképlésről. Orvosi Hetilap, (1878)
  • A hólyag-, hüvely-, méhsipolyról. Orvosi Hetilap, (1879)
  • A méhnyak mély repedéseinek kezeléséről. Orvosi Hetilap, (1879)
  • Hólyag-, hüvvelysipoly s méhzárlat. Orvosi Hetilap, (1880)
  • Húgycső-, hólyag-, hüvelysipoly. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A méh helyzetváltozása által okozott reflex hányás. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A méhcsonkításról. Orvosi Hetilap, (1881)
  • Haematocele retrouterinum. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A rákos méh részleges és teljes kiirtása. Orvosi Hetilap, (1882)
  • Méhen kivüli terhesség. Orvosi Hetilap, (1885)
  • A szülészet ügyének állása hazánkban. Budapest: (kiadó nélkül). 1891.  
  • Pyonephrosis, nephrotomia. Orvosi Hetilap, (1893)
  • Az osteomalacia, csontlágyulás. In Belgyógyászat kézikönyve II. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.  
  • A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest: (kiadó nélkül). 1916.   (Tóth Istvánnal)

Emlékezete szerkesztés

  • Frigyesi József: Tauffer Vilmos. Orvosképzés, (1935)
  • Frigyesi József: Megemlékezés Tauffer Vilmosról. Orvosképzés, (1936)
  • Tauffer Vilmos (1851-1934). / Hints Elek. – Budapest: 1935. – (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1935, 12, 1.) Klny.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15532.htm, Tauffer Vilmos, 2017. október 9.
  2. ↑ Gyászjelentése (1934). (Hozzáférés: 2021. április 28.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931–37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Budapest, 1931
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tauffer_Vilmos&oldid=26775909”