Főmenü megnyitása

A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek és bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének az egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.

PapírokonSzerkesztés

Már a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. A legkorábbi fennmaradt vízjel 1282-ből Bolognából származik. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Magyarországon 1900-ban kötelezővé tették a papírgyáraknak a védjegyként bejegyzett vízjel használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.

Bankjegyeken és értékpapírokonSzerkesztés

 
Vízjel 10 eurós bankjegyen

Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.

PostabélyegekenSzerkesztés

Bélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Black Penny, 1840) már előfordult. A magyar bélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.

A magyar postabélyegek vízjelei
  • 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket.
  • A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak.
  • 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve
    • Jókai (1925)
    • Sport (1925)
    • Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel)
    • Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel)
    • 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek.
  • A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük:
    • I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben
    • II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben
    • III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben
    • IV. vízjel: kis korona.
    • V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908)
    • VI. vízjel: korona elölnézetben (1909)
    • VII. vízjel: kettős kereszt
    • VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt)
    • IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt
    • X. vízjel: kettős kereszt címerábra
    • XI. vízjel: Kossuth-címer
    • XII. vízjel: ötágú nagy csillag
    • XIII. vízjel: ötágú kis csillag.
  • Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.

ForrásokSzerkesztés

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 651-654. o. ISBN 963 282 031 2
  • Papíripari lexikon. Főszerk. Dr. Vámos György. Budapest: Műszaki. 1980. 29 és 38. o. ISBN 963 10 3022 9  
  • id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 p.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízjel témájú médiaállományokat.