Vízjel
A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek, bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.
Papírokon
szerkesztésMár a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. A legkorábbi fennmaradt vízjel 1282-ből Bolognából származik. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Magyarországon 1900-ban írták elő a papírgyáraknak a védjegyként bejegyzett vízjel használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.
Bankjegyeken és értékpapírokon
szerkesztés
Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.
Postabélyegeken
szerkesztésBélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Black Penny, 1840) már előfordult. A magyar postabélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.
- A magyar postabélyegek vízjelei
- 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket.
- A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak.
- 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve
- Jókai (1925)
- Sport (1925)
- Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel)
- Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel)
- 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek.
- A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük:
- I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben
- II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben
- III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben
- IV. vízjel: kis korona.
- V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908)
- VI. vízjel: korona elölnézetben (1909)
- VII. vízjel: kettős kereszt
- VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt)
- IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt
- X. vízjel: kettős kereszt címerábra
- XI. vízjel: Kossuth-címer
- XII. vízjel: ötágú nagy csillag
- XIII. vízjel: ötágú kis csillag.
- Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.
Források
szerkesztés- Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 651-654. o. ISBN 963 282 031 2
- Papíripari lexikon. Főszerk. Dr. Vámos György. Budapest: Műszaki. 1980. 29 és 38. o. ISBN 963 10 3022 9
- Id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 p.
További információk
szerkesztés- Mares Valéria: Diósgyőri vízjelek, 1782–1982; PNYME, Bp., 1982 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
- Pelbárt Jenő: A digitális Magyar Vízjel Adatbank (MVA) célja, szerepe, dokumentációs és keresőrendszere; s.n., s.l., 2005
- Pelbárt Jenő: Levéltári vízjeltitkok. Hétszáz év papír- és vízjelkincse a Magyar Országos Levéltárban; MOL–Grafon, Bp.–Nagykovácsi, 2010
- Pelbárt Jenő: Magyar részvény-vízjelek, 1795–1949; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2012
- Pelbárt Jenő: Teplic papírmalom vízjelvilága; előszó Diószegi György Antal; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2013
- Pelbárt Jenő: A Vizsolyi Biblia vízjelei; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2015
- Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok vízjeleinek gyűjteménye. 16-19. század, 1545–1868; magánkiad., Bp., 2016
- Pelbárt Jenő: A reformáció jelképei a magyar fehér művészetben; Magyar Papírmúzeum, Bp., 2017
- Pelbárt Jenő: Rigler-vízjelek; Magyar Papírmúzeumért Alapítvány, Bp., 2018
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés