A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek, bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.

PapírokonSzerkesztés

Már a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. A legkorábbi fennmaradt vízjel 1282-ből Bolognából származik. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Magyarországon 1900-ban írták elő a papírgyáraknak a védjegyként bejegyzett vízjel használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.

Bankjegyeken és értékpapírokonSzerkesztés

 
A Bank of England fehér font (white pound) bankjegyeinek különleges biztonsági elemét jelentette a rendkívül bonyolult, összetett, gyakorlatilag a teljes felületre kiterjedő vízjel. A képen 1938-as kiadású 5 fontos látható, mérete 195 X 120 mm.
 
Vízjel 10 eurós bankjegyen

Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.

PostabélyegekenSzerkesztés

Bélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Black Penny, 1840) már előfordult. A magyar postabélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.

A magyar postabélyegek vízjelei
  • 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket.
  • A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak.
  • 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve
    • Jókai (1925)
    • Sport (1925)
    • Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel)
    • Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel)
    • 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek.
  • A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük:
    • I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben
    • II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben
    • III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben
    • IV. vízjel: kis korona.
    • V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908)
    • VI. vízjel: korona elölnézetben (1909)
    • VII. vízjel: kettős kereszt
    • VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt)
    • IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt
    • X. vízjel: kettős kereszt címerábra
    • XI. vízjel: Kossuth-címer
    • XII. vízjel: ötágú nagy csillag
    • XIII. vízjel: ötágú kis csillag.
  • Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.

ForrásokSzerkesztés

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 651-654. o. ISBN 963 282 031 2
  • Papíripari lexikon. Főszerk. Dr. Vámos György. Budapest: Műszaki. 1980. 29 és 38. o. ISBN 963 10 3022 9  
  • Id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 p.

További információkSzerkesztés

  • Mares Valéria: Diósgyőri vízjelek, 1782–1982; PNYME, Bp., 1982 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
  • Pelbárt Jenő: A digitális Magyar Vízjel Adatbank (MVA) célja, szerepe, dokumentációs és keresőrendszere; s.n., s.l., 2005
  • Pelbárt Jenő: Levéltári vízjeltitkok. Hétszáz év papír- és vízjelkincse a Magyar Országos Levéltárban; MOL–Grafon, Bp.–Nagykovácsi, 2010
  • Pelbárt Jenő: Magyar részvény-vízjelek, 1795–1949; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2012
  • Pelbárt Jenő: Teplic papírmalom vízjelvilága; előszó Diószegi György Antal; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2013
  • Pelbárt Jenő: A Vizsolyi Biblia vízjelei; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2015
  • Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok vízjeleinek gyűjteménye. 16-19. század, 1545–1868; magánkiad., Bp., 2016
  • Pelbárt Jenő: A reformáció jelképei a magyar fehér művészetben; Magyar Papírmúzeum, Bp., 2017
  • Pelbárt Jenő: Rigler-vízjelek; Magyar Papírmúzeumért Alapítvány, Bp., 2018

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízjel témájú médiaállományokat.