Főmenü megnyitása

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

állami szerv Magyarországon

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (rövidítve: NAIH) a második Orbán-kormány idején, a 2011. évi CXII. törvénnyel az addigi adatvédelmi biztos helyett létrehozott, autonóm közigazgatási szerv Magyarországon.

Tartalomjegyzék

SzékhelyeSzerkesztés

ElőzményeiSzerkesztés

Az önálló magyarországi adatvédelmi biztos 1995 óta fennálló jogintézményét a második Orbán-kormány idején elfogadott alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette, helyette a formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja majd el az információs jogok védelmét.

JogállásaSzerkesztés

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, 9 évre. 2012-től Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos tölti be ezt a tisztséget.

EljárásaiSzerkesztés

A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet, akár a jogsérelem bekövetkezését követően, akár ha csak annak veszélye fennáll. A bejelentéstől számított két hónapon belül a Hatóság dönteni kényszerül. Döntéséről értesíti a bejelentőt. Amennyiben a bejelentést megalapozatlannak tartja, lezárja az eljárását. Megalapozottság esetén adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy egyéb intézkedést tesz. Az egyéb intézkedések körében a Hatóság az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetésére szólíthatja fel, illetve ajánlással élhet a felügyeleti szerve felé. A Hatóság jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy épp megalkotását is javasolhatja. A Hatóság tehát nem csak a már bekövetkezett jogsértés esetén szankcionál, hanem preventív célból is intézkedhet. Ha a Hatóság intézkedése nem vezetett eredményre, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.[1]

A Hatóság nem mérlegelhet, hanem köteles megindítani a hatósági eljárást – akár az előzetes vizsgálati eljárás nélkül is –, ha a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

KritikákSzerkesztés

Bírálói szerint a 2012. január 1-jétől hatályos szabályozás gyengülést jelent a személyes adatok védelmében és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásában, hiszen ezeket főként éppen azzal a végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ.[2] Ugyanakkor az új hivatal erősebb hatósági jogosítványokat kapott (pl. bírság kivetése), mint korábban az ombudsmannak volt. Ezeket a jogokat azonban az adatvédelmi biztosnak is meg lehetett volna adni, sőt, azok bevezetését kifejezetten az adatvédelmi biztos javasolta.

2012 januárjában kiderült, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése miatt.[3][4]

BocsánatkérésSzerkesztés

A Magyarországgal szemben az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, mert idő előtt (2014. szeptembere helyett 2012. január 1-jével) megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását. Az ítélet indoklása szerint a személyes adatok védelméért felelős hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az adatvédelmi hatóságok megbízatásának időtartamát.

Trócsányi László igazságügy-miniszter 2014. nyarán közleményben kért elnézést illetve kifejezte sajnálatát a korábbi adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak az idő előtti elmozdítása miatt.[5]

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés