Főmenü megnyitása

Péterfalvi Attila

magyar jogász, egyetemi tanár, volt adatvédelmi biztos

Péterfalvi Attila, dr. (teljes nevén Péterfalvi Attila András, Budapest, 1957. március 29. –) magyar jogász, 2001 és 2007 között a Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa, 2012-től a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, címzetes egyetemi tanár.

Péterfalvi Attila
Született Péterfalvi Attila András
1957. március 29. (62 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. január 1.
Előd Jóri András (mint adatvédelmi biztos)
A Magyar Köztársaság 2. adatvédelmi biztosa
Hivatali idő
2001. december 11. 2007 december
Előd Majtényi László
Utód Jóri András

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a Veres Pálné Gimnázium angol tagozatán, egyetemi tanulmányait pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, Budapesten végezte 1981-ben. 1983-ban jogi szakvizsgát, 1998-ban külkereskedelmi szakjogászi képesítés, 2014. novemberében pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola keretében PhD-fokozatot szerzett. 1981 és 1983 között előadó volt a Veszprémi Városi Tanács VB. Igazgatási Osztályán, majd 1983-ban jogi előadóként dolgozott a Szentgáli Hunyadi Mgtsz-nél. Ezután 1984 és 1986 között a Veszprémi Közúti Igazgatóság jogi főelőadója volt.

Oktatási tevékenységeSzerkesztés

1986 óta a volt Államigazgatási Főiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) tanít nappali, esti, levelező és másoddiplomás BA és MA szakain magánjogot, családjogot, polgári eljárásjogot.

A Károli Gáspár Református Egyetemen 2006-ban tiszteletbeli egyetemi tanári címet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2008-ban címzetes egyetemi tanári kinevezést nyert.

Az adatvédelemhez kapcsolódó tevékenységeSzerkesztés

Az Államigazgatási Főiskolán tudományos munkaként a személyiségi jogok és az adatvédelem összefüggéseit vizsgálta. Az 1980-as évek végén a Központi Statisztikai Hivatal felkérése alapján részt vett az első (a rendszerváltás következtében beterjesztésre nem került) adatvédelmi törvény elkészítésében, véleményezésében. 1991-ben egy NATO-ösztöndíjat nyert el Információszabadság - Adatvédelem - Személyiségi jogok címmel. 1996 óta külső szakértőként részt vett az adatvédelmi biztos irodájának munkájában. 2001. december 11-én az Országgyűlés hat évre (2007. decemberéig) megválasztotta adatvédelmi biztosnak. Mandátumának lejártakor Sólyom László akkori köztársasági elnök újra őt jelölte a tisztségre, ám az Országgyűlés nem választotta meg sem akkor, sem az ismételt előterjesztésre, fél év elteltével. Végül 2008 szeptemberében a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés Jóri Andrást választotta adatvédelmi biztossá.[1] Ezután Péterfalvi Attila 2008-tól 2011-ig az Országgyűlési Biztos Hivatalának hivatalvezetője volt.

Miután a második Orbán-kormány megszüntette az adatvédelmi biztosi intézményt, 2012 január 1-től Schmitt Pál köztársasági elnök kilenc évre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé nevezte ki.[2] Péterfalvi Attila aktívan közreműködött az adatvédelmi biztosi intézmény felszámolásában, egyeztetett a kormányzat oldalán, miközben még hivatalban volt a korábbi adatvédelmi biztos. A biztos eltávolítását később az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek ítélte, és tőle Trócsányi László igazságügyminiszter elnézést kért.[3] Péterfalvi első intézkedései között töröltette a volt adatvédelmi ombudsman honlapját, és a Fidesznek kedvezőtlen „szociális konzultáció” ügyben hozott határozat visszavonásáról döntött. Mindez alapján Péterfalvi jelentős szerepet játszott a független adatvédelmi ombudsman intézményének felszámolásában, hozzájárulva a magyar jogállam egy fontos elemének kiiktatásához.[4]

PublikációiSzerkesztés

  • Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. HVG-ORAC, 2012.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés