Rubin László

(1888–1942) magyar író, ügyvéd

Rubin László (Szeged, 1888. szeptember 5.[1]Budapest, 1942. április 3.) magyar író, ügyvéd.

Rubin László
Élete
Született1888. szeptember 5.
Szeged
Elhunyt1942. április 3. (53 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiRubin Albert
Hofmann Hermina
HázastársaFärber Sulamith
GyermekeiRubin Péter
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Életpályája szerkesztés

Rubin Albert hódmezővásárhelyi származású kárpitos és Hofmann Hermina gyermeke.[2] Felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Az egyik alapító tagja, később elnöke volt a Galilei Körnek. A Huszadik Század, a Századunk és a Szabadgondolat című folyóiratokban jelentek meg cikkei és tanulmányai. 1914. december 19-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Färber Sulamith-tal, Färber Jakab és Weisz Malvina lányával.[3] 1927-ben a Láthatár című folyóirat szerkesztője volt.

Főbb művei szerkesztés

  • A vallás keletkezése (Bp., 1912);
  • A Galilei-kör szózata a diákokhoz (Bp., 1914):
  • Orbán Pál lázadása (regény, Bp., 1925);
  • Egy ember, aki tőke és kamat (regény, Bp., 1927);
  • A tizenkét Júdás (elbeszélés, Bp., 1929);
  • A halhatatlan vándor (regény, Bp., 1934);
  • Arany az utcán (regény, Bp., év nélkül).
  • A szocializmus átalakulása.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Révész Béla: Egy különös könyvről. Századunk, 1934.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.