Főmenü megnyitása

Révész Béla (Esztergom, 1876. február 17.Auschwitz, 1944) zsidó származású magyar szocialista író, újságíró.

Révész Béla
Révész Béla író.jpg
Született 1876. február 17.
Esztergom
Elhunyt 1944 (67-68 évesen)[1][2]
Auschwitz
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései Baumgarten-díj (1931)
A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Béla témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Az inasévek után Esztergomban és Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait. 1905-ben megismerkedett Adyval, akinek ezután baráti köréhez tartozott, és bátran vállalta a forradalmár költő lírájának népszerűsítését. 1906-tól a Népszava munkatársa, 1907–08-ban a Népszava Olvasótárának szerkesztője. Emellett Zigány Árpáddal szerkesztette a Renaissance című folyóiratot. 1908-tól a Nyugat munkatársa. 1912-ben Bárdos Artúrral megalapította az Új Színpadot. 1919-ben az Új Idők főmunkatársa volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja, majd leverése után Bécsbe emigrált. 1922-ben hazatért, a Népszava szerkesztője lett, 1925-ben betegsége miatt megvált a szerkesztői munkától. 1931-ben Baumgarten-díjat kapott. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte írásait. 1944-ben a Gestapo elhurcolta, megsemmisítő táborban halt meg.

AlkotásaiSzerkesztés

Novelláiban a társadalom kitaszítottjait, beteg, megnyomorított alakokat ábrázol. A nagy börtön (1907) című elbeszéléskötete a zolai naturalizmus követőjének mutatja. A „proletárnovellák” alcímű A lárva mögött (1911) novelláiban és A magunk útján (1912) eredeti műfajú darabjaiban (énekek, glosszák) részvevő és lázító hangon szól „a szenvedés, munka és forradalom táborához” (Ady). Naturalizmusa expresszionista stíluselemekkel telítődik. A Vonagló falvak (1914) című regényében a kényszerű paraszti kivándorlás okozta társadalmi és szexuális nyomorúságot ábrázolja. Révész Béla merészen szakított a hagyományos regényszerkezettel, a költőiség, a zeneiség és a dinamikus kifejezés jegyében újította meg a próza nyelvét; a Beethoven (1917) és a Miniatűrök (1919) című kötetekben versszerű szövegeket alkotott. Jelentős az Ady-hagyaték ápolásával kapcsolatos működése.

KöteteiSzerkesztés

  • Emberek harcza. Novellák; Pátria Ny., Bp., 1899
  • Forgatagban. Történetek; Berkovits Ny., Bp., 1902
  • Új novellák; Révai-Salamon Ny., Bp., 1905
  • Rejtett utakon. Novellák; Márkus Ny., Bp., 1906 (Magyar zsidó könyvtár)
  • A nagy börtön; Jókai Ny., Bp., 1907 (Az Otthon könyvtára)
  • Révész Béla–Kozma Lajos: Találkozás Hamupipőkével, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1909
  • A völgyben. Novellák; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
  • Szegény ember dolga... Elbeszélések; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • A lárva mögött. Proletárnovellák; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • A hamu alatt. Novellák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Tolstoj Leo élete; Eke, Bp., 1911
  • A magunk útján. Énekek, glosszák; Világosság Ny., Bp., 1913
  • Szemtől-szembe; Tevan, Békéscsaba, 1914
  • Vonagló falvak. Regény; Pallas Ny., Bp., 1914
  • Nyomor. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1914 (Magyar könyvtár)
  • Beethoven. Miniature; Bíró Miklós, Bp., 1915
  • Genovéva arca; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Miniatűrök; Athenaeum, Bp., 1919
  • A nagy börtön; Népszava, Bp., 1919
  • Proletárok kis könyve; Ipag, Wien, 1921
  • Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről; Kner Izidor, Gyoma, 1922
  • Egyedül mindenkivel. Regény a meg nem szabaduló prédáról; Globus Ny., Bp., 1922
  • Negyvenöt miniatűr; ill. Fáy Dezső; Mentor, Bp., 1923
  • Ady Endre tragédiája. A háború, a házasság, a forradalom évei, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1925
  • Újra és mindig; Athenaeum, Bp., 1928 (Korunk mesterei)
  • Mosoly. Novellák; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái)
  • Proletárok; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái)
  • Újra és mindig; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái)
  • Egyedül mindenkivel; Athenaeum, Bp., 1928 (Révész Béla munkái)
  • Magyar küzdelem. Tükör kulturális és szociális intézményeinkről; Gergely, Bp., 1934
  • Ady és Léda; Dante, Bp., 1934
  • Ady trilógiája. A három könyv egy kötetben; Nova, Bp., 1935
  • S lehullunk az őszi avaron. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai; Prager, Bratislava-Pozsony, 1937 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Régi hárfa; ill. Rudnay Gyula; Prager, Pozsony, 1937
  • Max Nordau élete. Huszonkét reprodukcióval; s.n., Bp., 1941
  • Ady Endre összes levelei Lédához és a nagy regény teljes története; szerzői, Bp., 1942
  • Révész Béla írásai; Farkas Ny., Bp., 1942
  • Szemtől szembe; vál., bev. Bölöni György; Táncsics, Bp., 1958 (Táncsics könyvtár)
  • Velük, értük. Válogatott elbeszélések; vál., sajtó alá rend. Kabos Ernő; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Tündérek; vál., szerk. Győri János, Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Vonagló falvak; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2015

JegyzetekSzerkesztés

  1. Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Szemelvények a bírálatokról, melyeket Révész Béla "Régi hárfa" című könyvéről írtak; Világosság Ny., Bp., 1943
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7