Főmenü megnyitása

Áldásy Antal

magyar heraldikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25.Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.

Áldásy Antal
Életrajzi adatok
Született1869. szeptember 25.
Pest
Elhunyt1932. július 14. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái A nyugati nagy egyházszakadás története

ÉletpályájaSzerkesztés

Diplomatikai tanulmányait a bécsi történeti intézetben folytatta. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Tudományos pályájaSzerkesztés

Kutatási területeSzerkesztés

Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcsponja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.

Akadémiai tagságaSzerkesztés

  • Az MTA levelező tagja (1908)
  • Az MTA rendes tagja (1926)

Főbb műveiSzerkesztés

Önálló kötetekSzerkesztés

  • A diplomatikai rendszerekről. Budapest 1890
  • Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon. 1894
  • Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest 1895
  • A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom 1896
  • Pázmány Péter élete. 1898
  • A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest I. 1902
  • Alsáni Bálint bíbornok. Budapest 1903
  • Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez. 1906
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII. 1904-1942

(Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)

Cikkek, tanulmányokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 19–20. o.  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 31. o.