Áldásy Antal

(1869–1932) magyar heraldikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25.Budapest, 1932. július 14.)[4] történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.

Áldásy Antal
Áldásy Antal, Tolnai Világlapja, 1932.jpg
Született Áldássy Antal János
1869. szeptember 25.[1]
Pest
Elhunyt 1932. július 14. (62 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1890)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[3]
Tudományos pályafutása
Szakintézeti tagság Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldásy Antal témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
32 évesen, mint Budapest székesfőváros képviselő-testületének tagja

Áldásy Antal (1833–1875) és Frumm Erzsébet fiaként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezután ösztöndíjasként a Bécsi Történeti Intézetben képezte tovább magát írástörténetben és oklevéltanban. 1892 és 1894 között Rómában és Bolognában kutatott. 1894 és 1902 között a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre, 1902 és 1910 között őre, 1910 és 1912 között a levéltári osztály vezetője volt. 1898-ban a középkori magyar történelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1898–1912 között a Budapesti Tudományegyetemen a középkori magyar történelem magántanára, 1912–1932 között nyilvános rendes tanára, s 1924–1925-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt.

1902 és 1924 között szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Tudományos pályájaSzerkesztés

Kutatási területeSzerkesztés

Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcspontja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.

Akadémiai tagságaSzerkesztés

  • Az MTA levelező tagja (1908)
  • Az MTA rendes tagja (1926)

Főbb műveiSzerkesztés

Önálló kötetekSzerkesztés

  • A diplomatikai rendszerekről. Budapest, 1890
  • Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon, 1894
  • Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest, 1895
  • A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom, 1896
  • Pázmány Péter élete, 1898
  • A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest, 1902
  • Alsáni Bálint bíbornok. Budapest, 1903
  • Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez, 1906
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII., 1904-1942 (Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található címereslevelek jegyzéke. Budapest I-VIII., 1923
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek, VII. (Budapest, 1941), VIII. (Bp., 1942)
  • Magyar czimeres emlékek. III. Budapest, 1926
  • Pápai oklevelek, Budapest, 1926 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
  • Címertan. Budapest, 1923 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve), szerk. Hóman Bálint, II. kötet, 6. füzet)
  • A keresztes hadjáratok története, Budapest, 1924 (Szent István Könyvek)

Cikkek, tanulmányokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 26.)
  3. http://resolver.pim.hu/auth/PIM42186, Áldásy Antal, 2018. szeptember 3.
  4. Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. december 26.)

ForrásokSzerkesztés