Sándor Frigyes

(1905–1979) hegedűművész, hangversenymester, karmester, zenetanár

Sándor Frigyes (Budapest, 1905. április 24. – Budapest, 1979. június 1.) magyar hegedűművész, karmester, pedagógus. Sándor Renée zongoraművész öccse. Felesége Dénes Vera gordonkaművész. Lánya, Sándor Anna (1950–2022) a Liszt Ferenc Kamarazenekar gordonkása.

Sándor Frigyes
Született Stern Frigyes
1905. április 24.[1][2][3][4]
Budapest[1]
Elhunyt 1979. június 1. (74 évesen)[2][3]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Dénes Vera
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1915–1927)
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető (4-38-21)
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Stern Vilmos (1864–1915) csillárgyáros és Seidner Szidónia (1876–1971) fia. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Mambriny Gyulánál és Waldbauer Imrénél tanult. 1926-tól a Budapesti Ének- és Zenekar-egyesületben hangversenymestere, 1933-tól segédkarmestere volt. Karbántalmai miatt fokozatosan le kellett mondania az aktív hangszerjátékról. Az 1930-as évek közepén már elismert karmester volt, számos együttest (pl. a Magyar Női Kamarazenekart) dirigált. Főleg a barokk zene, Haydn és Mozart, valamint a 20. század magyar zeneműveinek bemutatását szorgalmazta. Bartók Béla 1939 nyarán írott vonószenekari Divertimentóját Magyarországon elsőként adta elő.

1939-ben az OMIKE zenekaránál ismerte meg Dénes Verát, akivel 1940-ben kötött házasságot és akivel a nyilasuralom alatt hamis papírokkal bujkáltak a felszabadulásig.

1945 után hegedűt és kamarazenét tanított a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában, valamint a Nemzeti Zenedében. 1949-ben 5 kötetes Hegedűiskolát adott közre Járdányi Pál, Rényi Albert és Szervánszky Endre közreműködésével. Ebben elsőnek publikálta az alapfokú oktatás számára kodályi és a népdalon alapuló pentaton melodika játékmódját. Szintén 1949-ben az akkor alakult Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója nevezték ki. Emellett karmesti tevékenységét is folytatta. 1958 és 1975 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított kamarazenét. Tanítványaiból 1963-ban szervezte meg a Liszt Ferenc Kamarazenekart, amelynek haláláig a művészeti vezetője volt.

Lánya, Sándor Anna (1950–2022) a Liszt Ferenc Kamarazenekar gordonkása.

 
Feleségével közös emléktáblája egykori lakhelyükön, a XIII. kerület Kresz Géza utca 17. számú ház falán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Sándor Frigyes, https://zeneakademia.hu/lexikon_nagy_elodok/sandor-frigyes-1734
  2. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943.