Sándor Frigyes

hegedűművész, hangversenymester, karmeter, zenetanár

Sándor Frigyes (Budapest, 1905. április 24. – Budapest, 1979. június 1.) magyar hegedűművész, karmester, pedagógus. Sándor Renée zongoraművész öccse. Felesége Dénes Vera gordonkaművész. Lánya, Sándor Anna (1950–) a Liszt Ferenc Kamarazenekar gordonkása.

Sándor Frigyes
Született Stern Frigyes
1905. április 24.[1][2][3]
Budapest[1]
Elhunyt 1979. június 1. (74 évesen)[2][3]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Dénes Vera
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1915–1927)
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

ÉletpályájaSzerkesztés

Stern Vilmos (1864–1915) csillárgyáros és Seidner Szidónia (1876–1971) fia. A budapesti Zeneművészteti Főiskolán Mambriny Gyulánál és Waldbauer Imrénél tanult. 1926-tól a Budapesti Ének- és Zenekar-egyesületben hangversenymestere, 1933-tól segédkarmestere volt. Karbántalmai miatt fokozatosan le kellett mondania az aktív hangszerjátékról. Az 1930-as évek közepén már elismert karmester volt, számos együttest (pl. a Magyar Női Kamarazenekart) dirigált. Főleg a barokk zene, Haydn és Mozart, valamint a 20. század magyar zeneműveinek bemutatását szorgalmazta. Bartók Béla 1939 nyarán írott vonószenekari Divertimentóját Magyarországon elsőként adta elő.

1939-ben az OMIKE zenekaránál ismerte meg Dénes Verát, akivel 1940-ben kötött házasságot és akivel a nyilasuralom alatt hamis papírokkal bujkáltak a felszabadulásig.

1945 után hegedűt és kamarazenét tanított a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában, valamint a Nemzeti Zenedében. 1949-ben 5 kötetes Hegedűiskolát adott közre Járdányi Pál, Rényi Albert és Szervánszky Endre közreműködésével. Ebben elsőnek publikálta az alapfokú oktatás számára kodályi és a népdalon alapuló pentaton melodika játékmódját. Szintén 1949-ben az akkor alakult Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója nevezték ki. Emellett karmesti tevékenységét is folytatta. 1958 és 1975 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított kamarazenét. Tanítványaiból 1963-ban szervezte meg a Liszt Ferenc Kamarazenekart, amelynek haláláig a művészeti vezetője volt.

 
Feleségével közös emléktáblája egykori lakhelyükön, a XIII. kerület Kresz Géza utca 17. számú ház falán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Sándor Frigyes, https://zeneakademia.hu/lexikon_nagy_elodok/sandor-frigyes-1734
  2. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943.