Hermina-kápolna
A Hermina-kápolna Zugló legrégibb szakrális épülete. József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
Hermina-kápolna | |
![]() | |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–) |
Építési adatok | |
Építése | 1842–1856 |
Stílus | romantika |
Tervezője | Hild József |
Építtetője | József nádor |
Elérhetőség | |
Település | Budapest XIV. kerülete |
Hely | 1146 Budapest, Hermina út 23. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hermina-kápolna témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésCíme: Budapest, XIV., Hermina út 23.
Zugló Herminamező nevű városrészében, a Városliget keleti részén, a Közlekedési Múzeum egykori épületével szemben található.
Története
szerkesztésA főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.[1]
Az épület stílusjegyei
szerkesztésAz épület romantikus stílusban épült,[2] számos neogótikus elem felhasználásával.
A háromhajós kápolna zártfalú, nyeregtetejű, kőből faragott épület, falait sarokpillérek fogják össze. Eresz fölötti fedelét áttört művű galériakorlát szegélyezi, mérműves mellvéddel. Homlokzatának hangsúlyát a gótikus kőkeretbe foglalt csúcsíves – fölülvilágítós – háromajtós kapu adja. A homlokzat síkjait – kétoldalt a tetőn felül nyíló – fapillérek szegélyezik. A homlokzat fölött négyzet alapú zömök tornyocska áll, melynek mindegyik oldalán kettős csúcsíves, zsalus ablak látható. Az oldalhomlokzatok közepén csúcsíves ablakok vannak. A főhajó háromszakaszos kereszthajóba torkollik, és a szentéllyel zárul. A mellékhajók kis oratóriumokban (oldalfülkékben) végződnek, amelyek közül az egyik sekrestyéül, a másik pedig oltárfülkéül szolgál. Az előcsarnok fölé orgonakórust, a bejárati lépcsősor alá pedig alsó kápolnát építettek, hogy az épület magasságát fokozzák.[3]
Emléktábla
szerkesztésA kápolna ajtaja mellett 1989-ben Liszt Ferenc emléktábláját helyezték el az alábbi felirattal:
„E kápolna Scitovszky János esztergomi érsek szentelte fel 1856. szeptember 8-án, Liszt Ferenc jelenlétében és férfikari miséjével. Liszt Ferenc társaság, 1989.”[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Zuglói lexikon. 55. old.
- ↑ Budapest lexikon A - K. 550. old.
- ↑ http://www.oessh.katolikus.hu/rend.php?h=10
- ↑ Zuglói kislexikon 82. old.
Források
szerkesztés- Budapest lexikon A – K. 550–551. old.
- Zuglói kislexikon. Kiadta: Herminamező Polgári Köre, 2009.
További információk
szerkesztés- A Hermina műemlék-kápolna története
- Vizler Imre: Zugló–Herminamező. Római katolikus Hermina kápolna (Budapest). A szerző fényképeivel.
- uzenu.blogolj,net Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- templom.hu
- Schoen Arnold: A Hermina-kápolna alapítása. (Budapesti Krónika IV. 1942.)
- Hermina-kápolna. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2016. január 18.)