Herminamezői Szentlélek-templom

neoromán stílusban épült római katolikus templom

A Herminamezői Szentlélek Plébániatemplom (ismert még Kassai téri templom néven is) Budapest XIV. kerületében, a Kassai téren álló neoromán stílusban épült római katolikus templom.

Herminamezői Szentlélek-templom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti
EgyházközségBudapest,
Pesti-Északi Espereskerület
Püspök(ök)Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok)Pajor András plébános
Építési adatok
Építése19361937
Rekonstrukciók évei19751986
Stílusneoromán
TervezőjePetrovácz Gyula
Felszentelés1937
FelszentelőSerédi Jusztinián bíboros hercegprímás
Alapadatok
Befogadóképesség3000 fő
Hosszúság66 m
Magasság15 m
Szélességfőhajónál: 20 m
keresztháznál: 30 m
Belső tér területe13.000 m2
Építőanyagtégla
Elérhetőség
TelepülésBudapest, Herminamező
Hely1142 Budapest, Kassai tér 2.
Elhelyezkedése
Herminamezői Szentlélek-templom (Budapest)
Herminamezői Szentlélek-templom
Herminamezői Szentlélek-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 19° 05′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 19° 05′ 48″
Térkép
A Herminamezői Szentlélek-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herminamezői Szentlélek-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A Kassai téri templom jogelődjét, a Hermina-kápolnát 1856. szeptember 8-án szentelték fel József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina főhercegnő emlékére. A városrész is a főhercegnőről, illetve a kápolnáról kapta a nevét.

 
A templom homlokzata

1919 áprilisában dr. Csernoch János bíboros hercegprímás az Erzsébetvárosi plébániához tartozó Budapest-Herminamezőt önálló plébániai rangra emelte és a vezetésével Mihalovics Zsigmondot bízta meg. A következő években a hívek száma annyira megnövekedett, hogy új, nagyobb templom építését kellett elhatározni. Az 1924-ben plébánossá kinevezett Mihalovics Zsigmond megkezdte a gyűjtést a költségekre, aminek eredményeképpen 1936. szeptember 20-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás jelenlétében megtörtént a templom alapkőletétele a Főváros által adományozott telken. Az építkezés Petrovácz Gyula építészmérnök tervei szerint folyt. A következő év elejére elkészült a huszártorony, nyárra felkerült a toronykereszt, majd november 14-én Serédi Jusztinián felszentelte a templomot. Ekkorra a szemben levő plébániaépület is elkészült.

A második világháború súlyos károkat okozott a templomban. A közeli Rákosrendező vasútállomás bombázása miatt az ajtók és ablakok megrongálódtak, a tető károsodott, sőt az eredetileg csúcsíves toronysisak is ledőlt, amit később a templom stílusához jobban illő, majdnem lapos tetővel állítottak helyre. 1948-ban pótolták a háborúban elvitt harangokat. Az 1960-as évek elején Beszédes László és Kontuly Béla készítette el a templom belső festését és freskóit. 1975 és 1986 között folyamatosan végeztek renoválási munkálatokat. Rendbehozták az üvegablakokat, újjáépítették a tetőzetet, felújították a teljes villamos hálózatot. A két oldalhajót könnyűszerkezetes üvegfallal leválasztották, felújították a freskókat, a templomot kívülről újjáfestették. A felszentelés 50. évfordulójára készült el a 3 manuálos, 48 regiszteres 3470 sípszámú orgona, melyet 1987. november 22-én áldott meg dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek.

A templomban gyakran tartanak egyházi és világi komolyzenei koncerteket, kórusok, szólóénekesek (pl. Kertesi Ingrid), orgonaművészek (pl. Varnus Xavér) részvételével.

Leírása szerkesztés

A neoromán stílusú templom téglahomlokzatán vörös és világos felületek váltakoznak. A főkapu timpanonja a Szentháromság ábrázolását keretezi. A fölötte magasodó torony két oldalán kerek lépcsőtornyok állnak. A bejárat feletti oromzat első szintjén óriási, egyszerű mérműves rózsaablak látható, fölötte tíz négyzetméteres vörös-arany színkompozíciójú mezőn olvasható Szentlélek hét fő ajándéka.

 
 

Az előcsarnokban álló missziós keresztet 1935-ben ünnepélyes menettel vittek az templom építésének helyszínére. Innen két kétszárnyú ajtó vezet a bazilikális elrendezésű templom főhajójába, melyet egy-egy oszlopsor választ el a jobb és bal oldali mellékhajóktól. A kereszthajó után következik a félkör alakú apszis, melyet oszlopok zárnak le.

A szentélyben látható Keresztelő Szent János szobrával díszített keresztelőkút, melyet a főoltárral együtt Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászművészek készítettek ruskicai márványból.

Az északi mellékhajóban Szűz Mária tiszteletére, a déliben Jézus Szívének szentelt oltár látható. Az északi kereszthajóban Szent Erzsébet-oltár, a déliben Szent István-oltár áll.

A 85 színes ablak Zsellér Imre alkotása, magyar szenteket, a Szentlélek hét fő ajándékát, továbbá a főváros címerét és Jézus Krisztust ábrázolják.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés