Főmenü megnyitása

Zsellér Imre (Budapest, 1878. május 8.Tata, 1959. szeptember 8.) mozaik- és üvegfestő művész.

Zsellér Imre
Született 1878. május 8.
Budapest
Elhunyt 1959. szeptember 8.
Tata (81 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Reinich Alojzia
Foglalkozása üvegfestő, mozaikművész

ÉleteSzerkesztés

1878-ban született Budapesten. Róth Miksa műhelyében tanult. 1903-ban saját műhelyt nyitott. 1908-ban feleségül vette Reinich Alojziát. Egy balul kiütött képviselő-választási ügy miatt 1935-ben bírósági perbe fogták, választójogát felfüggesztették. Utolsó éveiben Tatán élt. Sírhelye az Almási úti temetőben van. (Sajnos nem védett a sír.)

MunkásságaSzerkesztés

Zsellér Imre számos középület és több mint száz templom üvegablakainak megalkotója. Magyarország legnagyobb üvegablak-együttesének elkészítése is az ő nevéhez fűződik (Vakok Állami Intézete, Nádor terem). Mozaikművészként is jelentős műveket alkotott. Közép-Európa legnagyobb mozaikját készítette el 1917-ben a zugligeti Szent Család-plébániatemplom részére. 

Budapesten kívül a kalocsai érsekségén dolgozott a legtöbbet Petrovácz Gyula mellett, aki 25 éven át volt az érsek főépítésze. Az egyházmegyében ezen évek alatt épült vagy felújított templomokba szinte kivétel nélkül Zsellér Imre készítette az ablakokat.

A második világháború végén számos alkotása komoly sérülést szenvedett. (Például: Budapest, herminamezői Szentlélek-plébániatemplom, pilisvörösvári Nagyboldogasszony-plébániatemplom, pilisszentiváni templom stb.) Kijavításukban részt vett a rokona, Zsellér László által vezetett Üvegfestők Kisipari Termelő Szövetkezete.

Ismertebb műveiSzerkesztés

MozaikokSzerkesztés

ÜvegablakokSzerkesztés

  • 1905. Bácsalmás, Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom
  • 1909. Gara, Szent László király templom
  • 1909. Jánoshalma, Szent Anna r. k. templom
  • 1911. Bácsszentgyörgy, Szentolvasó Királynéja templom
  • 1910-es évek Jánoshalma, Szent Anna-templom
  • 1910-es évek Ada, Szentháromság-templom
  • 1912. Kalocsa, főszékesegyház
  • 1913. Bezdán, Szent Simon és Júdás Tádé apostol r. k. templom
  • 1917. Budapest, zugligeti Szent Család-plébániatemplom;
  • 1920. Budapest, Hermina-kápolna
  • 1920-as évek Császártöltés, Szent Simon és Tádé templom
  • 1926. Sárvár, Szent László-plébániatemplom
  • 1926. Nagymaros, Szent Kereszt felmagasztalása templom
  • 1928. Tolna, Nagyboldogasszony-templom
  • 1929. Budapest, Apostolok Étterem, Patrona Hungariae és magyar szentek
  • 1929. Budapest, angyalföldi Szent László-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, Vakok Állami Intézete, Nádor-terem
  • 1930. Budapest, külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, magdolnavárosi Szent Mihály plébániatemplom
  • 1930. Szeged, Magyarok Nagyasszonya székesegyház
  • 1930. Jánoshalma, Szent Anna-plébániatemplom
  • 1930. Budapest, Nyugdíjbiztosítási Székház tanácsterme (Márton Ferenc tervei alapján)
  • 1933. Pilisvörösvár, Nagyboldogasszony-plébániatemplom
  • 1934. Ajka, Jézus Szíve-templom
  • 1936. Budapest, Páli Szent Vince-plébániatemplom (Palka Józseffel)
  • 1937. Budapest, herminamezei Szentlélek-plébániatemplom. (A Szent Imre-képet feleségével együtt ajándékozták a templomnak.)
  • 1937. Budapest, Rózsafüzér Királynéja plébániatemplom
  • 1939. Budapest, Szent József Ház kápolnája (Szilárd [Szautner] Lajos tervei alapján)
  • 1939. Budapest, Szent Vince-templom
  • 1939. Szatymaz, r. k. templom
  • 1941. Budapest, óbudai Szent József-plébániatemplom, magyar szentek (Szilárd Lajos terve alapján)
  • 1941. Pilisszentiván, plébániatemplom
  • 1948. Budapest, rákoscsabai Nepomuki Szent János plébániatemplom

MéltatásaSzerkesztés

Glattfelder Gyula csanádi püspök 1930. évi december hó 14-én az alábbi levélben fejezte ki elismerését Zsellér Imrének a szegedi fogadalmi templom mozaikjai láttán: „A szegedi fogadalmi templom szentélyébe készítette nagy üvegmozaik legteljesebb elismerésemet vívta ki. A munkálatok befejezése alkalmából örömmel adok kifejezést, és megállapítom, hogy Magyarországon is készül már olyan nagyméretű és művészi mozaik, mely bátran állítható, hogy a legjobb külföldi mozaik mellé [sorolható].”[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. február 12.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar Katolikus Lexikon XV. Szerk.: Dr. Diós István – Dr. Viczián János. Bp., 2004
  • Művészeti lexikon Szerk. Éber László. Bp., 1935
  • Pagurka Anna: Zsellér Imre. Zuglói Lapok, XIX. évf. 7. sz. 2009. ápr. 14.
  • A Szent Anna templom. Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127–150. szám)
  • Szűcs Endre: A megfestett fény. Bp., Geobook, 2005. 40. oldal
  • Zombori István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009) 225. oldal.

Internet:

LinkajánlóSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés