Wikipédia

Bácsszentgyörgy

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun vármegyében, a Bajai járásban.

Bácsszentgyörgy
A régi bácsszentgyörgyi temető sírkövei
A régi bácsszentgyörgyi temető sírkövei
Bácsszentgyörgy címere
Bácsszentgyörgy címere		 Bácsszentgyörgy zászlaja
Bácsszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
PolgármesterIlli Ferenc (független)[1]
Irányítószám6511
Körzethívószám79
Testvértelepülései
Lista
Rasztina, Regőce, Gakovo, Gara
Népesség
Teljes népesség125 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″
Bácsszentgyörgy (Bács-Kiskun vármegye)
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületén, közvetlenül a szerb határ mellett, Bajától 25 kilométerre. Délről a szerbiai Haraszti és Regőce, a magyar oldalon pedig északról Gara, északnyugatról Dávod, délnyugatról Hercegszántó veszi körül. A település határát átszeli a Kígyós-főcsatorna.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, Gara érintésével (vagy az országhatár irányából, dél felől), az 5506-os úton. A község főutcája az 55 115-ös számú mellékút.

Nevének eredete szerkesztés

  • Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
  • Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić ill. Đuriće (hercegszántói használat)[3]
  • Németül : Djuritsch, Juritsch
  • Egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)

A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helységnevet Gyurityra változtatták, ebből a magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben, az országos helységnévrendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947. március 1-én egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet a Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében is szerepelt Szent György neve.

Története szerkesztés

A középkori falut 1425-ben említik először fennmaradt oklevelekben.

Az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom tanúsága szerint abban az időben fontos szerepet játszhatott a település: a kalocsai érseknek járó egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze Kövér György bíró szérűjén Cirjék szentgyörgyi plébános. Szentgyörgyöt és környékét is a mohácsi vész tette pusztává néhány év múlva.

Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácskát, s Gyúritypusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvette az újra telepítendő puszták jegyzékébe. Az 1772-es úrbéri rendezés értelmében Gyúritypuszta Baracskához tartozott. Sok baracskai oda is költözött.

A falu történetének új fejezete kezdődött 1885 után. A baracskaiak közül sokan a környező falvak lakóinak, németeknek, bunyevácoknak, magyaroknak eladták jó minőségű gyúritypusztai birtokaikat, s Nagybaracska határában vásároltak földet.

1944/45-ben málenkij robot címén a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.

A II. világháborúig Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt, a magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Ezen idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.

A kulturális életnek a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosít keretet.

2018. április 3-án megnyitották a falut Harasztival összekötő határátkelőt.[4]

Közlekedés szerkesztés

A tömegközlekedést a helyiek számára a bajai Bács Volán biztosítja. Közúton Gara községen keresztül lehet megközelíteni a falut.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Pencz János (független)[5]
  • 1994–1998: Végvári József (független)[6]
  • 1998–2002: Müller József (független)[7]
  • 2002–2006: Kubatov Istvánné (független)[8]
  • 2006–2010: Müller József (független)[9]
  • 2010–2014: Szűcs Gergely (független)[10]
  • 2014–2016: Szűcs Gergely (független)[11]
  • 2017–2019: Müller József (független)[12]
  • 2019–2020: Tóth János (független)[13]
  • 2020-tól: Illi Ferenc (független)[1]

A településen 2017. január 22-én időközi polgármester-választást tartottak[12] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2020. október 18-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, mert a képviselő-testület július 30-án feloszlatta magát.[15]

Érdekesség, hogy a község zászlaját és címerét Kubatov Istvánné tervezte, aki 2002 és 2006 között a polgármestere volt.

Népessége szerkesztés

  • 1870 : 409 lakos
  • 1880 : 408 lakos
  • 1890 : 477 lakos
  • 1900 : 532 lakos
  • 1910 : 510 lakos
  • 1920 : 524 lakos
  • 1931 : 514 lakos (216 német nemzetiségű)
  • 1941 : 532 lakos
  • 1949 : 566 lakos
  • 1960 : 513 lakos
  • 1970 : 421 lakos
  • 1980 : 349 lakos
  • 1990 : 271 lakos
  • 2001 : 197 lakos (4 horvát és 3 német nemzetiségű)

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
174
169
139
137
111
125
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 1,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,3%, református 4,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,4% (11,5% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 0,9% cigánynak (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,1% volt római katolikus, 1,8% református, 6,3% felekezeten kívüli (19,8% nem válaszolt).[17]

Címere szerkesztés

A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett nyitott Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak vértanúságát jelképező két kard látható.

Álló, háromszögű címerpajzs, melynek vörös pajzsfőjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva a fehér lovon vágtató, arany páncélba öltözött, vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.

Utcái szerkesztés

  • Kossuth Lajos utca
  • Petőfi Sándor utca
  • Hunyadi János utca
  • Ady Endre utca
  • Sarok utca
  • Nyíl sor
  • Kígyós utca
  • Rákóczi utca

Nevezetességei szerkesztés

  • Szentolvasó királynéja római katolikus templom (1911): Tornyában két harang található. A templombelsőt egy Szent Györgyöt ábrázoló festmény, Szent József és Szent Erzsébet szobra és még tíz másik szobor díszíti. Az épület előtt emlékkereszt áll, amely az első és második világháború áldozatainak állít emléket.
  • Hidak a Kígyós-éren: A településen áthalad a Kígyós-ér, amelyen a községnek három kisebb hídja is van, a Kőhíd, a Korsós-híd és Fehér-híd (Gyaloghíd). A Korsós-hídnál volt korábban az asszonyoknak a mosásra alkalmas hely, a gyerekeknek pedig a mélyebb részen a fürdőző rész.[18]
  • Helytörténeti Múzeum
  • Millennium park: A parkban millenniumi emlékmű és a falu egyetlen 1956-os mártírja, Schmidt Antal (1938–1956) emlékműve látható.
  • Temetői nagykereszt: A keresztnél halottak napján a falusiak gyertyákat gyújtanak.

Ismert személyek szerkesztés

  • Itt született 1917-ben Müller Antal római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Bácsszentgyörgy települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ új határátkelő
  5. ↑ Gara-Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  8. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  9. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. ↑ a b Bácsszentgyörgy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ Bácsszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  15. ↑ Szalma Baksi Ferenc: Szigligeten a korábbi polgármester fia győzött, Balatonszepezden szoros volt a befutó. telex.hu (2020. október 18.)
  16. ↑ Bácsszentgyörgy Helységnévtár
  17. ↑ Bácsszentgyörgy Helységnévtár
  18. ↑ https://bacsszentgyorgy.hu/falunkban-jarva/

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bácsszentgyörgy&oldid=26882820”