Wikipédia

Császártöltés

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Császártöltés (németül: Kaiserdamm, Tschasartet) község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Császártöltés
Főkáptalani pincesor
Főkáptalani pincesor
Császártöltés címere
Császártöltés címere		 Császártöltés zászlaja
Császártöltés zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállásközség
PolgármesterTakácsné Stalter Judit (független)[1]
JegyzőHábermayer Viktória
Irányítószám6239
Körzethívószám78
Testvértelepülései
Lista
Németország Deggenhausertal
Ausztria Krenglbach
Népesség
Teljes népesség2115 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület82,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″
Császártöltés (Bács-Kiskun vármegye)
Császártöltés
Császártöltés
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Császártöltés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Császártöltés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község Bács-Kiskun vármegye déli felében fekszik, Bajától 38 kilométerre. Határának legmagasabb pontja a 143 méter magas Boszorkányhegyen, legmélyebb a csatorna parton 93 méter magasságban található. Altalaja agyag, felszíni talaja nagyobb részben homok és tőzeg. A Kiskunság és a Sárköz határában változóan hullámos felszínre épült falu településszerkezetének különlegességét az árterület szélén magasodó löszpartba fúrt, présházas pinceutcák adják.

A szomszédos települések: észak felől Kecel, északkelet felől Imrehegy, kelet felől Kiskunhalas, délkelet felől Kéleshalom, délnyugat felől Hajós, északnyugat felől pedig Homokmégy.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb megközelítési útvonala az 54-es főút, amely áthalad a központján, annak főutcájaként; ezen érhető el Kecskemét és Baja térsége felől is. Kalocsa vonzáskörzetével (Homokméggyel) az 5313-as út köti össze.

Vasútvonal nem érinti.

Története szerkesztés

A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg[4] mocsarán át tudjon utazni. Az 1743–1744-es években telepíttette be Patachich Gábor kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből a Szovjetunióba málenkij robotra, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége is megszűnt. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet.

2001-ben a lakosság 2,6%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Wiedner István (független)[5]
  • 1994–1998: Wiedner István (független német kisebbségi)[6]
  • 1998–2002: Frick József (független német kisebbségi)[7]
  • 2002–2006: Frick József (független német kisebbségi)[8]
  • 2006–2010: Frick József (független)[9]
  • 2010–2014: Frick József (független)[10]
  • 2014–2019: Takácsné Stalter Judit (független)[11]
  • 2019-től: Takácsné Stalter Judit (független)[1]

Címer leírása szerkesztés

A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság. A két Istenalak, Atya és Fiú papirusztekercset mutatnak fel, mely az alapító okiratra utal, a település törvényességének első dokumentumára. Az Istenalakok egy-egy rozmaringágat tartanak, a tisztaság jelképét. Fejük felett kétféle glória, és a Szentlélek szimbóluma, a fehér galamb, amely barokkos formájával az alapítás korára is utal. Alul szőlőfürt, a szőlő- és borkultúra tradíciójának jeleként. A szőlő és a háttér színe arany.

A címerpajzs kiegészítéseként alul az 1744-es évszámot, és alatta gót betűkkel Tschasartet felirat, /utalásként arra, hogy a községet német telepesek alapították./ A címer felett latin nyomtatott betűkkel Császártöltés felirat helyezkedik el.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2375
2330
2203
2121
2166
2115
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 42,6% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,9%, református 3,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 6,5% (20,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 21,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 4% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[13]

Híres szülöttei szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

  • Pincesorok. A község pincesorai a maguk nemében különlegesek, hiszen szervesen beépülnek a faluba, utcát alkotva a falu részei. A legnagyobb a Főkáptalani pincesor, de érdemes megemlíteni a Káposztáskerti pincesort, a Kis-sori pincéket, a Vidám sori pincéket és a valamikori Erzsébet utcai pincéket, az ún. Kelrárájá-t is.
  • Római katolikus templom. A régi, 1780-ban épült templom falainak kibővítésével épült 1921–25-ben. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, alkotójuk Zsellér Imre. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét a falu egyik szülötte, Schilli János készítette. Védőszentjei: Szent Simon és Szent Júdás Tádé.
  • Teleház. Az 1999-ben átadott épületegyüttes a helyi közösségi élet helyszíne.
  • Sváb tájház. A település egyik legrégebbi épületében, egy tornácos parasztházban 1998-ban nyitották meg a helytörténeti és néprajzi kiállítást.
  • Szálas Béla-kilátó. A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.
  • Vörös mocsár. A lápos mocsaras területet 1990-ben nyilvánították védetté. Kiterjedése 930 hektár. A Duna–Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 méterre magasodik a Duna-völgy fölé. Egykor az ország állóvizekben leggazdagabb területei közé tartozott ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat – az úgynevezett Őrjeg – középső része, a Vörös mocsár.
  • Ősi ösvény. A sétaút 8,5 kilométer hosszú. Végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. A kirándulóút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul és németül is szerepelnek.
  • Képes Ház. A falu történetének képes bemutatása. A Tájházzal szemben, a Községi Könyvtárból nyílik a Képes Ház. A kiállításon óriás méretű képeken mutatják be a falu történetét, hagyományait, népviseletét. A látványos kiállításnak helyet adó közel 100 éves ház maga is különleges.
  • Sváb Értéktárház – Módos Töltés. A 20. század első feléből származó berendezési tárgyakkal, használati eszközökkel ismerkedhet meg a látogató a falu egyik legszebb épületében az „Emeletes házban”. Betekintést kap a kiállításon Császártöltés kisszámú polgárságának, módosabb lakóinak életébe.
  • Öreg temető. Érdemes sétát tenni az Öreg temető árnyas fái alatt. A falu első lakóinak a síremlékei közül is láthatunk párat a Schaffer József által felajánlott Kápolna melletti sírkertben. Az 1930-as években épült Kálvária ékessége a temetőnek.
  • Sváb Ételek Fesztiválja. Az évente megrendezésre kerülő rendezvényen a magyarországi sváb települések mutathatják be legkülönlegesebb ételeiket. Az érdeklődők a kulináris élvezetek mellett különböző folklórműsorokat is megtekinthetnek.

Kiadványok a község történetéről szerkesztés

„ Bánáti Miklóst Császártöltés helytörténetének megírásában az a cél vezette, hogy olvasói a falu múltját jobban megismerjék. E könyvet abból a célból bocsájtjuk útjára, hogy tartalmából sok-sok tanulságot levonva hirdesse egy nép, egy példátlan szorgalmú becsületes dolgos község – Császártöltés – múltját és jelenét. ”
– Előszó
  • Bánáti Miklós: Újabb adalékok Császártöltés történetéhez (Császártöltés, 1981)
  • Walter János naplója. Összeállította: Arnold Erzsébet (Császártöltés, 2001)
  • Arnold Erzsébet és Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából (Császártöltés, 2003)
  • Wicker Erika, Knipl István, Bolvári Csaba és Bárth János: Császártöltés 1. A császártöltési határ története a kezdetektől a falu alapításáig. (Császártöltés, 2015)
  • Wicker Erika, Knipl István, Bolvári Csaba: Császártöltés 2. Császártöltés története 1920 és 1950 között. (Császártöltés, 2016)
  • Wicker Erika, Knipl István, Bolvári Csaba: Császártöltés 3. (Császártöltés, 2017)
  • Knipl István, Takácsné Stalter Judit, Hidasné Márin Magdolna: Császártöltés 4. (Császártöltés, 2019)

Idegen elnevezései szerkesztés

Németül a településnek két neve létezik: Kaiserdamm és Tschasartet. Horvát nevei: a bátyai horvátok által használt Tuotiš és a felsőszentiváni horvátok által használt Tetiš.[14]

Képgaléria szerkesztés

  •  
    Római katolikus templom
  •  
    A római katolikus templom szentélye
  •  
    A főkáptalani pincesor részlete
  •  
    A Szálas Béla-kilátó
  •  
    Kilátás a Szálas Béla-kilátóból
  •  
    Jellegzetes helyi parasztház, ma a Sváb Tájház

Források szerkesztés

  • Arnold Erzsébet – Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából 2002. 145. p.
  • Knipl István: A Volksbundtól a Waffen-SS-ig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve, 19. 2004.
  • Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve

Cumania 20. 2004. 173-204. p.

  • Wicker Erika – Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az ezredfordulón 10. (1999-2005.). Kecskemét 2005. 37-46. p.
  • Wicker Erika – Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 21. 2005. 99-144. p.
  • Knipl István – Tánczos Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 23. 2007. 44. p.

Knipl I. 2009. Császártöltés régészeti topográfiája II.(rézkor, bronzkor) In: Bárth J. (Szerk.) Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve), Kecskemét 91-133 p.

Knipl I. 2009. Újabb leletek a császártöltési határban In: Bende L. – Lőrinczy G. (Szerk.) Medinától Etéig, régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára, Szentes 145-147 p. Knipl I. 2009. Rézkori edények a császártöltési határban In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VII. évf. 1. Kecskemét 30-31 p. Knipl I.. – Tánczos-Szabó Á. 2010. Volksbund-szervezetek megalakulása a mai Bács-kiskun megye községeiben In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VIII évf. 3. Kecskemét 7-9 p.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Császártöltés települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kecel. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  4. ↑ „őrjeg” a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent[3]
  5. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Császártöltés települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 28.)
  12. ↑ Császártöltés Helységnévtár
  13. ↑ Császártöltés Helységnévtár
  14. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Császártöltés&oldid=26799481”