Főmenü megnyitása

A Páli Szent Vince-plébániatemplom (vagy: Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébániatemplom) a Budapest IX. kerületében található Páli Szent Vince plébánia temploma, melyet 1935 és 1936 között építettek Fábián Gáspár tervei alapján. A Haller- és a Mester utca kereszteződésében átlós tengelyben, szabadon álló, háromhajós, keresztházas katolikus templom félköríves záródású szentéllyel és szentélykörüljáró folyosóval rendelkezik. A főhomlokzat jobb oldalán található a négyzetes torony.[2] A templom névadója Páli Szent Vince francia pap, rendalapító.

Páli Szent Vince-plébániatemplom
Szent Vince plébániatemplom.jpg
Vallás katolicizmus
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség Páli Szent Vince Plébánia
Névadója Páli Szent Vince
Pap(ok) Müller György
Építési adatok
Építése 19351936
Stílus neoromán
Tervezője Fábián Gáspár
Felszentelés 1936. október 18.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Alapadatok
Befogadóképesség ~2000 fő
(ülőhelyek száma: 224)[1]
Elérhetőség
Település Ferencváros, Budapest
Hely Budapest 1096,
Haller u. 19-21
Elhelyezkedése
Páli Szent Vince-plébániatemplom (Budapest IX. kerülete)
Páli Szent Vince-plébániatemplom
Páli Szent Vince-plébániatemplom
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″
A Páli Szent Vince-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páli Szent Vince-plébániatemplom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Páli Szent Vince által alapított Szeretet Leányai (más néven: vincés nővérek) rendje már jóval a mai templom és plébánia létrejötte előtt is a Ferencvárosban tevékenykedett. A közeli Vendel és Thaly Kálmán (akkoriban még Gyep) utca találkozásánál épült fel 1875-ben a Ranolder János veszprémi püspök által alapított leánynevelő intézet,[3] melyet a vincés nővérek vezettek, és falain belül óvoda, elemi-, polgári- és ipari középiskola, illetve tanítóképző is működött.[4] Az épületben jelenleg a Leövey Klára Gimnáziumnak ad otthont. Az ugyancsak Szent Vincéhez köthető lazaristák 1903-ban a Gát utcában építettek templomot és rendházat, melyeket később csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára adtak át.[4]

A Gát utcai templomból induló, és 1923-ban alapított plébániának 1930-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér (mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca szögfelező vonalába essen.[1] A munkálatok 1935. április 29-én kezdődtek meg dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint.[1] A kereszthajós, latin kereszt alaprajzú, neoromán plébániatemplom 1936-ra el is készült, és ugyanazon év október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás Páli Szent Vince tiszteletére felszentelte. 1938-ra elkészült a plébániaház is.[4]

A szentély két oldalán található a sekrestye és a depositorium, melyek a szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes boltozata vasbeton, tetőzete eternitpala, a torony fedése pedig kőből készült. A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a főoltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak (bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette.[1] A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit. Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei díszítik,[5] mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is. A kápolnában látható a főváros 1938-as adománya, Feszty Árpád Krisztus siratása című festménye.[1]

A templom bejárata fölött egy 220 cm-es haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920-ban készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható. A bejárati szobor Bory Jenő 1936-os alkotása.[1][6][7]

Az orgonát 1943-ban az Angster gyár építette, majd 1985-ben Gyöpös László átépítette.[8]

A templombúcsút minden év szeptember 27-én, Szent Vince halálának napján tartják.[9]

HarangokSzerkesztés

A templom 50 méter magas tornyában két harang van, melyeket Szlezák László harangöntő mester készített. Szentelésükre 1936. október 11-én került sor, amikor az adományozók, az egyház elöljárók és a hívek jelenlétében dr. Mészáros János érseki helytartó megáldotta az új templom harangjait.[1]

Felirata:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM RÉSZÉRE, LÁHNY MIHÁLY VASKERESKEDŐ ÉS NEJE SZÜLETETT WALZER ZSUZSÁNNA ÉS A BUZGÓ HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.

A harang másik oldalán:

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA KÖNYÖRÖGJETEK ÉRETTÜNK!
  • A kisebbik harangot Szent Anna után nevezték el, súlya kb. 110 kg, alsó átmérője 58 cm, hangja: „F”.[10] Szent Anna képe mellett a következő felirat is olvasható rajta:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ANNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI RÓM.KAT. TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE ÉS AJÁNDÉKOZTA: SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.

Másik oldalon:

SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

2011. október 10-én a templom nagyharangja jelezte a delet a Kossuth Rádió műsorában.[11]

OssariumSzerkesztés

A templom bal oldali apszisában urnák befogadására alkalmas helyiséget található, melyet 2001-ben Szél Ágnes építész tervei alapján alakítottak át.[12] A hamvak száraz-szétszóratására alkalmas ossarium közepén egy üvegpiramis áll, melyet négy gyertyatartó zár közre. A mennyezeten egy cseppfény kereszt, a padlóburkolatban pedig sötétzöld csiszolt gránitlapból formázott kereszt található.[12]

A plébániához tartozó templomokSzerkesztés

A plébánia tevékenységeSzerkesztés

 
A templom szentélye

A templomi misék, esküvők, keresztelések mellett a plébánia ad otthont a különböző korosztályoknak tartott hittanóráknak. A plébániához tartozó Gát utcai templomban minden hónap első vasárnapján cigány családoknak tartanak szentmisét. Ezek mellett a betegek látogatásra is figyelmet fordítanak a templom munkatársai, illetve karitász szolgálatot is működtetnek.[13][14] Ezen kívül a templom ossariumában urnafülke foglalása is lehetséges. A templomban komolyzenei koncerteket is rendeznek, melyek esetenként egy-egy évfordulóhoz vagy jeles eseményhez kapcsolódnak.[15]

PlébánosokSzerkesztés

A templom plébánosai a megalapítás óta:[4]

  • dr. Töttössy Miklós 1923–1952
  • dr. Miklós István 1952–1957
  • dr. Királdi Lajos 1957–1959
  • Szentei János 1959–1980
  • dr. Dékány Vilmos tiszteletbeli kanonok, helyettes esperes 1980–1988
  • Spányi Antal 1988–1992
  • Bokor István 1992–1993
  • Spányi András 1993–2004
  • Müller György 2004–2018
  • Lipták István 2018-

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g 75 éve szentelték fel a Páli Szent Vince plébániatemplomot (pdf), 2011. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  2. Ferkai András. Pest építészete a két világháború között. Budapest: Modern Építészetért Kht. (2001). ISBN 9630047535 
  3. Iskolánkról. Leövey Klára Gimnázium. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  4. a b c d A plébánia története. Páli Szent Vince Plébánia. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  5. A templom üvegablakai. Templomablak Anno, 2011. június 27. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  6. Szent Vince szobra. Köztérkép. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  7. Magony Imre. Bory Jenő. Székesfehérvár: Lénia 2 Reklám és Médiaügynökség Kft., 157. o. (2010) 
  8. A templom szócikke a Magyar Katolikus Lexikonban. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  9. Budapest-Középsőferencváros - Páli Szent Vince plébánia. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2016. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  10. a b Hunyadi Gábor: Budapest IX. kerület, Ferencváros. Magyar Harangok Honlapja. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  11. Budapest, Páli Szent Vince templom. MR1 - Kossuth Rádió, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  12. a b Ossarium a Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplomban. epiteszforum.hu, 2003. október 17. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  13. Hittanórák. Páli Szent Vince Plébánia. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  14. Állandó programjaink. Páli Szent Vince Plébánia. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  15. 75 éves a Páli Szt. Vince templom - Templombúcsú, hangverseny. Ferencvárosi Önkormányzat, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. május 7.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés