Parfüm

illat, szagosító víz, illatszer

A parfüm (franciául: parfum; magyarul néha parfőm), illat, szagosító víz, illatszer.[1]

Chanel No5 parfüm flakonja

TörténeteSzerkesztés

A kezdetekSzerkesztés

A parfüm története az ókorban kezdődött: az ókori Egyiptomnak jelentős illatszerkivitele volt. Illatos olajokat, kenőcsöket, permetezőfolyadékokat Görögországban és Rómában elterjedten használtak. A középkorban főleg Arábia volt az illatszerek hazája, mint ahogy keleten általában mindig szerették az intenzív, fűszerszagú illatszereket. Az európai parfümgyártás történetének kezdetei Velecéhez kötődnek. Velence évszázadokon keresztül volt a távol-keleti kereskedelem központja volt - ide érkeztek a legritkább illatanyagok, Kínától Indián át egészen a Perzsa Birodalomig. XV. Lajos francia király udvarában mértéktelen illatszerhasználattal leplezték a kevés mosdás következtében kellemetlenül jelentkező kipárolgást. A franciaországi Grasse-ban a modern parfümgyártás hagyományai a 16. századra nyúlnak vissza. [2]

Grasse-banSzerkesztés

Grasse-ban eredetileg bőrcserzéssel, kesztyűkészítéssel foglalkoztak. Az itt készült kiváló minőségű kesztyűk nagy hírnévnek örvendtek. Egy ide való tímár ötlete volt az illatos bőrkesztyű (rózsavíz, fűszerek illatával) készítése, keleti módszerek szerint. E kesztyűkből került ajándékképpen egy pár Medici Katalin francia királynéhoz is, aki megbízta egyik tudósát, hogy a Grasse környéki virágokból állítson elő parfümöt, majd 1533-ban a provance-i Grasse-ban alapította meg az első parfümlaboratóriumot. Az illatos, parfümös kesztyű készítése fénykorát a 17. században élte, majd a bőripar hanyatlásával a parfümgyártás lépett előtérbe, mely hamarosan világhírnevet szerzett a városnak. Grasse alig kétszáz év alatt a világ parfümvővárosává nőtte ki magát. A parfümkészítés fejlesztés először a Riviéra turizmusát célozta meg Grasse-ban; illatos és hagyományos ajándékok (antik ékszerek, hímzett ágynemű, paplan, lekvárok) készítésével.

Grasse ritka illataival (levendula, mirtusz, jázmin, rózsa, narancsvirág, vadmimóza) nyerte el a világ parfümfővárosa címet. Néhány évtizede az illatok között a munkaigényes jázmin is előtérbe lépett: a virágokat hajnalban kézzel kell leszedni, amikor az illat a legfejlettebb és azonnal hideg abszorpcióval kell kezelni.

Ma Grasse a parfüm a legfontosabb ipari központja. A hálózat hatvan céget, 3500 embert foglalkoztat a városban és a környező területeken. Beleértve a közvetett munkahelyeket, amelyekkel közel 10 000 ember foglalkozik a parfümkészítéssel.

A nagy márkák, mint a Chanel saját rózsa- és jázminültetvényekkel rendelkeznek Grasse-ban.

A modern szintetikus illatszergyártás a régi virágillatok (elsősorban rózsa, ibolya, tubarózsa, jázmin stb.) helyett újszerű, illat- kompoziciókat tett népszerűvé.

KépgalériaSzerkesztés

A parfümök alapanyagaiSzerkesztés

Növényi eredetű alapanyagokSzerkesztés

Állati eredetű alapanyagokSzerkesztés

A következő négyféle állati anyagokat ma már nem, vagy igen ritkán alkalmaznak:

  • szürke ámbra - az ámbráscet gyomrából kiszedett kavics alakú képződményből készítik, abból is néhány kg alapanyagból egy-két dkg anyag használható fel.
  • pézsma - Ázsia hegyvidékein (Tibet, Himalája) található.
  • cibetmacska - Etiópia vadmacskája.
  • kasztoreum - a hódok egyik fajtája.

A flakonok kialakításaSzerkesztés

Számos parfümöt egyedi tervezésű flakonokban (üvegcsékben) hoznak forgalomba. A gondosan, gyakran művészien, megtervezett flakonok formája gyakran egy-egy márkához kötődik. Az egyedi tervezésű flakonok szerzői jogi, formatervezési minatoltalmi illetve esetenként védjegyoltalom alatt is állhatnak.

A parfümök osztályozásaSzerkesztés

Fogyasztói célcsoport szerintSzerkesztés

A parfümöket hagyományos női-, férfi-, gyermek- és uniszex illatokra osztják. E kategóriák jellemzői:

  • A női parfümöket elsősorban virágillatok (pl. jázmin, rózsa, narancsvirág vagy gyöngyvirág) uralják. Ezen illatok között gyümölcsök, púderes tónusok, vanília vagy fűszerek is megjelennek.
  • A férfi parfümökre általában hangsúlyosabb, fás illat jellemző, amelyet friss citrusfélék és fűszerek kísérnek. Ugyancsak kedvelt illatok a levendula, a keleti összetevők, a bőr vagy a dohány.
  • Az uniszex parfümök univerzális parfümök, ameééyel mind a férfiakat, mind a nők scélozzák. Ezeket az illatokat gyakran erős citrus komponens, fás aroma vagy víz- és káposztatónusok jellemzik.
  • A gyermekparfümök általában édes, bonbon-, rágógumi-, kóla-, karamell- és lédús gyümölcsillatúak. Az édes aromához finom virágillat, esetleg kókuszdióillat párosul. [3]

Intenzitás szerinti osztályozásSzerkesztés

  • Parfüm (extrakt) - 15 - 30 % illatos parfümkompozíció sűrített alkoholban - Előnye, hogy nagyon csekély mennyiség is elegendő, hatása akár 6 órán át is érezhető.
  • parfümös víz ( Eau de Parfum, EdP) - 8 - 15 % illatos parfümkompozíció kb. 85 - 90 % alkoholban. Különösen estére, alkalmakra ajánlják. Tartóssága 3-5 óra.
  • Toalettvíz (Eau de Toilette, EdT) - 4 - 8 % illatos parfümkompozíció kb. 80 % alkoholban. Főleg mindennapos használatra, illetve nyárra ajánlják.
  • Kölnivíz (Eau de Cologne, EdC) - 3 - 5 % illatos parfümkompozíció kb. 70 % alkoholban.[4] Rendkívül könnyű, többnyire frissítő hatású parfüm. Tartóssága kb. 2 óra. [5]

Egyéb osztályozásokSzerkesztés

A Société Française des Parfumeurs (Francia Parfüm Társaság) saját osztályozást állított össze.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az illatszerek a természetes illatanyagok és mesterséges, vegyi úton nyert, nagy illaterejű keverékeknek gyűjtőneve.Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939 ) Illatszerek 3323 - 3324. old.
  2. Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939 ) Illatszerek 3323 - 3324. old.
  3. https://www.notino.hu/parfumok/
  4. https://parfen.hu/az-illatok-besorolasa/
  5. https://www.notino.hu/gyakran-ismetld-kerdesek/

További információkSzerkesztés

  • Braillé E. és Laroze C., Le livre du parfum, Paris, Flammarion, 1995.
  • Chastrette M., L'art des parfums, Paris, Hachette, 1995.
  • Pavia F., L'univers des parfums, Paris, Solar, 1995.
  • P. László és S. Riviere., Les sciences du parfum, Presses Universitaires de France, 1994.