Thomas Erastus (magyarosan Erastus Tamás) (Baden (Svájc), 1524. szeptember 7. - Bázel, 1583. december 31.) svájci német orvos, teológus és filozófus.

Thomas Erastus
SzületettThomas Lüber
1524. szeptember 7.[1][2]
Baden[3]
Elhunyt1583. december 31. (59 évesen)[4][2][5][6][7]
Bázel[8]
Állampolgárságasvájci
Foglalkozása
  • teológus
  • orvos
  • egyetemi oktató
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Erastus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Egy kézművescsalád gyermekeként született. Családi neve eredetileg Lüber volt. Bázelben, Bolognában és Padovában tanult. Felesége Isotta a Canonici, egy bolognai polgár lánya volt. 1558-ban Heidelbergben Ottó Henrik választófejedelem háziorvosa lett, az egyetemen pedig orvostant tanított. 1559-től 1580-ig rektor volt. III. Frigyes választófejedelem alatt ő volt a Zwingli-féle tiszta úrvacsora-tan képviselője az 1560. évi heidelbergi és az 1564. évi maulbronni vallási viták folyamán, ám a kálvinizmus elleni merev fellépése miatt a választófejedelem kiközösítette. Ezt követően 1583-ban Bázelban az erkölcstan tanára lett. Itt halt meg 1583. december 31-én.

Halála után 1589-ben Londonban jelent meg Explicatio gravissimae quaestionis, utrum excommunicatio mandato nitatur divino, an excogitata sit ab hominibus című írása. Egyes nézetek szerint ebben az önálló egyházi hatalom ellen lépett fel; azonban voltaképpen csak a presbitériumok kiközösítési jogkörét vitatta azon az alapon, hogy ha a kiközösítés világi büntetést von maga után, akkor az kizárólag világi hatóság jogkörébe tartozik. E műve kapcsán Nagy-Britanniában is ismertté lett. Azon felfogást, amely az egyházkormányzatot az államhatalomnak rendeli alá, gyakran ma is - alaptalanul - erastianismusnak nevezik.[9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. Owen Chadwick: A reformáció. 143. old.

Források szerkesztés