Wikipédia

Nehézipari Minisztérium

a Magyar Népköztársaság egyik minisztériuma (1949–1950, 1953–1954 és 1974–1980)

A Nehézipari Minisztérium a Magyar Népköztársaság egyik minisztériuma volt 1949 és 1980 között. Utódja az Ipari Minisztérium lett. Rövidítése: NIM. Vezetője a nehézipari miniszter volt.

Korabeli meghatározás szerint a Nehézipari Minisztérium a bányászat, a villamosenergia- és a vegyipar szervezését, irányítását és ellenőrzését végző országos hatáskörű, legfőbb szakigazgatási szerv volt. [1]

Története szerkesztés

A minisztérium előzményének tekinthető az 1946 decemberében megalakult Nehézipari Központ (NIK), amely 1949-ig, a Nehézipari Minisztérium megalakulásáig állt fenn.

A nehézipari ágazat irányítására ezen a néven először jött létre minisztérium 1949. június 11-én. Az Iparügyi Minisztérium kettéválasztásával jött létre. Ezt a Nehézipari Minisztériumot 1950. december 16-án felosztották Kohó- és Gépipari Minisztériumra, valamint Bánya- és Energiaügyi Minisztériumra.

A második Nehézipari Minisztériumnak nevezett minisztérium 1953. július 4-én jött létre, amikor az addigi Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot összevonták a Vegyipari Minisztériummal. 1953. július 7-től a bányarendészeti főhatóság ismét a Nehézipari Minisztérium szervezetébe került, de most már nem osztályként, hanem Bányaműszaki Főfelügyelőség megnevezéssel, Havrán István vezetésével. [2] Ez a változás sem volt hosszú életű, mivel ez a minisztérium 1954. október 9-én megszűnt: szétválasztották Szénbányászati Minisztériumra, valamint Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumra.

A harmadik minisztérium Nehézipari Minisztérium 1957. január 1-jével alakult meg a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumból, valamint a Vegyipari Minisztériumból. Ez a Nehézipari Minisztérium 1980. december 31-vel megszűnt, az Ipari Minisztérium mint jogutód 1981. január 1-jével való létrehozásával. [3]

Vezetői szerkesztés

  • Czottner Sándor 1949-50-ben a Nehézipari Minisztérium politikai államtitkára, 1950-53-ban bánya- és energiaügyi miniszter, 1953-54-ben a nehézipari miniszter első helyettese. 1954. október 9-től 1956. július 30-ig szénbányászati, 1956. július 30-tól 1956. október 31-ig ismét bánya- és energiaügyi miniszter. 1957-ben a Nehézipari Miniszterium megbízott vezetője, majd 1957-től 1963-ig, nyugalomba vonulásáig nehézipari miniszter volt.
  • Lévárdi Ferenc 1958. január 29. és 1963. március 20. között a nehézipari miniszter első helyettese volt. 1963. március 20-tól nehézipari miniszter volt nyugállományba vonulásáig, 1971. május 12-ig.
  • Szekér Gyula 1957–63-ig a Nehézipari Minisztériumban miniszterhelyettes, 1963 és 1971 között a miniszter első helyettese, majd 1971-től 1975-ig nehézipari miniszter volt.
  • Simon Pál nehézipari miniszter 1975. május 15-től a minisztérium megszűnéséig, 1980. december 31-ig.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Új magyar lexikon 5. kötet Mf - R. 132. old.
  2. ↑ https://mek.oszk.hu/19700/19786/19786.pdf
  3. ↑ Magyar nagylexikon 13. kötet 613. old.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A Nehézipari Minisztérium iparágainak fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Bányászat, energiaipar, vegyipar, 1945–1965; Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda, Budapest, 1965
  • A Nehézipari Minisztérium vegyipari kutató intézeteinek 25 éve; szerk. Szász Károly; Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda, Budapest, 1975
  • Alkalmazott munkalélektan a Nehézipari Minisztérium területén; szerk. Szabó Zoltán; Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Szociális és Munkavédelmi Osztálya, Budapest, 1980
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nehézipari_Minisztérium&oldid=26698007”