Főmenü megnyitása

Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény

A Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény (International convention against taking of hostages[1]) a New Yorkban, az 1979. évi december hó 18. napján aláírásra megnyitott, a túszszedés elleni nemzetközi egyezmény. Hazánk részéről a csatlakozási okiratnak letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál az 1987. évi szeptember hó 2. napján megtörtént. Az egyezmény Magyarországra nézve az 1987. évi október hó 2. napján lépett hatályba.[2]

Tartalomjegyzék

A preambulumSzerkesztés

Az Egyezményt a részes államok

"figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés előmozdítására irányuló céljait és elveit,
elismerve, hogy mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz, ahogy azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megállapítja,
megerősítve a népek egyenjogúsága és önrendelkezése elvét, amint azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egyesült Nemzetek Alapokmányával Összhangban az Államok Közötti Baráti Kapcsolatok és Együttműködés Nemzetközi Jogi Elveiről szóló Nyilatkozat, illetve a Közgyűlés más, vonatkozó határozatai tartalmazzák,
tekintetbe véve, hogy a túszszedés a nemzetközi közösségre nézve súlyos következményekkel járó cselekmény, és ennek megfelelően - az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban - bármely személyt, aki túszszedést követ el, büntetőeljárás alá kell vonni vagy ki kell adni,
meggyőződve annak sürgős szükségességéről, hogy az államok hozzanak létre nemzetközi együttműködést a túszszedés - mint a nemzetközi terrorizmus megnyilvánulása - minden formájának megelőzésére, üldözésére és megbüntetésére irányuló hatékony intézkedések kidolgozása és elfogadása céljából"

kötötték.

FogalommeghatározásokSzerkesztés

  • 1. Bárki, aki más személyt (a továbbiakban: túsz) szabadságától megfoszt vagy hatalmába kerít és halállal vagy sérüléssel vagy további hatalomban tartással fenyeget abból a célból, hogy egy harmadik Felet, nevezetesen valamely államot, nemzetközi kormányközi szervezetet, természetes vagy jogi személyt, illetve személyek egy csoportját arra kényszerítsen, hogy az a túsz elengedésének kifejezett vagy hallgatólagos feltételeként valamely cselekményt megtegyen vagy ennek megtételétől tartózkodjon, az a jelen Egyezmény alkalmazásában a túszszedés bűncselekményét követi el.[3]
  • 2. Bármely személy, aki:
    • a) a túszszedés elkövetését megkísérli, vagy
    • b) más bűnsegédjeként részt vesz túszszedés vagy arra irányuló kísérlet elkövetésében, az Egyezmény alkalmazásában úgyszintén bűncselekményt követ el.[4]


A részes államok az 1. Cikkben meghatározott bűncselekményeket büntetni rendelik olyan megfelelő büntetésekkel, amelyek tekintettel vannak ezeknek a cselekményeknek a súlyosságára.[5]

A túszok védelmeSzerkesztés

A részes állam, amelynek területén az elkövető a túszt hatalmában tartja, minden általa megfelelőnek tartott intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a túsz helyzetét könnyítse, különösen, hogy elengedését biztosítsa, majd elengedését követően - amennyiben indokolt - elősegítse távozását.[6]


ForrásSzerkesztés

1987. évi 24. törvényerejű rendelet a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.un.org/en/sc/ctc/docs/conventions/Conv5.pdf
  2. Kihirdette az 1987. évi 24. törvényerejű rendelet
  3. 1. Cikk 1.
  4. 1. Cikk 2.
  5. 2. Cikk
  6. 3. Cikk 1.