Wikipédia

Pogány Móric

(1878–1942) magyar építész
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pogány (egyértelműsítő lap).

Pogány Móric, születési nevén Schau Móric[3] (Nagyenyed, 1878. augusztus 13. – Budapest, 1942. július 4.[4]) zsidó származású magyar építész, urbanista, egyetemi tanár; grafikusművész.

Pogány Móric
SzületettSchau Móric
1878. augusztus 13.
Nagyenyed
Elhunyt1942. július 4. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiPogány Gábor
Foglalkozásaépítész,
egyetemi tanár,
grafikusművész
Halál okarák
SírhelyeFarkasréti temető (28-1-18)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Móric témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Schau Áron (1840–1924)[5] és Braun Borbála fia. 1895-ben Kolozsváron Pákey Lajos irodájában kezdte pályáját, majd 1908-tól Budapesten Tőry Emillel létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használt, Lajta Béla hatására.

Később önálló irodát nyitott; nála dolgozott a fiatal Kós Károly is egy ideig.

1926-ban Träume eines Baumeisters (Egy építőmester álmai) címen publikálta tollrajzait.

Felesége Szabó Margit volt.

Pogány Móric 1942-ben rákban hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[6]

Ismert saját épületei szerkesztés

 
Második tervpályázat, Nemzeti Színház pályaterve, főhomlokzat, 1913
 
Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest
 
Az Adriai Biztosító Társulat székháza, Budapest
 
Hősök kapuja, Szeged
 
Batthyány-örökmécses, Budapest

Elkészült épületek szerkesztés

  • 1904: Lakóépület, Budapest, Ecsedi u. (Kőrössy Alberttel közösen)[6] – az épület elpusztult[7]
  • 1910: Pénzügyi palota (Pénzügyigazgatóság), Sátoraljaújhely[8] jelentősen átalakítva
  • 1915–1917: Központi Papnevelő Intézet Práter utcai kislakásos bérházcsoportja, 1083 Budapest, Práter u. 63.[9][6]
  • 1916: koronázási esküemelvény a Mátyás-templom előtt, 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.[10][7]
  • 1935: Mezey-villa, 1025 Budapest, Áfonya u. 3.[6]
  • 1937: Del Medico Panzió kialakítása, 1052 Budapest, Bécsi u. 8.[11]
  • 1939: Lamotte-villa, Leányfalu[6]
  • 1930-as évek: néhány egyéb ipari épület és villa, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül)

Részt vett 1934–1935-ben egy nyolcemeletes, szociális bérházcsoport (1081 Budapest, II. János Pál tér 13-15.) tervezésében (munkatársak: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály).[6]

Elkészült emlékművek szerkesztés

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1900: fejedelmi sírbolt pályaterv – a Műcsarnok tárlatán állította ki[10]
  • 1904: Székesfővárosi krematórium pályaterv, Budapest – a legjobbnak ítélt pályaterv[14]
  • 1908: Gách István és Szamolovszky Ödön szobrászok műtermes villájának terve, Budapest, Pasarét[7]
  • 1908: főúri kastély terve (közelebbi megjelölés nélkül)[7]
  • 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest[15]
  • 1912: Cseh-Magyar Iparbank Rt. székháza, 1051 Budapest, Nádor utca 6. (az épület végül Haász Gyula és Málnai Béla tervei alapján épült fel)[6]
  • 1928–1929: dél-budai urbanisztikai elképzelések („Fiatalság Városa”, részei: laboratóriumok, kísérleti telepek, előadótermek, könyvtárak, és egy 14 emeletes, 58 méter magas, lépcsőzetesen kiképzett sokszögalaprajzú „Tudomány Tornya” nevű magas ház), Budapest, Lágymányos[6][12]
  • 1930: Olimpiai Centrum, Budapest, Lágymányos[6]
  • a Hágai békepalota terve – dicséretet kapott[9]
  • lakóháztervek

Tervben maradt szobrok szerkesztés

  • 1905: szabadságharc-emlékmű pályaterve, Budapest (2 terv: Kőrössy Albert építésszel és Tóth István szobrásszal, illetve Margó Ede és Pongrácz Szigfrid szobrászokkal, I. díj)[7][10]
  • 1905: Kossuth-szobor pályaterve, Budapest (Kőrössy Albert építésszel és Tóth István szobrásszal)[10][7]
  • ?: Vörösmarty-szobor pályaterve[10]

Egyéb tervek szerkesztés

  • 1907: síremlék tervek (közelebbi megjelölés nélkül)[7]
  • Ferdinánd (ma Lehel) tér, Budapest szabályozási terve[9]

Egyéb munkálatok szerkesztés

  • 1919: Andrássy út ünnepi feldíszítése 1919. május 1-jén, Budapest, Andrássy út (Falus Elekkel)[7]
  • 1930 után: Schachtner-ház átalakítása, 1122 Budapest, Városmajor utca 24.[16]

Egyes források[17] neki tulajdonítják a következő épületet is:

Tőry Emillel közösen tervezett épületei szerkesztés

Elkészült épületek szerkesztés

Elkészült egyéb építmények szerkesztés

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1912: Osztrák–Magyar Bank székházpályázata, Bécs – első díjat nyert[12][9]
  • 1913: a Nemzeti Színház pályaterve, Budapest – első díjat nyert[12][10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 75364/1902. MNL-OL 30802. mikrofilm 1139. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 40. oldal 14. sor
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1444/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Schau Áron halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2775/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/aki-nagyon-sok-epiteszeti-nyelven-tudott-pogany-moric
  7. ↑ a b c d e f g h i j k Gerle, i. m., 156. o.
  8. ↑ https://guideathand.com/hu/sight/penzugyi-palota
  9. ↑ a b c d Lendvai, i. m.
  10. ↑ a b c d e f g h Zsidó lexikon, i. h.
  11. ↑ Del Medico Imre: Életem: Egy mai polgár vallomása. Budapest: Fekete Sas Kiadó. 2006. 17. o.  
  12. ↑ a b c d e f Magyar életrajzi lexikon, i. h.
  13. ↑ http://www.kitervezte.hu/tervezok/pogany-moric/
  14. ↑ Magyar pályázatok - A Magyar-Mérnök és Építész-Egylet 1903/4. évi építészeti nagypályázata, 1904. augusztus (2. évfolyam, 8. szám)
  15. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1910/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=21&layout=s
  16. ↑ http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/schachtner-haz-budapest
  17. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=04&cim=tanoda-ter-4&cimtxt=%20Tanoda%20t%C3%A9r%204.
  18. ↑ https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szent_J%C3%A1nos_Apostol_Katolikus_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola11.jpg
  19. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=02&cim=nyul-u-3&cimtxt=%20Ny%C3%BAl%20utca%203.
  20. ↑ https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/
  21. ↑ https://budapest100.hu/house/varfok-utca-14/
  22. ↑ http://www.baz.hu/ertektar/obj.php?id=215

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés

  • A sátoraljaújhelyi kultúrpalota In: Tér és Forma, 1929.
  • Náday Pál: Pogány Móric In: Magyar Művészet, 1930.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pogány_Móric&oldid=26782773”