Griger Miklós

(1880-1938) római katolikus pap, nemzetgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 13.

Griger Miklós, teljes nevén Grieger Miklós Antal (Körmöcbánya, 1880. november 22.Budapest, Ferencváros, 1938. február 28.)[1] római katolikus pap, nemzetgyűlési képviselő, legitimista politikus.

Griger Miklós
Pesti Hírlap (1878-1944) 1939. Az év halottai.
Pesti Hírlap (1878-1944) 1939. Az év halottai.
Életrajzi adatok
Születési névGrieger Miklós Antal
Született1880. november 22.
Körmöcbánya
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1938. február 28. (57 évesen)
Budapest
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztség
  • magyarországi parlamenti képviselő
  • magyarországi parlamenti képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Griger Miklós témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Polgári származású családban született. Édesapja Griger Antal (18501902) körmöcbányai mészáros,[2] és édesanyja Tillesch Mária volt.[3] Teológiai doktorátust szerzett a budapesti tudományegyetemen.

A nemzetgyűlésben 1920-tól volt képviselő. Az 1926. és az 1931. évi általános választásokon újra a csomai kerület mandátumával került be a képviselőházba. A kormánytámogató kereszténypárt kebelén belül működött, ám a parlamentben a Bethlen-kormányt élesen bírálta. Papi hivatását egész életében gyakorolta: Jánosréten, Bakonysárkányban, Sóskúton, végül 1930-tól Bicskén volt plébános.

Griger alapító tagja volt a legitimista Nemzeti Néppártnak, amely Gömbös Gyula kormányával szemben ellenzéki programot hirdetett. 1935-ben pártjával nem jutott be a parlamentbe. Miután szembekerült pártja több befolyásos személyiségével, így gróf Sigrayval, Somlyódi László pártigazgatóval és Payr Hugóval, lemondott elnöki tisztségéről. Gömbös Gyula halála után, 1937-ben Lovasberényben szerzett ismét mandátumot.

Halálát szívbénulás okozta.

Emlékezete

szerkesztés

„Budapesten hunyt el, tiszteletére a belvárosi Ferences Templomban szentmisét tartottak (1938. márc. 2-án). Sóskúton temették el (márc. 3-án). Tiszteletére Sóskút község Griger Miklós-alapítványt létesített (2011-ben felújította működését). Halála után a bicskeiek szobrot állítottak emlékére a helyi katolikus templom mellett. A szobor 1945-ben eltűnt, a rendszerváltás után Domonkos Béla szobrászművész újraalkotta a szobrot (újra felavatva: 1991).[4]

  • Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Budapest, 1912)
  • A lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában. A bevezetőt Fischer-Colbrie Ágost írta (Budapest, 1912)
  • Két beszéd a földbirtokreformról (Budapest, 1920)
  • Krisztus helyett követségben (Budapest, 1931)
  • A legitimizmus és a magyar feltámadás. Aktuális-e a királykérdés? (Budapest, 1936)
  • Griger Miklós, a Nemzeti Néppárt országos elnökének újévi beszéde (Budapest, 1936)
  • Griger Miklós beszéde, amelyet elmondott az 1914–1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmából (Képviselőházi Értesítő, 1937)
  • Népkirályság, vagy diktatúra (A Korunk Szava Népkönyvtára. Budapest, 1937)
  • Griger Miklós feljegyzései; szerk., bev., jegyz. Mózessy Gergely; Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Székesfehérvár, 2022 (Források a Székesfehérvári Egyházmegye történetéből)
  • cikkek az Egyházi Közlöny, az Alkotmány és az Igaz Szó című lapokban