Jánosrét
Jánosrét (1890-ig Lucska, szlovákul: Lúčky (vagy Lúčkach pri Kremnici), németül: Honneshau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
| Jánosrét (Lúčky) | |
_kostol_02_14.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1428 |
| Polgármester | František Zajak |
| Irányítószám | 967 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 552 m |
| Terület | 8,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jánosrét
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 18° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 18° 53′ 39″ | |
| Jánosrét weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosrét témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Körmöcbányától 2 km-re, délnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
1429-ben „Hannushaw" alakban említik először akkor, amikor Körmöcbánya városa megvásárolta a bányakamarától a települést. Később ismét a bányakamaráé lett. 1450-ben a becslések szerint mintegy 600-an lakták. 1601-ben 27 háza volt. 1828-ban 74 házában 796 lakos élt, akik bányászattal, mezőgazdasággal, csipkeveréssel foglalkoztak.
Fényes Elek geográfiai szótárában: „Lucska (Háneshey), német falu, Bars vármegyében, Körmöcz mellett: 587 kath., 151 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány, köves határ. F. u. kamara."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Bars vármegye monográfiája szerint: „Jánosrét, ugyancsak a körmöczbányai hegyek között fekvő német kisközség, 983 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Hajdan irtványos község, melyet állítólag első német telepítvényese után Honnes-Haj-nak neveztek, azonban ugyanakkor már Lucska tót nevével is találkozunk. Zsigmond király e községet 1429-ben Körmöczbánya városnak adja zálogba és ekkor már németek is laknak itt, a mi azt bizonyítja, hogy nem tisztán német telep volt. Dűlő elnevezései: mint Galgensberg, Freiung, Sanct Johannisschacht, szintén nagyon régiek, ép úgy fémbányászata is. Határában 1601-ben a körmöcziek és a német katonaság között harcz volt. Kath. temploma Ipolyi szerint XV. századbeli és gótikus részletekkel bír. Érdekes a körmöczi Mayer János codexe 1478-ból, melyet itt őriznek. Az 1544-iki canonica visitatio is már mint régi templomot említi. A mult század elején a kincstár volt a birtokosa. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, a korábbi lakosságnak csak 5%-a maradt meg. Később a helyükre szlovákokat költöztettek.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 1099-en, túlnyomórészt németek lakták.
2001-ben 207 lakosából 197 szlovák volt.
2011-ben 219 lakosából 199 szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus temploma 1487-ben épült késő gótikus stílusban. Később barokk stílusban átépítették, ekkor Szent Miklósnak szentelték. Innen került elő a felső-magyarországi késő gótikus szárnyasoltár-művészet két jelentős példánya, a Jánosréti mester festette Szent Miklós-főoltár és a Dorottya-oltár (mindkettő Magyar Nemzeti Galéria).
- Eredetileg a település templomában volt az oltárkép, amelyet az 1400-as évek második felében alkotott a Jánosréti mesternek nevezett festő és ma Budapesten látható. [2]
- Plébániája 1810-ben létesült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1823-ban épült, klasszicista stílusú.
- Utikápolnája a 19. század végén készült neogótikus stílusban, barokk Pietával.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
