Főmenü megnyitása

Jánosrét (1890-ig Lucska, szlovákul: Lúčky (vagy Lúčkach pri Kremnici), németül: Honneshau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Jánosrét (Lúčky)
Lúčky (Žiar nad Hronom) kostol 02 14.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1428
Polgármester František Zajak
Irányítószám 967 01
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség200 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság552 m
Terület8,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánosrét (Szlovákia)
Jánosrét
Jánosrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 18° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 18° 53′ 39″
Jánosrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosrét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Körmöcbányától 2 km-re, délnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1429-ben „Hannushaw" alakban említik először akkor, amikor Körmöcbánya városa megvásárolta a bányakamarától a települést. Később ismét a bányakamaráé lett. 1450-ben a becslések szerint mintegy 600-an lakták. 1601-ben 27 háza volt. 1828-ban 74 házában 796 lakos élt, akik bányászattal, mezőgazdasággal, csipkeveréssel foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Lucska (Háneshey), német falu, Bars vármegyében, Körmöcz mellett: 587 kath., 151 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány, köves határ. F. u. kamara."[1]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Jánosrét, ugyancsak a körmöczbányai hegyek között fekvő német kisközség, 983 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Hajdan irtványos község, melyet állítólag első német telepítvényese után Honnes-Haj-nak neveztek, azonban ugyanakkor már Lucska tót nevével is találkozunk. Zsigmond király e községet 1429-ben Körmöczbánya városnak adja zálogba és ekkor már németek is laknak itt, a mi azt bizonyítja, hogy nem tisztán német telep volt. Dűlő elnevezései: mint Galgensberg, Freiung, Sanct Johannisschacht, szintén nagyon régiek, ép úgy fémbányászata is. Határában 1601-ben a körmöcziek és a német katonaság között harcz volt. Kath. temploma Ipolyi szerint XV. századbeli és gótikus részletekkel bír. Érdekes a körmöczi Mayer János codexe 1478-ból, melyet itt őriznek. Az 1544-iki canonica visitatio is már mint régi templomot említi. A mult század elején a kincstár volt a birtokosa. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, a korábbi lakosságnak csak 5%-a maradt meg. Később a helyükre szlovákokat költöztettek.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1099-en, túlnyomórészt németek lakták.

2001-ben 207 lakosából 197 szlovák volt.

2011-ben 219 lakosából 199 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1487-ben épült késő gótikus stílusban. Később barokk stílusban átépítették, ekkor Szent Miklósnak szentelték. Innen került elő a felső-magyarországi késő gótikus szárnyasoltár-művészet két jelentős példánya, a Jánosréti mester festette Szent Miklós-főoltár és a Dorottya-oltár (mindkettő Magyar Nemzeti Galéria).
  • Eredetileg a település templomában volt az oltárkép, amelyet az 1400-as évek második felében alkotott a Jánosréti mesternek nevezett festő és ma Budapesten látható. [2]
  • Plébániája 1810-ben létesült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma 1823-ban épült, klasszicista stílusú.
  • Utikápolnája a 19. század végén készült neogótikus stílusban, barokk Pietával.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés