Rubinek Gyula

(1865-1922) magyar politikus, gazdasági író, miniszter

Zsitvabesenyői Rubinek Gyula (Ohaj, 1865. szeptember 10.Budapest, 1922. január 8.[1]) politikus, gazdasági író, miniszter.

Rubinek Gyula
Rubinek Gyula.jpg
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 27. 1920. augusztus 15.
Előd Nagyatádi Szabó István
Utód Nagyatádi Szabó István
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1920. július 19. 1920. december 16.
Előd Emich Gusztáv
Utód Hegyeshalmi Lajos

Született 1865. szeptember 10.
Ohaj
Elhunyt1922. január 8. (56 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinek Gyula témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Rubinek András és nemespanni Czobor Hermin. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia elvégzése után 1886 és 1890 között Kunbaján gazdatiszt.

1893-tól éveken keresztül az OMGE ügyvezető titkára, majd 1906-tól igazgatója volt. 1901-től országgyűlési képviselő volt. A Tanácsköztársaság bukása után jelentős szerepet játszott a Nagyatádi Szabó István-féle Kisgazdapártban. 1919. augusztus 27-től 1920. július 19-ig (1920. július 19-től augusztus 15-ig ideiglenesen) a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam- és az első Teleki-kormányban földművelésügyi miniszter illetve 1920. július 19-től 1920. december 16-ig egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. Rubinek Gyula készítette el a földreformjavaslatot, amelyet Nagyatádi Szabó változtatás nélkül nyújtott be a parlamentben.

1921 elején a Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökévé választotta. Több könyvet és cikket írt, többek között a vámpolitikával foglalkozott. 1889-ben a Borászati Lapok, majd 1891 és 1893 között a Köztelek szerkesztője, később főszerkesztője.

Főbb műveiSzerkesztés

 
Rubinek Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 36/2-1-1. Horvay János alkotása.
  • Cseléd- és munkáskérdés (Bp., 1894);
  • Parasztszocializmus (Bp., 1895);
  • Telepítés és földbirtokpolitika (Bp., 1905);
  • A kié a föld, azé az ország, "Porszem" álnéven (Bp., 1908);
  • Jövő vámpolitikánk irányelvei (Bp., 1911);
  • Hogy állunk a Balkánon (Bp., 1913).

EmlékezeteSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés