Rubinek Gyula

(1865-1922) magyar politikus, gazdasági író, miniszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Zsitvabesenyői Rubinek Gyula (Ohaj, 1865. szeptember 10.Budapest, 1922. január 8.[1]) politikus, gazdasági író, miniszter.

Rubinek Gyula
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 27. – 1920. augusztus 15.
ElődNagyatádi Szabó István
UtódNagyatádi Szabó István
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1920. július 19. – 1920. december 16.
ElődEmich Gusztáv
UtódHegyeshalmi Lajos

Született1865. szeptember 10.
Ohaj
Elhunyt1922. január 8. (56 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártSzabadelvű Párt

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinek Gyula témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Szülei Rubinek András és nemespanni Czobor Hermin. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia elvégzése után 1886 és 1890 között Kunbaján gazdatiszt.

1893-tól éveken keresztül az OMGE ügyvezető titkára, majd 1906-tól igazgatója volt. 1901-től országgyűlési képviselő volt. A Tanácsköztársaság bukása után jelentős szerepet játszott a Nagyatádi Szabó István-féle Kisgazdapártban. 1919. augusztus 27-től 1920. július 19-ig (1920. július 19-től augusztus 15-ig ideiglenesen) a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam- és az első Teleki-kormányban földművelésügyi miniszter illetve 1920. július 19-től 1920. december 16-ig egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. Rubinek Gyula készítette el a földreformjavaslatot, amelyet Nagyatádi Szabó változtatás nélkül nyújtott be a parlamentben.

1921 elején a Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökévé választotta. Több könyvet és cikket írt, többek között a vámpolitikával foglalkozott. 1889-ben a Borászati Lapok, majd 1891 és 1893 között a Köztelek szerkesztője, később főszerkesztője.

Főbb művei

szerkesztés
 
Rubinek Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 36/2-1-1. Horvay János alkotása.
  • Cseléd- és munkáskérdés (Bp., 1894);
  • Parasztszocializmus (Bp., 1895);
  • Telepítés és földbirtokpolitika (Bp., 1905);
  • A kié a föld, azé az ország, "Porszem" álnéven (Bp., 1908);
  • Jövő vámpolitikánk irányelvei (Bp., 1911);
  • Hogy állunk a Balkánon (Bp., 1913).

Emlékezete

szerkesztés

További információk

szerkesztés