Emich Gusztáv (politikus)

magyar politikus, diplomata, kereskedelemügyi miniszter

Emőkei Emich Gusztáv (Pest, 1866. november 3.Bécs, 1927. július 10.[3]) magyar politikus, diplomata, kereskedelemügyi miniszter.

Emich Gusztáv
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1920. március 28. 1920. július 19.
Előd Korányi Frigyes
Utód Rubinek Gyula

Született 1866. november 3.[1][2]
Pest
Elhunyt1927. július 10. (60 évesen)[1]
Bécs

Szülei Emich Gusztáv
Foglalkozás

ÉletpályájaSzerkesztés

Hazai, németországi és párizsi jogi és kereskedelem-politikai tanulmányai után 1888-ban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérumban tisztviselőként dolgozott. 1905-től többször képviselte a kormányt külföldi kongresszusokon. 1917-ben az akkor megalakult átmenetgazdasági minisztérium államtitkárává nevezték ki. 1920. március 28-tól 1920. július 19-ig a Simonyi-Semadam Sándor kormányának kereskedelemügyi minisztere volt. 1920-ban országgyűlési képviselővé választották (Hódmezővásárhely), mandátumáról azonban szeptemberben lemondott; 1920–1925 között berlini követ volt. 1925-ben nyugdíjba vonult.

Éveken át a budapesti áru- és értéktőzsde kormánybiztosa volt.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Emich Gusztáv zoológus (1843–1911) és Tormay Etelka (1845–1914) voltak. 1895. október 28-án, Budapesten házasságot kötött Harich Nadesda-val (1875-?). Két gyermekük született: Hedvig (1896–1942) és Gusztáv (1897-?).[4][5]

MűveiSzerkesztés

  • Jelentés a párisi La-Villettei marhavásárról (1889)
  • Kereskedelmi szerződések és a legnagyobb kedvezés elmélete (1892)
  • Gazdasági és társadalmi megújhodás (Budapest, 1910)
  • A tisztességtelen versenyről (Budapest, 1915)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerkesztette: Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeállította és szerkesztette: Pritz Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerkesztette: Dormándi László, Juhász Vilmos. [Budapest], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8