Ábrahám Ambrus Andor

Ábrahám Ambrus Andor (Tusnád, 1893. november 20. – Budapest, 1989. január 11.) zoológus, ideghisztológus, a Magyar Tudományos Akadémia, és a Szent István Akadémia tagja, Kossuth-díjas (1953).

Ábrahám Ambrus Andor
Ábrahám Ambrust (balra) köszönti Fodor Géza, a Szegedi Egyetem rektora (1973)
Született	1893. november 20. Tusnád
Elhunyt	1989. január 11. (95 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	zoológus, ideghisztológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1919)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953)
Sírhelye	Farkasréti temető (2/6-5-7/8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám Ambrus Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ábrahám Ambrus portréja, Tóth Sándor alkotása.

Életpályája

1913-tól a premontrei rend tagja; 1917-ben szentelték pappá. Egyetemi tanulmányokat a budapesti tudományegyetem természetrajz–földrajz szakán folytatott 1915 és 1918 között. 1919-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1917-től a budapesti tudományegyetemen tanársegéd, 1918-tól adjunktus volt. Egyetemi doktori címet 1922-ben kapott, 1926-ban A gerinces állatok szövettana tárgykörben magántanárrá habilitálták. 1934-től a szegedi tanárképző főiskola rendes tanára, 1936-tól címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1940-től 1967-ig a Szegedi Tudományegyetem általános és összehasonlító állattan tanszékvezető egyetemi tanára, az egyetem Általános Biológiai Intézetének igazgatója. 1967-től a szegedi Állatszervezettani és Állatrendszertani Intézet tudományos kutatója. Több szegedi egyetemi szaklap mellett szerkesztette az „Acta Biologica Hungarica” (1952–60), az „Acta Zoologica Hungarica” (1965–) című folyóiratokat, többnek szerkesztőbizottsági tagja volt. VI. Pál pápa 1967-ben felmentette egyházi kötelmei alól.

Kutatási területe

Idegszövettani és idegélettani kérdésekkel foglalkozott, mikrotechnikai eljárásokat tervezett az idegek tanulmányozására. Jelentősek a vérerek beidegzésére, az intracardialis idegekre, a hallóidegekre vonatkozó összehasonlító kutatásai.

Tagságai tudományos társaságokban

Az MTA levelező tagja 1945-től, rendes tagja 1960-tól. Ezen kívül az indiai Zoológiai Akadémia, 1958-tól a londoni Királyi Orvosi Társaság, a Nemzetközi Ideganatómiai Akadémia fogadta tagjai sorába. A Magyar Biológiai Társaság, több MTA bizottság elnöke, számos hazai és külföldi társaság tagja volt.

1982-ben a József Attila Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá fogadta.

Főbb művei

Közel félszáz, alapvetésnek számító, szakmai közleménye és könyve elsősorban idegen nyelveken (német, angol, francia) jelentek meg.

• Az állati szervezet őrei a környezetben (Bp., 1931)
• Az állatok szerepe a gyógyászatban (Pápa, 1932)
• Bevezetés az állatok szervezettanába (Szeged, 1950)
• Bevezetés az állatok szervezettanába (Szeged, 1951)
• Összehasonlító állatszervezettan (I–II. köt., Bp., 1964)
• Microscopic innervation of the heart and blood vessels in vertebrates including man (Bp.–Oxford, 1969)
• Anatómia, élettan (Bende Sándorral és Megyeri Jánossal, Bp., 1973, 1979)
• Iconography of sensory nerve endings (Bp., 1981)

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája

További információk

• SZTE Klebelsberg Könyvtár: Évfordulós emlékcsarnok
• Művei (Szegedi Egyetemi Könyvtár)