Főmenü megnyitása

Egy védjegybejelentésben foglalt megjelölés csak akkor részesülhet védjegyoltalomban, azaz az illetékes hatóság (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a továbbiakban röviden: Hivatal) csak akkor jegyzi be a védjegylajstromba, ha az alaki feltételeken túl nem áll fenn sem feltétlen kizáró ok, sem viszonylagos kizáró ok.

MagyarországonSzerkesztés

A felszólalás bevezetésének előzményeiSzerkesztés

A magyar védjegyjog nem ismerte a felszólalás jogintézményét hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt. Ez azzal járt, hogy mind az 1969. évi IX. törvény szövege, mind a ma is hatályos 1997. évi XI. törvény eredeti rendelkezései szerint a Hivatal a viszonylagos lajstromozást gátló okokat hivatalból vizsgálta. A korábbi jog jogosultjának fellépése nélkül is jogosult volt a Hivatal egy védjegybejelentés lajstromozását erre a korábbi jogra való hivatkozással megtagadni.
Az 1997. évi XI. törvény eredeti rendelkezései szerint észrevételt védjegyügyben bárki benyújthatott, akár feltétlen lajstromozást gátló okokra, akár korábbi jogára hivatkozva.

Az 1997. évi XI. törvény hatályos szövege szerintSzerkesztés

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti jogharmonizáció során - bár ez nem lett volna kötelező - a magyar jogalkotó is bevezette a felszólalás lehetőségét, egyúttal az észrevétel benyújtásának jogát csak a feltétlen lajstromozást gátló okokra korlátozta.

2004. május 1-je óta a Hivatal az érdemi vizsgálatot viszonylagos kizáró okok tekintetében csak felszólalás esetén vizsgálja. Egy védjegybejelentéssel szemben az arra jogosult (nem bárki!) akár több vagy többféle korábbi joga alapján is benyújthat felszólalást. A felszólaló lényegében arra kéri a Hivatalt, hogy az adott védjegybejelentés lajstromozását az árujegyzék egésze vagy egy része tekintetében utasítsa el.

Lehetséges döntésekSzerkesztés

  • Ha a Hivatal a felszólalásnak részben vagy egészben helyt ad, akkor a felszólalással támadott védjegybejelentés oltalmát részben vagy egészben elutasítja.
  • Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást elutasítja, akkor a támadott védjegybejelentést védjegyként lajstromozza.

A felszólalás benyújtására előírt határidőSzerkesztés

  • Egy adott védjegybejelentéssel szemben felszólalást csak a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva.[1]

Felszólalás benyújtására jogosultakSzerkesztés

  • A Hivatal előtti felszólalásra csak a következők bármelyike jogosult[2]
  • a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;
  • b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;
  • c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó;
  • d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.

Alaki követelményekSzerkesztés

  • A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek.
  • A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
  • A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
Ha a felszólalás nem felel meg a fenti feltételeknek, a felszólalót a Hivatal hiánypótlásra hívja fel; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

Eljárási szabályokSzerkesztés

  • A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt.[3]
  • A Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.[4]
  • A Hivatal az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri.[5]
  • Ha a védjegybejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.[6]
  • A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb 8 napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.[7]
  • A döntés kihirdetése a rendelkező rész, valamint az indokok rövid ismertetéséből áll.[8]
  • A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő 15 napon belül kézbesíteni kell.[9]
  • A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
    • a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy
    • b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem.[10]
  • A felszólalás benyújtására előírt határidő[11] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.[12]
  • Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak.[13]
  • A Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót.

(2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1)bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. (3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

  • A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek.[14]
  • Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni.[15]
  • Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés – szükség szerint – meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig

felmerült költségeit.[16]

  • Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.[17]

A költségek viseléseSzerkesztés

  • A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni.
  • A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Hivatal – kérelemre – külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
    • a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják;
    • b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni;
    • c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.];
    • d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.[18]

Felszólalás közösségi védjegybejelentéssel szembenSzerkesztés

A közösségi védjegyhivatal hivatalból elvégzi a közösségi védjegybejelentés érdemi vizsgálatát a feltétlen lajstromozást gátló okok tekintetében. Ha ilyen okot a vizsgálat nem tár fel, akkor a közösségi védjegybejelentést meghirdetik a Közösségi Védjegyértesítőben.

A felszólalás a korábbi akadályozó jog - különösen a korábbi ütköző védjegy - jogosultjának biztosítja a lehetőséget, hogy fellépjen a későbbi ütköző védjegy bejelentésével szemben. Viszonylagos kizáró okok tekintetében az érdemi vizsgálatra csak felszólalás esetén kerül sor.

A felszólalás főbb szabályaiSzerkesztés

  • Korábbi jog jogosultja a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követő 3 hónapon belül felszólalhat a közösségi védjegybejelentéssel szemben, kérve annak az elutasítását az árujegyzék egy része vagy egésze tekintetében.
  • A BPHH hivatalból értesíti a közösségi védjegybejelentés bejelentőjét arról, hogy a közösségi védjegybejelentéssel szemben felszólalás érkezett. Maga az eljárás azonban csak ezt az értesítést követő 2 hónap elteltével kezdődik. Ennek a 2 hónapos határidőnek az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a felek számára, hogy kíséreljék meg a megegyezést, amivel esetleges felesleges költségeket lehetne megtakarítani. (Ezt a határidőt akár 24 hónapra is meg lehet hosszabbítani a felek közös kérelme alapján.)
  • A feleknek elő kell adniuk érveiket a felszólalási eljárás megindulását követően. Miután már mindegyik fél számára biztosították a lehetőséget a nyilatkozattételre, a BPHH dönt a felszólalás tárgyában.
  • Ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amelyet legalább 5 éve lajstromoztak, akkor a közösségi védjegy bejelentője kérheti a korábbi védjegy tényleges használatának igazolását a felszólalást megelőző öt év tekintetében. Ha a felszólaló nem tud tényleges védjegyhasználatot igazolni a kérdéses időszakból, akkor a BPHH a felszólalást további érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a felszólaló a korábbi védjegyének tényleges használatát csupán e védjegy árujegyzékének egy része tekintetében tudja igazolni, akkor az árujegyzék további (fennmaradó) része tekintetében a BPHH nem veszi figyelembe felszólalását.
  • A BPHH előtti felszólalási eljárás - főszabály szerint - írásban zajlik. (A BPHH azonban dönthet úgy is, hogy a felek személyesen jelenjenek meg a BPHH előtt, mivel személyes meghallgatásuk szükséges a tényállás feltárásához.

A felszólalás lehetséges eredményeSzerkesztés

A felszólalás eredménye alapvetően kétféle lehet:
  • a védjegybejelentés egészben vagy az árujegyzék egy része tekintetében történő elutasítása , vagy
  • a felszólalás elutasítása és a támadott védjegybejelentés lajstromozása.
A felszólaló szempontjából a védjegybejelentés egészben vagy az árujegyzék egy része tekintetében történő elutasítása azt jelenti, hogy felszólalásának egészben vagy részben helyt adnak, tehát a felszólaló egészben vagy egy részben az eljárás nyertese.

A BPHH döntésével szemben fellebbezésnek van helye.[19]

ForrásokSzerkesztés

  1. Védjegytörvény 42. § (5)(c) pont
  2. senki más
  3. Védjegytörvény 61/C. §
  4. Vt. 61/D. § (1) bek.
  5. Vt. 61/D. § (2) bek.
  6. Vt. 61/D. § (3) bek.
  7. Vt. 61/D. § (4) bek.
  8. Vt. 61/D. § (5) bek.
  9. Vt. 61/D. § (6) bek.
  10. Vt. 61/D. § (7) bek.
  11. Vt. 61/B. § (1) és (2) bek.
  12. Vt. 61/D. § (8) bek.
  13. Vt. 61/E. § (1) bek.
  14. Vt. 61/F. §
  15. Vt. 61/G. § (1) bek.
  16. Vt. 61/G. § (2) bek.
  17. Vt. 61/G. § (3) bek.
  18. Vt. 61/G. § (4) bek.
  19. http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/eu_ut/EU_felszolalas.html Felszólalás a közösségi védjegyhivatal előtt

<jegyzetek>