Főmenü megnyitása

Feltétlen lajstromozást gátló okok

A védjegybejelentés nem lajstromozható védjegyként, ha a védjegytörvény által felsorolt feltétlen kizáró okok vagy viszonylagos kizáró okok valamelyikébe ütközik. A védjegybejelentések érdemi vizsgálata e két okcsoportra terjed ki; Magyarországon a feltétlen kizáró okok (más néven abszolút kizáró okok) vizsgálata hivatalból folyik. (Ezzel szemben 2004. május 1-je óta a viszonylagos kizáró okokkal kapcsolatos érdemi vizsgálatra csak felszólalás esetén kerül sor.)

A feltétlen kizáró okok MagyarországonSzerkesztés

Az 1969. évi IX. törvénybenSzerkesztés

Az 1969. évi védjegytörvény[1] 3. §-a a védjegyoltalomból kizárt megjelölések között mind a feltétlen, mind a viszonylagos kizáró okokat tartalmazta, anélkül, hogy ezeket a kifejezéseket megemlítette volna.

  • Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha
    • a) megtévesztésre alkalmas;
    • b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;
    • c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;
    • d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló - még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva.[2]
  • Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi- vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók.[3]

Az 1997. évi XI. törvénybenSzerkesztés

  • A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.[4]
  • Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
    • a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; - ezzel szemben a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.[5]
    • b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.[6]
  • A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
    • a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
    • b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;
    • c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.[7]
  • Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag
    • a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll;
    • b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik;
    • c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.[8]
  • Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi.[9]
  • A címernek védjegy elemeként való használatát az iparügyekért felelős miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az iparügyekért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról.[10] A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania.[10]
  • A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.[11]

A feltétlen kizáró okok a közösségi védjegyjogbanSzerkesztés

A feltétlen kizáró okokat a közösségi védjegyrendelet 7. cikke sorolja fel:

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek;
b) nem alkalmas a megkülönböztetésre;
c) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
d) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
e) kizárólag olyan formából áll, amely
i. az áru jellegéből következik; vagy
ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy
iii. az áru értékének a lényegét hordozza;
f) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
g) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;
h) lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6c. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban;
i) a Párizsi Egyezmény 6c. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez különleges közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv hozzájárult;
j) borok, illetve szeszes italok esetében a bor, illetve a szeszes ital földrajzi származására utaló jelzést tartalmaz vagy abból áll, feltéve, hogy az érintett bor vagy szeszes ital nem a jelzésnek megfelelő földrajzi területről származik;
k) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-ai 510/2006/EK tanácsi rendeletnek[12] (1) megfelelően lajstromozott eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, vagy azt tartalmazza, ha az említett rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyikének helye van, és ugyanolyan termékre vonatkozik, feltéve, hogy a védjegy-bejelentést az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés lajstromozása iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn.
(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hatályát vesztette 1997. július 1-jével.
  2. 1969. évi XI. tv. 3. § (1) bek.
  3. 1969. évi IX. tv. 3. § (2) bek.
  4. 1997. évi XI. tv. 2. § (1) bek.
  5. 1997. évi XI. tv. 2. § (3) bek.
  6. 1997. évi XI. tv. 2. § (2) bek.
  7. 1997. évi XI. tv. 3. § (1) bek.
  8. 1997. évi XI. tv. 3. § (2) bek.
  9. 1997. évi XI. tv. 3. § (3) bek.
  10. a b 1997. évi XI. tv. 4. § (1) bek.
  11. 1997. évi XI. tv. 3. § (4) bek.
  12. A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról


ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Millisits Endre: Absolute grounds of refusal in the amended Hungarian Trademark Act (Abszolút elutasítási indokok a lajstromozási eljárásban: potenciális konfliktus a közösségi védjegy és a magyar védjegyjog között). Hungarian Trademark News, 2005. 26-32. old.