Főmenü megnyitása

A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.

Tartalomjegyzék

A magyar jog szerintSzerkesztés

Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997.évi XI. törvény (rövidítése: Vt.) a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)

Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűszármanéséről szól.)

A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.

A földrajzi árujelző fogalmaSzerkesztés

A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.[1]

„A földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)] fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.”

[2]

A földrajzi jelzés fogalmaSzerkesztés

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.[3]

Az eredetmegjelölés fogalmaSzerkesztés

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.[4]

A földrajzi árujelző jogosultjaSzerkesztés

A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.[5] A földrajzi árujelző kollektív jogosultság, így fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.

Magyar nemzeti földrajzi árujelző oltalom (függetlenül attól, hogy a megjelölés hazai vagy külföldi területet jelöl-e) külföldi személyeket csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illethet meg[6]

Nemzetközi oltalom iránti eljárást csak az kezdeményezhet, aki nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölés (és nem földrajzi jelzés) jogosultja.

Az oltalom tartalmaSzerkesztés

Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben[7] meghatározott termékek vonatkozásában használni, azonban harmadik félnek használati engedélyt (licenciát) nem adhatnak[8] A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110.§) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.

Fontos megjegyezni, hogy míg a kereskedelmi forgalomban a termék szokásos elnevezésévé vált jelölés nem részesülhet oltalomban, addig a már lajstromozott földrajzi árujelző sem válhat a termék kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, ezzel elveszítve oltalmi jellegét[9]

Nemzeti oltalomSzerkesztés

Magyarország tekintetében a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő – esetenként kizáró - rendszerből épül fel. Ezek a nemzeti, a közösségi valamint a nemzetközi oltalom.

Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§] szerezhető. A nemzeti oltalom megszerzésének a lajstromozás a feltétele. Az EU-csatlakozás[10] óta mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, szőlészeti és borászati termékekre, valamint ízesített borokra nem szerezhető nemzeti oltalom, ezen termékek vonatkozásában kizárólag uniós földrajzi árujelzők kerülhetnek lajstromozásra.

Európai uniós (közösségi) oltalomSzerkesztés

Közösségi oltalom megszerzéséhez a kérelmet[11] az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ezt a kérelmet a miniszter továbbítja az SZTNH-nak. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz (Vt. 116/A. §).

A közösségi földrajzi árujelző olyan oltalmat nyújt a jogosultaknak, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed. Az oltalom megszerzése kétlépcsős eljárásban történik, amelynek nemzeti szakaszát a Vt. 116/A. § szabályozza, az uniós jog által lefedett aspektusokat pedig a Vt. 116/A. § (1)-(2) bekezdésében megnevezett jogszabályok rendezik. A nemzeti szakasz lefolytatására Magyarországon az SZTNH és az agrárpolitikáért felelős miniszter rendelkezik hatáskörrel.

A mezőgazdasági termékekre az élelmiszererekre, valamint a szőlészeti és borászati termékre és az ízesített borokra az európai uniós oltalom kizárólagos jellegű, azaz az EU tagállamai ilyen termékekre nemzeti oltalmat nem tarthatnak fenn.

A szeszes italokra párhuzamos oltalom lehetséges, tehát nemzeti oltalomnak is helye van.

Mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérdéseket az Európai Unióban a KAP (Közös agrárpolitika) kertében kezelik, nem-mezőgazdasági (főleg ipari) termékekre az Európai Uniónak egyáltalán nincs oltalmi rendszere.

KategóriáiSzerkesztés

A földrajzi árujelzőknek az uniós jogban kétféle kategóriája van, a termékek és a földrajzi terület közötti kapcsolat erősségétől függően.

  • Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (magyar rövidítés: OEM) (angolul: protected designations of origin, PDO) esetében a termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy - kivételes esetben - ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, és az előállításnak és a feldolgozás minden egyes lépésének az adott területen kell történnie.
  • Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (magyar rövidítés: OFJ) (angolul: protected geographical indications) esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie.

Nemzetközi oltalomSzerkesztés

Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál,[12] a Lisszaboni Megállapodás alaki követelményeinek megfelelően.

Míg a nemzeti és a közösségi oltalmi rendszerek egymást kiegészítve nyújtanak oltalmat az egyes terméktípusok vonatkozásában, addig a nemzetközi lajstromozás a Lisszaboni Megállapodást aláíró valamennyi szerződő államra kiterjedő[13] oltalmat eredményez, és mindaddig fennáll, amíg a megjelölés a származási országban az oltalom fennáll. A bejelentést a származási ország hivatala[14] útján lehet megtenni, melyet az továbbítási díj megfizetése ellenében továbbít a WIPO genfi Nemzetközi Irodájához.

Nemzetközi oltalom részét képezik továbbá az államok között fennálló kétoldalú[15] megállapodások. Magyarországnak jelenleg két ilyen megállapodása van hatályban, amelyeket az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet, illetve a 49/1986. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki.

A nemzetközi oltalom bármilyen termékre vonatkozhat, tehát mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre; szőlészeti és borászati termékekre, ízesített borokra; szeszes italokra, valamint ún. nem-mezőgazdasági termékekre egyaránt.

Az eljárás költségeiSzerkesztés

A nemzeti földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos díjtáblázat tartalmazza a bejelentési díjat, valamint az esetleges további felmerülő költségeket.

Jogérvényesítés földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése eseténSzerkesztés

Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.[16]

A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.

Az oltalom időtartamaSzerkesztés

Az oltalom a lajstromozással keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Időtartama elvileg korlátlan.

Az oltalom megszűnéseSzerkesztés

A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek.[17] Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli a lajstromból[18]

Megszűnhet A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalma akkor is megszűnhet, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságot állapít meg.[19]

A nemzetközi eredetmegjelölés oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés megszűnt[20]).

Földrajzi árujelzők és a borokSzerkesztés

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályokSzerkesztés

A Magyarországra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők: (forrás: MSZH)

Magyar jogszabályokSzerkesztés

  • 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (rövidítve: Vt.)
  • 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
  • 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
  • 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
  • 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  • 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
  • Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről

Uniós (közösségi)[21] jogszabályokSzerkesztés

Nemzetközi szabályokSzerkesztés

  • Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet)
  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat

Kétoldalú megállapodásokSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
  • A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)

Európai uniós földrajzi árujelzővel oltalmazott magyar termékekSzerkesztés

Eredetmegjelölési oltalom (OEM) magyar termékekre
Bejegyezve[22]
  • Szegedi téliszalámi / Szegedi szalámi (2007. december 15.)
  • Hajdúsági torma (2009. október 22.)
  • Makói vöröshagyma / Makói hagyma (2009. november 6.)
  • Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika (2010. november 4.)
  • Alföldi kamillavirágzat (2012. február 25.)
  • Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (2012. július 5.)
Kérelmezve[23]
  • Tuzséri alma
  • Akasztói szikiponty
  • Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye
Földrajzi jelzéssel ellátott oltalom (OFJ) magyar termékekre
Bejegyezve[24]
Kérelmezve[25]
  • Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt
  • Újfehértói meggy
  • Budaörsi őszibarack
  • Nagykun rizs
  • Nagykörűi ropogós cseresznye
  • Balatoni hal
  • Szilvásváradi pisztráng
  • Jászsági nyári szarvasgomba
  • Keleméri bárányhús
  • Őrségi tökmagolaj

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Vt. 103. § (1) bek.
  2. Forrás: SZTNH
  3. Vt. 103. § (2) bek.
  4. Vt. 103. § (3) bek.
  5. Vt. 107.§ (2)- (4) bek.
  6. Vt. 107. § (4)] bek.
  7. 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5.§ (1) bek. d) pontja
  8. Vt. 109.§.(1) bek.
  9. Vt. 105. § (2) bek.
  10. 2004. május 1.
  11. 1151/2012/EU rendelet 49.cikk; 1234/2007/EK rendelet 118c. cikk (1)
  12. Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál
  13. Jelenleg 26 állam
  14. Magyarország vonatkozásában az SZTNH
  15. ú.n. bilaterális
  16. Vt. 110 §.
  17. Vt. 105-106. §.
  18. Vt. 111.§. (2) bek.
  19. 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet
  20. Vt. 116/H. §
  21. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/foldrajzi-arujelzo
  22. OEM, Bejegyezve. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
  23. OEM, Kérelem benyújtva. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
  24. OFJ, Bejegyezve. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
  25. OFJ, Kérelem benyújtva. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Magyar hivatkozásokSzerkesztés

  • Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
  • Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.
  • Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Lisszabontól Genfig az agrár termékek földrajzi árujelző oltalmának szabályozására figyelemmel. Védjegyvilág, 25. jubileumi különszám, 23 - 30. old.

Külföldi hivatkozásokSzerkesztés