Bélatelep (Budapest)
Bélatelep Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.
Bélatelep | |
![]() | |
Bélatelep (pirossal) a XVIII. kerület térképén | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | XVIII. |
Alapítás ideje | 1920-as évek |
Városhoz csatolás | 1950 |
Korábbi rangja | településrész (Rákoskeresztúr) |
Népesség | |
Teljes népesség | 1348 fő (2022)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Fekvése
szerkesztésHatárai a XVII. és a XVIII. kerület határa a Tünde utcától, Csévéző utca, a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal és a Tünde utca a XVII. és a XVIII. kerület határáig.
Megközelítése
szerkesztésKözvetlenül a városrész szélei mentén a 98-as, 98E és a 198-as autóbusznak vannak megállói, illetve a délkeleti csücskének számító, roppant forgalmas Gyömrői út és Csévéző út kereszteződésének többi oldalán megáll még a 93-as, a 200E, a 217-es és a 217E jelű busz.
Az éjszakai járatok közül egyedül a 980-as érinti a Csévéző utca mentén.
Története
szerkesztésA terület névadója gróf Vigyázó Béla, akinek a birtokán alakult ki az 1920-as években. Rákoskeresztúr községhez tartozott Nagy-Budapest kialakításáig, amikor is a XVIII. kerülethez csatolták, míg Rákoskeresztúr a XVII. kerület része lett.
A városrész két szélén fut a Gyömrői út, benne leválasztva a Ferihegyi gyorsforgalmi úttal, valamint a Csévéző utca. Ezek jelentős átmenő forgalmat bonyolítanak le szinte minden nap; a Gyömrői/Ferihegyi gyorsforgalmi út Kőbánya-Kispest és Vecsés, illetve a 4-es út tengelye mentén, míg a Csévéző utca keresztirányban, a XVII. kerület felé.
A városrészen belül csak mellékutcák vannak, amik a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér pont feléjük irányuló kifutója miatt korántsem mondhatók csendesnek, akár fel, akár leszállnak a gépek.
Források
szerkesztés- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 39. o. ISBN 963 9469 06 8