Bélatelep (Budapest)

Bélatelep Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.

Bélatelep
Bélatelep (pirossal) a XVIII. kerület térképén
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVIII.
Alapítás ideje	1920-as évek
Városhoz csatolás	1950
Korábbi rangja	településrész (Rákoskeresztúr)
Népesség
Teljes népesség	1348 fő (2022) +/-
Elhelyezkedése
Bélatelep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 24″, k. h. 19° 11′ 47″47.456666666667, 19.196388888889

Fekvése

Határai a XVII. és a XVIII. kerület határa a Tünde utcától, Csévéző utca, a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal és a Tünde utca a XVII. és a XVIII. kerület határáig.

Megközelítése

Közvetlenül a városrész szélei mentén a 98-as, 98E és a 198-as autóbusznak vannak megállói, illetve a délkeleti csücskének számító, roppant forgalmas Gyömrői út és Csévéző út kereszteződésének többi oldalán megáll még a 93-as, a 200E, a 217-es és a 217E jelű busz.

Az éjszakai járatok közül egyedül a 980-as érinti a Csévéző utca mentén.

Története

A terület névadója gróf Vigyázó Béla, akinek a birtokán alakult ki az 1920-as években. Rákoskeresztúr községhez tartozott Nagy-Budapest kialakításáig, amikor is a XVIII. kerülethez csatolták, míg Rákoskeresztúr a XVII. kerület része lett.

A városrész két szélén fut a Gyömrői út, benne leválasztva a Ferihegyi gyorsforgalmi úttal, valamint a Csévéző utca. Ezek jelentős átmenő forgalmat bonyolítanak le szinte minden nap; a Gyömrői/Ferihegyi gyorsforgalmi út Kőbánya-Kispest és Vecsés, illetve a 4-es út tengelye mentén, míg a Csévéző utca keresztirányban, a XVII. kerület felé.

A városrészen belül csak mellékutcák vannak, amik a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér pont feléjük irányuló kifutója miatt korántsem mondhatók csendesnek, akár fel, akár leszállnak a gépek.

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 39. o. ISBN 963 9469 06 8