Hivatali visszaélés
A hivatali visszaélés a hivatali bűncselekmények egyike. Alanya tettesként nem bárki, hanem csak hivatalos személy lehet. Célzatos bűncselekmény.
A korábbi Btk-ban szerkesztés
A korábbi Btk 225. §-a a bűntett különös részi tényállását, az elkövetési magatartásokat a hatályos Btk-val azonosan határozta meg.[1]
A 435/B/1999. AB határozattal az Alkotmánybíróság a jogi szabályozás absztrakciójával kapcsolatos alkotmányossági követelmények vizsgálata után elutasította a Btk. 225. §-át a jogbiztonság hiánya alapján sérelmező indítványt.[2]
A hatályos Büntető Törvénykönyvben szerkesztés
A hatályos Btk. 305. § a hivatali visszaélésről a következőket rendeli:
"Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
- a) hivatali kötelességét megszegi,
- b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
- c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A bűntett jogi tárgya szerkesztés
A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti.
Források szerkesztés
- 1978. évi IV. törvény
- 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv)
- Bíró Endre: Jogi szótár. 193 - 194. old.
Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 514. o. ISBN 963-9257-00-1
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél
- ↑ http://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2002-4.pdf