Hivatali visszaélés

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. október 8.

A hivatali visszaélés a hivatali bűncselekmények egyike. Alanya tettesként nem bárki, hanem csak hivatalos személy lehet. Célzatos bűncselekmény.

A korábbi Btk-ban

szerkesztés

A korábbi Btk 225. §-a a bűntett különös részi tényállását, az elkövetési magatartásokat a hatályos Btk-val azonosan határozta meg.[1]

A 435/B/1999. AB határozattal az Alkotmánybíróság a jogi szabályozás absztrakciójával kapcsolatos alkotmányossági követelmények vizsgálata után elutasította a Btk. 225. §-át a jogbiztonság hiánya alapján sérelmező indítványt.[2]


A hatályos Büntető Törvénykönyvben

szerkesztés

A hatályos Btk. 305. § a hivatali visszaélésről a következőket rendeli:

"Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

  • a) hivatali kötelességét megszegi,
  • b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
  • c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A bűntett jogi tárgya

szerkesztés

A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti.


  • 1978. évi IV. törvény
  • 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv)
  • Bíró Endre: Jogi szótár. 193 - 194. old.

Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 514. o. ISBN 963-9257-00-1  

  1. "Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél
  2. http://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2002-4.pdf

További információk

szerkesztés

debreceniitelotabla