Hivatalos személy

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 11. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

A hivatalos személyek a mindenkori büntető jogszabályokban tételesen meghatározott kategóriákba tartozó személyek, akiket a törvény kiemelt védelemben kíván részesíteni,[1] ugyanakkor fokozott felelősséggel terheli.[2]

A hatályos szabályozás Magyarországon

szerkesztés

A Btk. 459. § (1)-ének 11. pontja szabályozza a hivatalos személy és a 13. pontja a külföldi hivatalos személy fogalmát. A hivatalos személy egyes törvényi tényállásokban mint speciális passzív alany, vagy mint speciális elkövető szerepel, ezért fontos, hogy a Btk. pontosan meghatározza a fogalmát.

A hivatalos személy fogalma

szerkesztés

A külföldi hivatalos személy fogalma

szerkesztés
  • a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy
  • nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik
  • nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is
  • a Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik
  • 2012. évi Btk.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés