Főmenü megnyitása

Az alapvető jogok biztosa közjogi funkció Magyarországon. A biztost – akit gyakran ombudsmannak is neveznek – az Országgyűlés választja meg hat évre, kétharmados többséggel. Feladata az alapjogok védelme, annak biztosítása, hogy a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait. Az ombudsmani funkció létrehozására az Alaptörvény 30. cikkének (5) bekezdése ad felhatalmazást az Országgyűlésnek.[1] Az alapvető jogok biztosának megválasztását és működését a 2011. évi CXI. törvény szabályozza.[2] A jelenlegi ombudsman Székely László.[3]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Magyarországon a 2011. évi CXI. törvény 2012. január 1-jei hatályba lépéséig négy országgyűlési biztos működött: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos. Az új szabályozás szerint ezek közül az első három jogutódja az alapvető jogok biztosa lett, míg az adatvédelmi biztos szerepét az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője vette át. (Az új hivatal első vezetője a korábbi adatvédelmi biztos lett.)[4] A másik három 2011. december 31-én hivatalban lévő ombudsman közül az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (Szabó Máté) lett az alapvető jogok biztosa, míg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ennek helyettesei lettek.[2] Szabó Máté megbízatása 2013. szeptember 24-én járt le;[5] utódja Székely László lett.

JogállásSzerkesztés

Az alapvető jogok biztosa politikailag független. Senki sem utasíthatja, és tevékenységéért egyedül az Országgyűlésnek felel. Miniszteri jogállása és fizetése, valamint képviselői mentessége van.[2]

Az ombudsmant az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslata alapján, kétharmados többséggel, hat évre. Az Országgyűlés az ombudsmant hivatalából felmentheti, ha 90 napon túli időre képtelen ellátni a feladatát. Amennyiben az ombudsman neki felróható okból feladatát 90 napon túli időre nem látja el, az Országgyűlés őt megfoszthatja hivatalától. A törvényben szabályozott összeférhetetlenség kimondásával is megszüntetheti az Országgyűlés az ombudsman megbizatását.[2]

HatáskörSzerkesztés

Az ombudsman nem hozhat másokra nézve kötelező döntéseket, de javasolhatja a feltárt visszásságok orvoslását, jogszabályok hatályon kívül helyezését vagy módosítását, valamint szabálysértési vagy fegyelmi eljárások megindítását. Indítványozhatja azt is, hogy az alkotmánybíróság végezze el jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatát. Nem vizsgálhatja viszont az országgyűlési biztos a bíróságok, az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék és az ügyészségek tevékenységét, és nem foglalkozhat 1989. október 23. előtti ügyekkel.[2]

HelyettesekSzerkesztés

A alapvető jogok biztosának két (államtitkári rangú) helyettese van: Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.[6]

HivatalSzerkesztés

Az ombudsman munkáját az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala segíti. A hivatal székhelye Budapesten, a Nádor utca 22. szám alatt van. Itt személyesen, levélben vagy elektronikus úton[7] tehetnek panaszt az emberek.

ForrásokSzerkesztés