Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (rövidítve: KNBSZ) a kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező titkosszolgálat, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szerv. Rendeltetése a Magyarország ellen irányuló támadó szándékú törekvések, az ország szuverenitását sértő tevékenységek időbeni felderítése és elhárítása.

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Mottó A hazáért becsülettel
Alapítva 2012. január 1.[1]
Típus katonai hírszerző és elhárító szolgálat
Jogelőd Katonai Felderítő Hivatal
Tevékenység támadó szándékú törekvések, az ország szuverenitását sértő tevékenységek felfedése
Székhely  Magyarország, Budapest
Nyelvek magyar
főigazgató Béres János altábornagy
Dolgozók száma ~ 1000 fő

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat weboldala

2012. január 1-jén jött létre a korábbi két katonai nemzetbiztonsági szolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal összevonásával,[2] amelyet a gyakorlatban a Katonai Felderítő Hivatal átnevezésével, okiratának módosításával,[3] valamint a megszüntetett Katonai Biztonsági Hivatal általános jogutódként történt beolvasztásával hajtottak végre.[4]

A Szolgálat működésének jogi alapjait, feladatait, a hozzá kötődő szervezeti- és eszközrendszert, az irányítási- és az ellenőrzési jogosultságot, a jogi- és politikai garanciákat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló – a 2011. évi CLXXI. törvénnyel[5] módosított – 1995. évi CXXV. törvény biztosítja.[6]

A KNBSZ jogi személy, önálló állománytáblával rendelkező szervezet, személyi állománya a honvédelmi tárca költségvetési létszámkeretébe tartozik, de a Magyar Honvédség létszámát nem terheli. A szervezetnél a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái teljesítenek szolgálatot, illetve közalkalmazottak állnak jogviszonyban.[7] A hivatásos katonák a Magyar Honvédség rendelkezési állományából kerülnek vezénylésre. Az állomány jogviszonyát és a szolgálat ellátását alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott különböző szintű jogi normák szabályozzák.[8]

Irányítása, vezetése, ellenőrzéseSzerkesztés

A kormány a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelmi miniszter útján irányítja. A miniszter irányítási jogköre átfogja az országos hatáskörű szervvel kapcsolatos államigazgatási és költségvetési irányítási jogok teljes körét. A szerv működésének általános kereteit, szervezeti felépítését, konkrét feladatkörét a honvédelmi miniszter rendeletekben és utasításokban határozza meg.

A szolgálat élén a főigazgató áll, akit a honvédelmi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A főigazgató a törvények, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti a szolgálatot; feladatait az 1995. évi CXXV. törvény szabályozza. Helyetteseit a főigazgató javaslatára a honvédelmi miniszter nevezi ki és menti fel.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak szerint a KNBSZ felett két országgyűlési bizottság rendelkezik ellenőrzési jogkörrel:

  • az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága;[9]
  • az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.[10]

A nemzetbiztonsági bizottság a szolgálat alkotmányos, törvényes működését ellenőrzi a törvényhozás politikai eszközeinek alkalmazásával, a honvédelmi és rendészeti bizottság pedig az ország védelmi képessége szempontjából ellenőrzi a speciális feladatokat ellátó szolgálat általános tevékenységét.

A bizottságokat a honvédelmi miniszter rendszeresen tájékoztatja a KNBSZ tevékenységéről, az ország és a honvédelmi szféra biztonsági helyzetéről, illetve a szolgálat törvényben előírt feladatainak teljesítéséről. A nemzetbiztonsági bizottság megkapja a szolgálat által a kormány számára készített – nemzetbiztonsági kérdéseket érintő – értékeléseket, jelentéseket.

A KNBSZ főigazgatója évente beszámol mindkét parlamenti bizottság előtt.

A KNBSZ költségvetési felügyeletét a honvédelmi miniszter, illetve a minisztérium költségvetési felügyeleti szakszervei látják el. Gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

FeladataSzerkesztés

A KNBSZ elsősorban katonai hírszerzési, illetve kém- és terrorelhárítási, valamint alkotmányvédelmi és bűnmegelőzési feladatokat lát el. Ennek érdekében, a nyílt és a bírói engedélyhez vagy ilyen engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eszközrendszerével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve – elősegíti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelmében.

Részleteiben
  • felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
  • felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
  • megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
  • működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
  • feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
  • biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, működteti Magyarország katonai felderítő rendszerét;
  • információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber-tevékenységről és szervezetekről, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat;
  • információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
  • információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, jogellenes fegyverkereskedelemről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
  • közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
  • működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;
  • működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);
  • működési területén információkat szerez a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
  • ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatás-fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;
  • a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;
  • elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.
  • ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
  • a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.[11]

Szervezeti felépítéseSzerkesztés

A KNBSZ szervezeti felépítése [12]:

                                          Főigazgató
                      ________________________|_____________________
                      |                                            | 
            főigazgató-helyettes                         főigazgató-helyettes
                      |                                            |
            Katonai felderítő és                         Művelet-támogató szakterületek
            elhárító szakterületek                      (jogi, tervezési, nemzetközi,
                                                         együttműködési, gazdálkodási,
                                                         humán, infokommunikációs
                                                         szakterületek)


Létszám és költségvetésSzerkesztés

Alapadatok, az éves költségvetési törvények és azok végrehajtásáról szóló törvények indoklásai alapján:[13]

Év Létszám (fő) Költségvetés (millió Ft)
tervezet éves támogatás
2012 ~ 860 [a 1] 10 319,7 [a 2][a 3] 10 080,2 [a 4]
2013 n.a. 10 157,9 [a 5] 10 692,0 [a 6]
2014 n.a. 10 347,0 [a 7] 13 050,5 [a 8]
2015 n.a. 10 915,3 [a 9] 10 915,3 [a 10]
2016 869 [a 11] 13 576,8 [a 12] 13 848,6 [a 13]
2017 869 [a 14] 14 411,5 [a 15]
2018 1000 [a 16] 15 534,9 [a 17]
2019 1050 [a 16]

FőigazgatóSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A szervezet valós létrehozásának időpontja. Jogilag viszont – a módosított alapító okirat szerint – a szervezet megalakulásának időpontja maradt 1996. március 1., a Katonai Felderítő Hivatal megalapításának napja.
  2. HM sajtóközlemény (2011. október 28.)
  3. Alapító okirat
  4. 128/2011. (XII. 2.) HM utasítás
  5. Nbtv. módosítása.
  6. Nbtv., 1. § a) pont.
  7. Alapító okirat 7. és 14. pont
  8. A KNBSZ személyi állománya
  9. Nbtv., 14. § (1) bek..
  10. Nbtv., 17. § (1) bek..
  11. Nbtv., 6. § a) – s) pontok.
  12. A KNBSZ szervezeti felépítése
  13. A létszámadatok átlagos statisztikai állományi létszámot fednek (fő).
  14. A miniszterelnök 105/2011. (XII. 1.) ME határozatával nevezte ki az MK KFH élére, egyben megbízva a két szervezet integrációjának katonai feladataival.
  15. A miniszterelnök a 29/2018. (V. 22.) ME határozatával – más fontos megbízatására tekintettel – felmentette tisztségéből.
  16. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának kinevezéséről szóló 35/2018. (VI. 5.) ME határozat. In.: Magyar Közlöny. 2018. évi 79. szám, 3984. oldal (2018. június 5., kedd)

Létszám és költségvetés

  1. 116/2011. (X. 21.) HM utasítás A korábbi ismert adatok alapján becsült létszám, csökkentve a 2011. végén végrehajtott szervezeti és létszám-racionalizálás keretszámaival. Az utasítás értelmében az MK KFH esetében 155, az MK KBH esetében pedig 62 munkakörrel kellett a létszámot csökkenteni.
  2. Az ATV beszámolója szerint viszont a főigazgató arról adott tájékoztatást, hogy az összevonással mintegy 510 millió forintot takarított meg a 9 milliárd forintos költségvetésű szervezet
  3. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2011. december 28. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  4. 1. sz. melléklet (PDF). T/12002. számú törvényjavaslat a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról pp. 31. Országgyűlés, 2013. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  5. 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2012. december 11. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  6. 2. fejezeti kötet (XIII.) (PDF). T/1143. számú törvényjavaslat a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról pp. 532. Országgyűlés, 2014. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  7. 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2013. december 17. [2014. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  8. 1. sz. melléklet (PDF). T/5954. számú törvényjavaslat a Magyarország 2014. évi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról pp. 31. Országgyűlés, 2015. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  9. 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2014. december 29. [2016. január 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  10. Fejezeti indoklások (XIII.) (PDF). T/1794. számú törvényjavaslat a Magyarország 2015. évi költségvetéséről pp. 563-564. Országgyűlés, 2015. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  11. T/10377. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2016. jún.) 597. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 22,7 MB oldal ) arch
  12. 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2015. július 3. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  13. 2017. évi CLXX. törvény a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Kft. (2017. dec. 11.) (Hozzáférés: 2018. máj. 24.) arch
  14. T/15381. számú törvényjavaslat Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2017. máj.) 614. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 33,1 MB oldal ) arch
  15. 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről. kozlonyok.hu - Magyar Közlöny, 2016. június 24. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  16. a b T/503. számú törvényjavaslat Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2018. jún.) 616. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 12,1 MB oldal ) arch
  17. 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről. kozlonyok.hu - Magyar Közlöny, 2017. június 27. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 24.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés