Főmenü megnyitása

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (rövidítve: KNBSZ) a kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező titkosszolgálat, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szerv. Rendeltetése a Magyarország ellen irányuló támadó szándékú törekvések, az ország szuverenitását sértő tevékenységek időbeni felderítése és elhárítása.

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Mottó A hazáért becsülettel
Alapítva 2012. január 1.[1]
Típus katonai hírszerző és elhárító szolgálat
Tevékenység támadó szándékú törekvések, az ország szuverenitását sértő tevékenységek felfedése
Székhely  Magyarország, Budapest
Nyelvek magyar
főigazgató Béres János altábornagy
Dolgozók száma ~ 1000 fő

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat weboldala

2012. január 1-jén jött létre a korábbi két katonai nemzetbiztonsági szolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal összevonásával,[2] amelyet a gyakorlatban a Katonai Felderítő Hivatal átnevezésével, okiratának módosításával,[3] valamint a megszüntetett Katonai Biztonsági Hivatal általános jogutódként történt beolvasztásával hajtottak végre.[4]

A Szolgálat működésének jogi alapjait, feladatait, a hozzá kötődő szervezeti- és eszközrendszert, az irányítási- és az ellenőrzési jogosultságot, a jogi- és politikai garanciákat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló – a 2011. évi CLXXI. törvénnyel[5] módosított – 1995. évi CXXV. törvény biztosítja.[6]

A KNBSZ jogi személy, önálló állománytáblával rendelkező szervezet, személyi állománya a honvédelmi tárca költségvetési létszámkeretébe tartozik, de a Magyar Honvédség létszámát nem terheli. A szervezetnél a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái teljesítenek szolgálatot, illetve közalkalmazottak állnak jogviszonyban.[7] A hivatásos katonák a Magyar Honvédség rendelkezési állományából kerülnek vezénylésre. Az állomány jogviszonyát és a szolgálat ellátását alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott különböző szintű jogi normák szabályozzák.[8]

Irányítása, vezetése, ellenőrzéseSzerkesztés

A kormány a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelmi miniszter útján irányítja. A miniszter irányítási jogköre átfogja az országos hatáskörű szervvel kapcsolatos államigazgatási és költségvetési irányítási jogok teljes körét. A szerv működésének általános kereteit, szervezeti felépítését, konkrét feladatkörét a honvédelmi miniszter rendeletekben és utasításokban határozza meg.

A szolgálat élén a főigazgató áll, akit a honvédelmi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A főigazgató a törvények, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti a szolgálatot; feladatait az 1995. évi CXXV. törvény szabályozza. Helyetteseit a főigazgató javaslatára a honvédelmi miniszter nevezi ki és menti fel.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak szerint a KNBSZ felett két országgyűlési bizottság rendelkezik ellenőrzési jogkörrel:

  • az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága;[9]
  • az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.[10]

A nemzetbiztonsági bizottság a szolgálat alkotmányos, törvényes működését ellenőrzi a törvényhozás politikai eszközeinek alkalmazásával, a honvédelmi és rendészeti bizottság pedig az ország védelmi képessége szempontjából ellenőrzi a speciális feladatokat ellátó szolgálat általános tevékenységét.

A bizottságokat a honvédelmi miniszter rendszeresen tájékoztatja a KNBSZ tevékenységéről, az ország és a honvédelmi szféra biztonsági helyzetéről, illetve a szolgálat törvényben előírt feladatainak teljesítéséről. A nemzetbiztonsági bizottság megkapja a szolgálat által a kormány számára készített – nemzetbiztonsági kérdéseket érintő – értékeléseket, jelentéseket.

A KNBSZ főigazgatója évente beszámol mindkét parlamenti bizottság előtt.

A KNBSZ költségvetési felügyeletét a honvédelmi miniszter, illetve a minisztérium költségvetési felügyeleti szakszervei látják el. Gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

FeladataSzerkesztés

A KNBSZ elsősorban katonai hírszerzési, illetve kém- és terrorelhárítási, valamint alkotmányvédelmi és bűnmegelőzési feladatokat lát el. Ennek érdekében, a nyílt és a bírói engedélyhez vagy ilyen engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eszközrendszerével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve – elősegíti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelmében.

Részleteiben
  • felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
  • felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
  • megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
  • működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
  • feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
  • biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, működteti Magyarország katonai felderítő rendszerét;
  • információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber-tevékenységről és szervezetekről, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat;
  • információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
  • információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, jogellenes fegyverkereskedelemről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
  • közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
  • működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;
  • működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);
  • működési területén információkat szerez a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
  • ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatás-fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;
  • a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;
  • elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.
  • ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
  • a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.[11]

Szervezeti felépítéseSzerkesztés

A KNBSZ szervezeti felépítése [12]:

                                          Főigazgató
                      ________________________|_____________________
                      |                                            | 
            főigazgató-helyettes                         főigazgató-helyettes
                      |                                            |
            Katonai felderítő és                         Művelet-támogató szakterületek
            elhárító szakterületek                      (jogi, tervezési, nemzetközi,
                                                         együttműködési, gazdálkodási,
                                                         humán, infokommunikációs
                                                         szakterületek)


Létszám és költségvetésSzerkesztés

Alapadatok, az éves költségvetési törvények és azok végrehajtásáról szóló törvények indoklásai alapján:[13]

Év Létszám (fő) Költségvetés (millió Ft)
tervezet éves támogatás
2012 ~ 860 [a 1] 10 319,7 [a 2][a 3] 10 080,2 [a 4]
2013 n.a. 10 157,9 [a 5] 10 692,0 [a 6]
2014 n.a. 10 347,0 [a 7] 13 050,5 [a 8]
2015 n.a. 10 915,3 [a 9] 10 915,3 [a 10]
2016 869 [a 11] 13 576,8 [a 12] 13 848,6 [a 13]
2017 869 [a 14] 14 411,5 [a 15]
2018 1000 [a 16] 15 534,9 [a 17]
2019 1050 [a 16]

FőigazgatóSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A szervezet valós létrehozásának időpontja. Jogilag viszont – a módosított alapító okirat szerint – a szervezet megalakulásának időpontja maradt 1996. március 1., a Katonai Felderítő Hivatal megalapításának napja.
  2. HM sajtóközlemény (2011. október 28.)
  3. Alapító okirat
  4. 128/2011. (XII. 2.) HM utasítás
  5. Nbtv. módosítása.
  6. Nbtv., 1. § a) pont.
  7. Alapító okirat 7. és 14. pont
  8. A KNBSZ személyi állománya
  9. Nbtv., 14. § (1) bek..
  10. Nbtv., 17. § (1) bek..
  11. Nbtv., 6. § a) – s) pontok.
  12. A KNBSZ szervezeti felépítése
  13. A létszámadatok átlagos statisztikai állományi létszámot fednek (fő).
  14. A miniszterelnök 105/2011. (XII. 1.) ME határozatával nevezte ki az MK KFH élére, egyben megbízva a két szervezet integrációjának katonai feladataival.
  15. A miniszterelnök a 29/2018. (V. 22.) ME határozatával – más fontos megbízatására tekintettel – felmentette tisztségéből.
  16. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának kinevezéséről szóló 35/2018. (VI. 5.) ME határozat. In.: Magyar Közlöny. 2018. évi 79. szám, 3984. oldal (2018. június 5., kedd)

Létszám és költségvetés

  1. 116/2011. (X. 21.) HM utasítás A korábbi ismert adatok alapján becsült létszám, csökkentve a 2011. végén végrehajtott szervezeti és létszám-racionalizálás keretszámaival. Az utasítás értelmében az MK KFH esetében 155, az MK KBH esetében pedig 62 munkakörrel kellett a létszámot csökkenteni.
  2. Az ATV beszámolója szerint viszont a főigazgató arról adott tájékoztatást, hogy az összevonással mintegy 510 millió forintot takarított meg a 9 milliárd forintos költségvetésű szervezet
  3. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2011. december 28. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  4. 1. sz. melléklet (PDF). T/12002. számú törvényjavaslat a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról pp. 31. Országgyűlés, 2013. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  5. 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2012. december 11. [2014. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  6. 2. fejezeti kötet (XIII.) (PDF). T/1143. számú törvényjavaslat a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról pp. 532. Országgyűlés, 2014. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  7. 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2013. december 17. [2014. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  8. 1. sz. melléklet (PDF). T/5954. számú törvényjavaslat a Magyarország 2014. évi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról pp. 31. Országgyűlés, 2015. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  9. 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2014. december 29. [2016. január 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  10. Fejezeti indoklások (XIII.) (PDF). T/1794. számú törvényjavaslat a Magyarország 2015. évi költségvetéséről pp. 563-564. Országgyűlés, 2015. augusztus 1. [2016. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  11. T/10377. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2016. jún.) 597. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 22,7 MB oldal ) arch
  12. 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu - Wolters Kluwer Kft., 2015. július 3. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  13. 2017. évi CLXX. törvény a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Kft. (2017. dec. 11.) (Hozzáférés: 2018. máj. 24.) arch
  14. T/15381. számú törvényjavaslat Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2017. máj.) 614. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 33,1 MB oldal ) arch
  15. 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről. kozlonyok.hu - Magyar Közlöny, 2016. június 24. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  16. a b T/503. számú törvényjavaslat Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről: I. kötet. parlament.hu. Budapest: Magyarország Kormánya (2018. jún.) 616. o. (Hozzáférés: 2018. jún. 27.) (PDF: 12,1 MB oldal ) arch
  17. 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről. kozlonyok.hu - Magyar Közlöny, 2017. június 27. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 24.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés