Franz von Sickingen
Franz von Sickingen (Burg Ebernburg, 1481. március 2. – Burg Nanstein, 1523. május 17.) német birodalmi lovag és zsoldoscsapatvezér, a „lovagok háborújának” egyik résztvevője, a lutheri reformáció támogatója.
Franz von Sickingen | |
Született | 1481. március 2.[1] Ebernburgi vár |
Meghalt | 1523. május 7. (42 évesen)[1] nansteini kastély |
Sírhely | Landstuhl |
Állampolgársága | Rajnai Palotagrófság |
Csatái | Knights' War |
Gyermekei |
|
Szülei | Margareta Puller von Hohenburg Swicker von Sickingen, Herr zu Keffenach und Birlenbach |
Franz von Sickingen aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Sickingen témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésBad Kreuznach közelében született az Ehrenburg várban. Mint ifjú háborút folytatott városok, polgárok és fejedelmek ellen, mit sem törődve a birodalmi átokkal, mely reá több ízben kimondatott. Mint politikus azt a tervet iparkodott megvalósítani, hogy Németországot egyházi és politikai tekintetben átalakítsa, az egyházi fejedelemséget megszüntesse, a császár és a lovagság hanyatlott tekintélyét megint helyreállítsa, a területi fejedelmek hatalmát lehetőleg megtörje. V. Károly császár megválasztásában közreműködött. A reformációt váraiban és birtokain melegen felkarolta és a wormsi birodalmi gyűlésen bátor kitartásra buzdította a csüggedő Luthert. 1519-ben a lovag csapatai felgyújtották a maulbronni kolostort. Megtámadta Trier városát. Hessen és Pfalz fejedelmei a Landstuhl közelében levő Nanstein várában ostrom alá vették, ahol Sickingen barátjaitól elhagyatva, egy golyótól találva a bevonuló győzők szeme láttára meghalt. Sírja a landstuhli katolikus templomban látható. 1889-ben neki és Ulrich von Huttennek emlékművet emeltek Ebernburg várában.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Sickingen, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Irodalom
szerkesztés- Michael Benz: Sickingen-Bildnisse. München, 1985
- Thomas Bergholz: Die Grafschaft Sickingen. In: Emil Sehling (Hg.): Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahrhunderts. Band 18: Rheinland-Pfalz I. Tübingen, 2006, S. 685–701.
- Otto Böcher: Die Theologen der Ebernburg: Kaspar Aquila, Martin Bucer, Johannes Oekolampad und Johannes Schwebel. In: Blätter für pfälzische Kirchengeschichte und Volkskunde 66/67 (2000), S. 403–423.
- Heinrich Kraus: De letschte Ritter. Volksstück in Westpfälzer Mundart. Burgspiele Landstuhl, 1996
- Karlheinz Schauder: Franz von Sickingen. Institut für pfälzische Geschichte und Volkskunde. Kaiserslautern, 2006
- Reinhard Scholzen: Franz von Sickingen. Ein adeliges Leben im Spannungsfeld zwischen Städten und Territorien. Beiträge zur pfälzischen Geschichte Bd. 9. Trierer Dissertation, 1996, ISBN 3-927754-17-X
- Klaus Eberhard Wild: Franz von Sickingen. Ein Ritter in unruhiger Zeit. Sutton Verlag, Erfurt, 2007, ISBN 978-3-86680-063-2
- Stephan Alexander Würdtwein: Kriege und Pfedschaften des Edlen Franzen von Sickingen, zum Sickingenjahr 1998 unveränderter Nachdruck der ersten Biographie über Franz von Sickingen. Oberderdingen-Flehingen, Kirchgessner, 1998
További információk
szerkesztés- Preisgekröntes Mundartsonett „Franz“ Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sickingen-Burg Nanstein