Daruváry Géza
Daruvári Daruváry Géza (Pest, 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy-, illetve külügyminisztere.[1]
| Daruváry Géza | |
.jpg) | |
| Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923) | |
| Magyarország külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1922. december 19. – 1924. október 7. | |
| Előd | Bánffy Miklós |
| Utód | Bethlen István |
| Született | 1866. január 12. Pest |
| Elhunyt | 1934. augusztus 3. (68 évesen) Budapest |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1888) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daruváry Géza témájú médiaállományokat. | |
Családja és származása
szerkesztésA nemesi származású daruvári Daruváry család sarja. Apja daruvári Daruváry Alajos (1822–1912), valóságos belső titkos tanácsos, a királyi kúria másodelnöke, pesti királyi ítélőtáblai bíró,[2] anyja Fluk Laura (1839–1911).[3] Az apai nagyszülei daruvári Daruváry Ferenc (1794–1852), királyi ügy-igazgatósági ügyvéd,[4] és Seeburger Erzsébet (1802–1878) voltak.[5] Daruváry Ferenc, aki a "Czinege Ferenc" név alatt született, 1839. május 2-án birtokadományt, magyar nemességet és családi címert szerzett adományban V. Ferdinánd magyar királytól; egyben az uralkodó megengedte a névváltoztatást is és így a "Daruváry" vezetéknevet vette fel a "Czinegét" teljesen hanyagolva.[6]
Élete
szerkesztésA gimnaziumot Pesten és Besztercebányán, jogi tanulmányait a lipcsei és budapesti egyetemen végezte. 1890. július 3-án bírósági gyakorlatra lépett. 1892. február 1-jén ügyvédi vizsgálatot tett.[7] 1894-től külügyi szolgálatba lépett, konzul volt több külföldi államban.[8] Bírósági, majd külügyi szolgálat után 1905-ben a kabinetiroda magyar osztályának vezetésével bízták meg, ahol 1916-ig szolgált. 1912-től titkos tanácsos.[9]
IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.[10] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.[11]
Művei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Pest, belvárosi - Daruváry Géza keresztelője
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Daruváry Alajos
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Daruváry Alajosné Fluk Laura
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Daruváry Ferenc
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Daruváry Ferencné Seeburger Erzsébet
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 66. kötet - 779 - 781. oldal
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötetD / Darvai Fülöp
- ↑ Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)D / Daruváry Géza
- ↑ Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932) D / Daruváry Géza
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/
- ↑ http://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai05.pdf
- ↑ https://books.google.hu/books/about/A_mentelmi_jogr%C3%B3l.html?id=StAKAAAAYAAJ&redir_esc=y
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
Források
szerkesztés- Révai nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon
