Főmenü megnyitása

Szalárdi Mór

magyar orvos, egyetemi magántanár

Rákosfalvi Szalárdi Mór, született Spitzer (egyes forrásokban Szalárdy[1]; Óbuda, 1851. április 13.Budapest, Erzsébetváros, 1914. október 18.)[2] magyar orvos, egyetemi magántanár. Nagy érdeme a hazai lelencügy és gyermekmenhelyek intézményes megszervezése. Érdemeiért magyar nemességet kapott rákosfalvi előnévvel.[3]

Szalárdi Mór
Született 1851. április 13.
Buda
Elhunyt 1914. október 8. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Spitzer Bernát kereskedő és Meitner Fanni fia. A pesti IV. kerületi főgimnáziumban érettségizett, majd Bécsben és Párizsban végzett orvosi tanulmányokat, végül 1874-ben Bécsben avatták orvosdoktorrá. 1876-tól Budapesten a Rókus Kórházban dolgozott. Spitzer családi nevét 1877-ben változtatta Szalárdira.[4] 1881-ben szerzett egyetemi magántanári képesítést. A gyermekhalandóság ellen irányuló küzdelemre ő hívta föl a figyelmet cikkeivel és röpirataival. 1884-ben[5] megalapította a Fehér Kereszt országos lelencházegyesületet. 1885-ben Bánóczi József dr. és Alexander Bernát mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház (ma Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) alapításában. 1898-ban Széll Kálmán akkori miniszterelnök a lelencegyesületre bízta a gyermekvédelem országos megszervezését, az elhagyott gyermekek gondozását. 1902-től az általa megszervezett állami gyermekmenhely igazgatóhelyettese és főorvosa volt. Ebben az időben a gyermekvédelem már 17 ezer gyermekre terjedt ki. Szalárdi képviselte a gyermekvédelem ügyét külföldi kongresszusokon is.[6] Érdemei elismeréseül a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Felesége Földiák Anna volt, akivel 1883. november 12-én kötött házasságot Budapesten.[7]

EmlékezeteSzerkesztés

  • Nevét utca őrzi Budapest XX. kerületében.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A társadalom árvái (Orvosi Hetilap, 1876);
  • A közárvaház és a gyermekhalandóság Magyarországon, 4 táblával (Bp., 1879);
  • Halandóság a csecsemőkórházakban (Bp., 1898);
  • A csecsemők mesterséges táplálkozása, különös tekintettel a lelenczekre (Bp., 1899);
  • Les enfants abandonnés (Paris, 1900);
  • A lelencügy (Bp., 1902);
  • Intézeti gyermekápolás (Bp., 1903).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. pl. Magyar zsidó lexikon
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1412/1914. folyószáma alatt.
  3. Magyar zsidó lexikon
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45709/1877. Névváltoztatási kimutatások 1877. év 5. oldal 18. sor.
  5. egyes források szerint 1885-ben
  6. http://www.elib.hu/04000/04093/html/szocikk/11857.htm
  7. A pesti neológ izr. hitközség házassági anyakönyve, 400/1883. folyószám.

További információkSzerkesztés

  • Szana: Szalárdi Mór (Orvosi Hetilap 1914. 785. sz.);
  • Fritz Sándor: A magyar szociálhigiéne úttörői. Szalárdi Mór élete és működése (Orv. L., Népegészségügy, 1946. 12. sz.).
  • orvostortenet.hu