Szalárdi Mór
Rákosfalvi Szalárdi Mór, született Spitzer (egyes forrásokban Szalárdy;[1] Óbuda, 1851. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1914. október 18.)[2] magyar orvos, egyetemi magántanár. Nagy érdeme a hazai lelencügy és gyermekmenhelyek intézményes megszervezése. Érdemeiért magyar nemességet kapott rákosfalvi előnévvel.[3]
Szalárdi Mór | |
Született | Spitzer Mór 1851. április 13. Buda |
Elhunyt | 1914. október 8. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5A parcella, 6. sor, 7. sírhely) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésSpitzer Bernát kereskedő és Meitner Fanni fiaként született. A pesti IV. kerületi főgimnáziumban érettségizett, majd Bécsben és Párizsban végzett orvosi tanulmányokat, végül 1874-ben Bécsben avatták orvosdoktorrá. 1876-tól Budapesten a Szent Rókus Kórházban dolgozott. Spitzer családi nevét 1877-ben változtatta Szalárdira.[4] 1881-ben szerzett egyetemi magántanári képesítést. A gyermekhalandóság ellen irányuló küzdelemre ő hívta föl a figyelmet cikkeivel és röpirataival. 1884-ben[5] megalapította a Fehér Kereszt országos lelencházegyesületet. 1885-ben Bánóczi József és Alexander Bernát mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház (ma Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) alapításában. 1898-ban Széll Kálmán akkori miniszterelnök a lelencegyesületre bízta a gyermekvédelem országos megszervezését, az elhagyott gyermekek gondozását. 1902-től az általa megszervezett állami gyermekmenhely igazgatóhelyettese és főorvosa volt. Ebben az időben a gyermekvédelem már 17 ezer gyermekre terjedt ki. Szalárdi képviselte a gyermekvédelem ügyét külföldi kongresszusokon is.[6] Érdemei elismeréseül a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Felesége Földiák Anna volt, akivel 1883. november 12-én kötött házasságot Budapesten.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Családja
szerkesztésFelesége Földiák Anna volt, Földiák Simon és Kohn Fanni lánya, akivel 1883. november 12-én kötött házasságot Budapesten.
Gyermekei:
- Szalárdi Borbála (1885–?). Férje Szegvári István (1870–1936) sebész, államvasúti főorvos.
- Szalárdi Béla Bernát (1887–?) gépészmérnök. Felesége Hofer Mária (1896–?).
Főbb művei
szerkesztés- A társadalom árvái (Orvosi Hetilap, 1876)
- A közárvaház és a gyermekhalandóság Magyarországon, 4 táblával (Budapest, 1879)
- Halandóság a csecsemőkórházakban (Budapest, 1898)
- A csecsemők mesterséges táplálkozása, különös tekintettel a lelenczekre (Budapest, 1899)
- Les enfants abandonnés (Paris, 1900)
- A lelencügy (Budapest, 1902)
- Intézeti gyermekápolás (Budapest, 1903)
Emlékezete
szerkesztés- Nevét utca őrzi Budapest XX. kerületében
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ pl. Magyar zsidó lexikon
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1412/1914. folyószáma alatt.
- ↑ Magyar zsidó lexikon
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45709/1877. Névváltoztatási kimutatások 1877. év 5. oldal 18. sor.
- ↑ egyes források szerint 1885-ben
- ↑ http://www.elib.hu/04000/04093/html/szocikk/11857.htm
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 821. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach (Budapest, 1910)
További információk
szerkesztés- Szana: Szalárdi Mór (Orvosi Hetilap 1914. 785. sz.);
- Fritz Sándor: A magyar szociálhigiéne úttörői. Szalárdi Mór élete és működése (Orv. L., Népegészségügy, 1946. 12. sz.).
- orvostortenet.hu