Főmenü megnyitása

Az aglabidák észak-afrikai (Ifríkija, ma Tunézia) arab emírdinasztia volt, amely 800909 között gyakorolta a hatalmat mint az abbászida kalifáknak elvileg alávetett, gyakorlatilag független helytartói. Az első ifríkijai helytartót, Ibráhim ibn al-Aglabot Hárún ar-Rasíd abbászida kalifa nevezte ki.

Aglabidák
Banū al-Aghlab (بنو الأغلب)
800909
Aghlabids Dynasty 800 - 909 (AD)-es.svg
Általános adatok
Fővárosa Kairuán
Hivatalos nyelvek középkori arab, berber, mozarab, középkori héber
Vallás szunnita iszlám
Pénznem Dirham
Kormányzat
Államforma monarchia
Államfő szultán
ElődállamUtódállam
 AbbászidákFátimidák 
A Wikimédia Commons tartalmaz Banū al-Aghlab (بنو الأغلب) témájú médiaállományokat.

Frank kérésre zsoldoshadsereget állított fel a spanyol Omajjádok ellen, amely rövid idő után, az észak-afrikai kikötők megszerzése után önálló hajóhaddal is rendelkezett. Fő céljuk a tengeri kereskedelem ellenőrzése volt a Földközi-tengeren.

Zijádat Alláh (817838) arra készült, hogy elfoglalja Szicíliát, ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. Szicília híres volt gazdagságáról, 827-ben szálltak partra az aglabida csapatok Mazarában, majd 832-ben Palermót, 842-ben pedig Messinát is elfoglalták. Miután Szardíniat és Máltát is meghódították, a Földközi-tenger egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték Itália szárazföldi területeit is muzulmán uralom alá vonni. A velencei flottát 840-ben Tarantónál elpusztították, majd Rómában a Szent Péter-bazilikát kifosztották.

Ifríkíja határai, az egyiptomi Túlúnidák 880-as betörését leszámítva, egyszer sem voltak kitéve komolyabb veszélynek. Az Aglabidák alatt Ifríkíja vallás, gazdaság és kultúra terén is gyarapodott.

Uralmukat végigkísérte az anyaország berbereinek és a helyi hadseregnek, illetve a szicíliai muszlimoknak a folytonos lázongása. 909-ben Ubajdalláh al-Mahdí, az iszmáilita síita Fátimida-dinasztia alapítója buktatta meg őket. Leginkább arról emlékezetes ez a dinasztia, hogy 827-ben megkezdte Szicília elfoglalását a Bizánci Birodalomtól, amit 902-re teljesen végbe is vitt. Az egész térséget folyamatos belső feszültségek jellemezték (arab seregek által szított lázadások). Az emíreknek különösen a fővárosban, Kairuánban, a Magreb akkori legfontosabb kulturális és szellemi központjában kellett szembenézniük az őket nyilvánosan bírálókkal.

UralkodókSzerkesztés

Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
I. Ibráhim 756 812 56 év emír: 800812 12 év
I. Abdullah ? 817 ? év emír: 812817 5 év
I. Zijádat Alláh 788 838 50 év emír: 817838 21 év
Al-Aghlab 757 841 83 év emír: 838841 3 év
I. Mohammed kb. 800 856 kb. 56 év emír: 841856 15 év
Ahmed 835 863 28 év emír: 856863 7 év
II. Zijádat Alláh ? 864. december 23. ? év emír: 863864 1 év
II. Mohammed ? 875. február 16. ? év emír: 864875 11 év
II. Ibráhim 850. június 27. 902. október 23. 52 év emír: 875902 27 év
II. Abdullah ? 903. július 23. ? év emír: 902903 1 év
III. Zijádat Alláh ? 916 ? év emír: 903909 6 év
909-től egyiptomi uralom

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés