Dezső Kázmér
Pusztarádóczi Dezső Kázmér, dr. (Nagykőrös, 1883. november 23. – Nagykőrös, 1959. június 30.) magyar jogász, Nagykőrös polgármestere 1924 és 1944 között, Dezső Lóránt professzor (1914–2003) édesapja.[1] Országosan elismert szerepe volt a város gazdasági és kulturális életének felvirágoztatásában.
| Dezső Kázmér | |
 | |
| Dezső Kázmér emléktáblája Nagykőrösön | |
| Született | 1883. november 23. Nagykőrös |
| Elhunyt | 1959. június 30. (75 évesen) Nagykőrös |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi polgármester (1924–1944, Nagykőrös) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezső Kázmér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésAz egykori Zala megyei Dezső családból származott.[2] Gimnáziumi tanulmányait a nagykőrösi Főgimnáziumban végezte, majd a kecskeméti jogakadémián tette le sikeresen a jogi és államtudományi szakvizsgát. Rövid ideig újságíró volt, majd 1907. novemberétől közigazgatási gyakornokként alkalmazták. Ő volt a városi rendőrkapitány 1908. április 15-től 1919. december 31-ig. Időközben a Tanácsköztársaság idején Pozsonyban, majd Bécsben tartózkodott. 1920-ban tért vissza Nagykőrösre, ahol 1922. december 29-én helyettes főjegyzővé, majd 1923. június 23-án főjegyzővé választották. Miután Faragó József 1923. augusztus 17-én egészségügyi problémáira hivatkozva lemondott polgármesteri tisztségéről, 1924. május 3-án Dezső Kázmért választották meg polgármesternek. 1924. május 3-tól 1944. július 31-ig ő volt Nagykőrös város polgármestere. A város politikai alapállását az ő időszakában mindvégig a kormánypártiság jellemezte. A második világháború végén a nyilas megyei vezetővel, Endre László alispánnal végleg megromlott a kapcsolata.
Polgármesterként
szerkesztésDezső Kázmér hivatalba lépése utáni első éveiben megtette a kezdő lépéseket a város gazdasági stabilizálása érdekében. nagykőrös vagyoni helyzete 1927. végére rendezetté vált. Az 1928-tól megkezdett fejlődést nagyban segítette a 116 862 dolláros Egyesített Városi Kölcsön, amelynek összegét célszerűen használták fel: tűzoltó laktanyát építettek, szabályozták a Kecskeméti utcát, javították az úthálózatot, kutakat fúrtak, vízvezetéket építettek.[3]
Az Arany János Múzeumot – Városi Múzeum néven – 1928-ban alapította Nagykőrös város képviselő testülete Dezső Kázmér polgármester kezdeményezésére. A múzeumi gyűjtemény alapját képezte Dezső Kázmér magángyűjteménye, amelyet a leendő városi múzeum számára ajánlott fel.[4]
Levelek Arany Jánosék családi levelezéséből
szerkesztés1932-ben a Nyugat 20. számában[5] Móricz Zsigmond közölte Arany János és családja néhány levelét, amelyek a Gubody-rokonság révén Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester levelesládájában voltak. Móricz Zsigmond bevezetőjében utalt arra, hogy a polgármester másoltatta le betűhíven az egyéni helyesírással írott, addig kiadatlan leveleket.[6]
Emlékezete
szerkesztés- Nagykőrös Város Önkormányzata 89/2010 (V.27.) ÖT. sz. határozatával posztumusz „Pro Urbe Nagykőrös” kitüntető címet adományozott néhai Dr. Dezső Kázmérnak.[7]
- Dezső Kázmér emlékét a Polgármesteri Hivatal (Szabadság tér 5.) falán domborműves emléktábla őrzi.
Források
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
- ↑ Galántai Fekete Béla: Magyar városok monográfiája. Nagykőrös Bp., 1927.
- ↑ http://www.vknagykoros.c3.hu/kul2.htm
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
- ↑ Az Arany-emlékszám a költő halálának 50. évfordulójának tisztelgett.
- ↑ http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/dokumentumok/levelek/index.html
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 29.)